Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap
után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni,
akár hirdetések nélkül, válasszon
előfizetői csomagjaink közül!
Majdnem a tavaly őszi szinten járt szeptemberben a magyar állampolgárok száma az osztrák munkaerő-piacon. Nagyjából stabilnak nevezhető a létszám a legfrissebb jelentés szerint Németországban is. Ám a korábbiaktól eltérően feltűnően több román, szlovén, lengyel, török, horvát és német kapott munkát Ausztriában, mint magyar. Kérdés, mi lesz a síszezonban – ha megtartják egyáltalán.
Ausztriában szeptember végén 98 ezer 705 magyar állampolgárt tartottak nyilván hivatalosan az alkalmazottak között. Ez minimális változás, mindössze 35 fővel kevesebb, mint egy hónappal korábban. Ez az adat nincsen nagyon messze sem a vírusválság előtti, februári adattól (101 305), de a tavaly júliusi 101 449 fős mindenkori csúcstól sem.
Augusztus végén-szeptember elején volt némi bizonytalanság, hogy a magyar munkavállalókra végül vonatkoznak-e a magyar hátérátlépési korlátozások, karantén-előírások, vagy sem. Vagyis a külföldön dolgozó magyarok hazajöhetnek-e a két hét karantén kötelezettsége nélkül, illetve a határ közelében lakók ingázhatnak-e napi szinten. A hírek szerint azonban a kialakult gyakorlatban a határon átengedik azokat, akik igazolják a külföldi munkavégzést.
Első ábra: A magyar állampolgárságú foglalkoztatottak száma Ausztriában
Már majdnem a válság előtti szinten
A statisztikák alapján első pillantásra úgy tűnik, a “határzár” nem befolyásolja különösebben az Ausztriában foglalkoztatottak számát. Egy év alatt, azaz 2019 és 2020 szeptembere között már csak mérsékelt, 758 fős a mért létszámcsökkenés. Ősszel és tavasszal szezonálisan csökkenni szokott a foglalkoztatottak száma, míg nyáron és télen emelkedni. (Főleg az idegenforgalom, a kettős, nyaralási és télisport-szezon miatt. De a mezőgazdaság és az építőipar is szerepet játszhat ebben.)
Második ábra: Magyar, német és más állampolgárságú foglalkoztatottak létszáma Ausztriában (Sozialversicherung.at)
A válság inkább abból látszik, hogy a korábbi években év/év alapon rendszerint több ezer fős növekedés volt, azaz évről évre többen dolgoztak Ausztriában. (Első ábra.) Ez a növekedés most elmaradt. Kérdés, mekkora lezárásokat, korlátozásokat hoz a második hullám, amely Ausztriában is súlyos. Mennyire maradnak el a turisták, a karácsonyi vásárlók a téli szezonban. A karácsonyi vásárok közül például már sokat lemondtak, amint az OFR magyar oldala írja. (Orbán Viktor pedig Brüsszelből ismét nehéz időkre figyelmeztetett, lásd: Senki ne tervezzen külföldi utazást a síszezonban!)
Teret veszítettek a magyarok
Az összes foglalkoztatott létszáma Ausztriában egyébként 6700 fővel nőtt szeptemberben augusztushoz képest, de év/év alapon még mindig 41 ezer fős a csökkenés. Tovább tart az a folyamat, amelynek során a külföldi állampolgárságú munkavállalók aránya nőttön nő. Szeptemberben minden korábbinál magasabb volt, 21,7 százalék.
Harmadik ábra: Különböző állampolgárságú foglalkoztatottak létszáma Ausztriában (Sozialversicherung.at)
Nem tudni, hogy a határzár miatt-e, de mintha a magyar munkavállalók mégis teret veszítenének más országokkal szemben. Míg szeptemberben a magyarok száma lényegében stagnált Ausztriában, addig plusz 1900 román, 1600 szlovén, 800 lengyel, 700 török, 650 horvát és 550 német munkavállaló kapott állást. Valamint 1040 ázsiai és 190 afrikai állampolgárságú személy is. (Lásd a második és a harmadik ábrát.) Összesen 8450 külföldi, miközben 1745 fővel kevesebb osztrák állampolgárt foglalkoztattak.
