Bár a múlt pénteki kormányülés után pontosítottak a “határzár” szabályain, egy fontos csoport, a külföldön dolgozó magyaroké ma is tanácstalan. A jogszabály ugyanis nem egyértelmű. Erről is beszélt kollégánk, Eidenpenz József a Trend FM reggeli műsorában.
A közzétett rendelet szerint:
“Ha a Magyarországról történő kiutazás célja olyan üzleti vagy gazdasági célú tevékenység, amelynek tényét a magyar állampolgár Magyarországra történő visszautazásakor igazolja, a magyar állampolgár a kiutazást követően Magyarország területére korlátozás nélkül beléphet.”
Valamint:
“Ha a Magyarországra történő beutazás üzleti vagy gazdasági célú tevékenység, amelynek tényét a nem magyar állampolgár Magyarország területére történő belépéskor igazolja, Magyarország területére korlátozás nélkül beléphet.”
Szabad az út, vagy sem?
Az osztrák közszolgálati média, az ORF magyar nyelvű cikkének címe: “Ismét szabad az út a dolgozók előtt”. Állításuk szerint megkérdeztek jogászokat, akik szerint a munkavállalás is gazdasági célú tevékenység, tehát elvileg az Ausztriában dolgozók (a 30 kilométeres határsávon túl is) szabadon mozoghatnak a határon át. De az ORF is úgy tudja, hogy a magyar határon nem egyértelmű a szituáció kezelése. Egyeseket karanténba küldenek, másokat nem. A lap várja a magyar rendőrség válaszát.
A Rendőrség, illetve a Konzuli Szolgálat honlapján nem találtunk választ a kérdésre, az utóbbi például még csak a szeptember elsejével életbe lépett jogszabályt ismerteti. Az Ausztriában dolgozók népes, 16 ezer fős Facebook-csoportjában is arról számolnak be, hogy kiszámíthatatlan a határon a gyakorlat. A hétvégén egyébként Sopronban ezer, Bécsben 120-140 fős tüntetés volt a magyar határzár ellen az osztrák média szerint.
Két tűz között az ingatlanalapok
Amint a TrendFM műsorában elhangzott, közel százezren dolgoznak Ausztriában még most is, valamint nagyjából 110 ezren Németországban. (Családtagokkal együtt Németországban mintegy kétszázezer magyar él.) Főleg nekik jelent problémát a jogbizonytalanság.
A hazai ingatlanalapok jól vészelték át eddig a válságot, nem úgy, mint 2008-2009-ben. A vagyonuk idén csak pár százalékkal csökkent, sőt a legnagyobb három alap közül kettőé még nőni is tudott valamelyest. Az alapokra most ellentétes tényezők hatnak. Egy elhúzódó válság, vállalati csődhullám, a bérletidíj-bevételek csökkenése leviheti az ingatlanok értékét. A magas hazai infláció, a gyenge forint és a nyomott kamatszint, a gazdaság esetleges magára találása ugyanakkor növelheti az ingatlanbefektetések iránti keresletet.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
