A Magyar Közlönyben december végén megjelent és 2022. január 1-től életbe is lépett kormányrendelet számos ponton módosította a családok otthonteremtésére vonatkozó támogatások igénylését és felhasználhatóságát.
„A friss változások elsősorban a már meglévő szabályokat pontosítják, így gyökeres fordulatot nem fognak hozni az ingatlanpiacon, azonban a módosítások sokak számára tovább könnyíthetik a támogatások igénylését, felhasználását és valamelyest kibővítik a támogatottak körét is. Így adhatnak egy végső lökést azoknak, akik eddig hezitáltak az igényléssel kapcsolatban, legyen szó ingatlanvásárlásról, építésről, vagy akár felújításról” – írja Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője a társaság közleményében.
Mi és hogyan változik?
A kormányrendeletben részletezett legtöbb módosítás a Családi otthonteremtési támogatásra vonatkozik. A megelőlegező kölcsön (vállalt gyerekre igényelt támogatás) változatlanul többször is igénybe vehető, legyen szó új lakások építéséről, vásárlásáról vagy használt lakás vásárlásáról, bővítéséről, azonban január elsejétől az igénylők csak akkor köthetnek újabb támogatási szerződést, ha a korábbi szerződésben vállalt gyermekek megszülettek, vagy ha a meg nem született gyerekek után járó támogatási összeget maradéktalanul visszafizették az államnak.
További változás, hogy új lakás építése, használt lakás bővítése és Falusi CSOK segítségével történő használt lakás korszerűsítés esetében újabb támogatás igényelhető, amennyiben az eredeti igénylést követően újabb gyerekkel bővült vagy újabb gyereket vállal a család. Az újabb támogatás igénylése ugyanakkor feltételekhez is kötött, ilyen például, hogy az építési költségvetést meg kell emelni legalább a támogatás összegével és ezt a hitelintézetnek is el kell fogadnia, a második igényléskor még nem fejeződhetnek be a munkálatok és teljesíteni kell a megnövekedett gyerekszámhoz kötődő feltételeket, így az ingatlan hasznos alapterületének növekedésével kapcsolatos előírásokat is. Szintén a CSOK igénybevételét befolyásoló módosítás, hogy új lakás kialakítása esetén a tetőtérbeépítésnek nem kell az építmény térfogatnövekedésével járnia.
Az Otthonfelújítási támogatást érintő változás, hogy míg korábban az igénylőknek és kiskorú gyermekeiknek együttesen kellett legalább 50 százalékos tulajdonjoggal rendelkezniük a felújított ingatlanban, addig január 1-től a 25. életévét betöltött, megváltozott munkaképességű gyermekek tulajdoni hányada is beleszámít az előírt, legalább 50 százalékos tulajdoni arányba.
A három- vagy többgyermekes családok lakáscélú jelzáloghitel-tartozásait csökkentő támogatás pedig január 1-től a lakáscélú jelzáloghitel-szerződések mellett a lakáscélú pénzügyi lízingszerződések esetében is igényelhetővé vált.
Fontos dátumok is közelegnek
Az év első napjától hatályba lépő változások mellett idén több otthonteremtési támogatás véghatárideje is közeleg, amit érdemes szem előtt tartani azoknak, akik ingatlanvásárlás, építés vagy felújítás / korszerűsítés / bővítés előtt állnak. Amennyiben az érvényben lévő kormányrendeletek nem változnak év közben, úgy 2022. június 30-áig lesz igényelhető a Falusi CSOK, a Babaváró Hitel és az Otthonfelújítási támogatás igénylésének határideje pedig 2022. december 31-én jár le. Szintén 2022. december 31-ig igényelhető a CSOK-hoz kapcsolódó lakásépítési áfa visszatérítési támogatás is.
Az újépítésű lakások vásárlása esetében érvényben lévő, kedvezményes, 5 százalékos áfa akkor alkalmazható, ha az építési engedélyt 2022. december 31-ig megszerezték vagy az egyszerű bejelentést megtették és az értékesítés 2026. december 31-ig megtörténik.
„Amennyiben a véghatáridők nem változnak, úgy a célzottan otthonteremtési vagy erre fordítható támogatások igénybevételére indított hajrá idén még biztosan nem engedi a negatív piaci folyamatok beindulását. A kedvezményes lakásáfa év végi határidejének hatására pedig a következő években szaporodhat meg a piacra kerülő új lakások és projektek száma, ezzel biztosítva a folyamatos utánpótlást a kínálati oldalon” – tette hozzá Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
Az EP-képviselők jóváhagyták az Ukrajnának nyújtandó legfeljebb 35 milliárd euró hitelt, amelyet a befagyasztott orosz vagyon bevételeiből fizetnek vissza. 