Negyedik ábra: A magyar állampolgárságú foglalkoztatottak száma Németországban (Bundesagentur für Arbeit)
Nincs kizárva, hogy a különutas magyar határzár, a meglepetésszerűen bevezetett szigorú magyar utazási korlátozások miatt egyes külföldi munkáltatók biztonságosabbnak tartják más országok polgárainak alkalmazását. De ez csak egy feltételezés.
Stabil helyzet Németországban
Megjelent a német munkaügyi szervezet, az Agentur für Arbeit (Arbeitsagentur) szeptember végi jelentése a migráció hatásáról a német munkaerő-piacra. Eszerint júliusban 111 301 magyart foglalkoztattak Németországban, 802 fővel többet, mint egy hónappal korábban. Ebből 103 813 volt “társadalombiztosításra kötelezett”, azaz lényegében a főállású, 7488 pedig részmunkaidős.
Ötödik ábra: A magyar állampolgárságú foglalkoztatottak számának változása Németországban (Bundesagentur für Arbeit)
Egy év alatt, azaz év/év alapon viszont 2516 fővel csökkent a Németországban dolgozó magyarok száma. A mélyponton, májusban ugyanez 4255 fős mínusz volt, ehhez képest tehát javulás tapasztalható. Az azonban leolvasható az ábrákról, hogy már a koronavírus-válság kitörése előtt is lassult a magyar foglalkoztatottak számának növekedése. Hasonlóképp mérséklődött a “nyolcak” országaiból érkezők számának növekedése, a görbe ellaposodott már 2019-ben is.
(A Nyolcak: az EU-hoz 2004-ben csatlakozott volt szocialista országok, azaz Lengyelország, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Észtország, Lettország, Litvánia.)
Ausztria (Pixabay)
Több bevándorlót alkalmaztak
A magyar állampolgárságú munkakeresők száma júliusban 13 934 volt, ez azóta csökkent, erről szeptemberi adat is van, 13 385 fő. Mintegy 8300 fő minősült munkanélkülinek és 8885 kapott szociális ellátást.
Júliusig egyébként év/év alapon 37 ezer fővel, 1,2 százalékkal emelkedett a Németországban foglalkoztatott összes bevándorló száma. Ez a válság miatt csökkenő ütemet jelent. A segélyezetteké pedig 30 ezer fővel, 1,9 százalékkal emelkedett körükben.
Hatodik ábra: Magyar és más kelet-közép-európai állampolgárságú foglalkoztatottak száma Németországban (Bundesagentur für Arbeit)
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A pénzügyminiszter június 5-ére, vagyis holnapra ígért részleteket az 1 milliárd forint feletti vagyonokra kivetendő 1 százalékos kulcsú adóról. Kérdés, hányan eshetnek az új sarc hatálya alá azok közül, akik a vagyonukat a hazai privátbanki szolgáltatóknál fialtatják. Összesen 13 ezer milliárd forintról van szó, amely több mint 64 ezer számlán fial.
A pénzügyminiszter ígérete szerint e hét pénteken derülhet ki, hogyan kívánja a kormány megsarcolni a legalább 1 milliárd forintos vagyonnal rendelkezőket, egyúttal eltörölni a bizalmi vagyonkezelők adómentességét. Erről is beszélt lapunk főszerkesztője, Csabai Károly a Trend FM hétfő délelőtti adásában.
Itt a májusi kánikula, így már most a pálmafák, a vízpart vagy épp a hűvös hegyvidéki tájak után vágyakozunk. A nyaralási szezon küszöbén azonban sokunk szembesül a rideg valósággal, hogy a vágyak nagyok, az erre felhasználható összeg viszont igen karcsú. Tavaly az átlagos nyaralási költés már megközelítette a 600 ezer forintot családonként és ez az összeg 2026-ban még magasabb lehet. Az alacsonyabb kamatok és a gyors ügyintézés miatt kézenfekvő megoldásnak tűnik, hogy hitelből utazzunk. De szabad-e, és ha igen, hogyan érdemes személyi kölcsönből finanszírozni a pihenést?
Nem csak a Magyar Nemzeti Bank tartja az alapkamatát még mindig 6 százalék felett, több pénzintézet is ezt meghaladó vagy ettől ettől alig elmaradó betéti ajánlatokkal igyekszik magához csábítani az ügyfelek megtakarításait a BiztosDöntés.hu összesítése szerint. Hiába azonban az akár 6-8 százalékos kamat, a lekötött betétekért nem kapkodnak, a bankszámlákon lévő pénz 15 százalékát fektette be csak így a lakosság.