<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
7p
Nem piaci árfolyamon történik majd az autóhitelek forintosítása - értesült a Privátbankár.hu. A megoldás jobban kommunikálható, ám összességében több kockázatot is hordoz. A részletek ugyanakkor csak augusztus végére válnak nyilvánossá - az mindenesetre figyelmeztető lehet az ügyfelek számára, hogy az NGM nem kötelező forintosításról beszél, ami azt jelzi, hogy a kedvező árfolyam ellenére sem bizonyos, hogy az ügyfelek széles tömege jobban jár majd, ha forintra vált.
MTI Fotó: Balázs Attila

Nagyon úgy fest, mégiscsak kedvezményes árfolyam mellett történik majd a devizaalapú autóhitelek (és személyi kölcsönök) forintosítása. Az elmúlt hetekben zajló egyeztetések során annak ellenére indult ebbe az irányba a tárgyalások menete, hogy – miként azt korábbi cikkeinkben mi is jeleztük – számos jogos aggály vethető fel ezzel a megoldással kapcsolatban.

Mik is ezek a kockázatok?

1. A Kúria jogegységi döntése szerint az árfolyamkockázatot az ügyfélnek kell viselnie a devizahitelek esetében. Ezen a kitételen alapul a jelzáloghitelek forintosításáról szóló törvény. Amennyiben most az autóhitelek esetében mégis a piacinál kedvezőbb árfolyam kerül alkalmazásra, az precedenst teremthet arra, hogy a korábbi jogszabályt (s így az egész forintosítást) bíróság előtt támadják meg az érintettek – de legalábbis az ebből jó profitáló ügyvédek által felbújtott ügyfelek. (A perek jó eséllyel elbuknak, hiszen a bíróság aligha mondhat ellent saját véleményének – függetlenül attól, hogy egy jogszabály ezen jogegységi döntés ellenébe ment. Bár, a bíróság ebben a témában már írt felül jogegységi döntést...)

2. Az MNB kimutatásai szerint a forintosításra váró autóhitelesek harmada eddig sem a piaci árfolyamon, hanem annál kedvezőbb árfolyamon törlesztett. Esetükben a fennálló tartozás ugyan magasabb – épp a kedvezményes törlesztés miatt, ám azzal, hogy ők a fennmaradó tartozásukat kedvezményes alapon válthatják forintra, sokkal kedvezőbb helyzetbe kerülnek, mint a kölcsönüket a mindenkori piaci árfolyamon fizető devizaalapú autóhitelesek, akiknél a kedvezményes árfolyamon történő forintosítás lényegesen kisebb megtakarítást okoz összességében. Ez a fajta megkülönböztetés méltánytalan a hitelük fizetésével eddig küzdő közel kétharmaddal (s a szerződését ugyancsak piaci árfolyamon történő törlesztés mellett lezáró tízezrekkel) szemben.

Miért jó a kedvezményes árfolyam?

A piaci szintnél kedvezőbb árfolyam politikailag jobban kommunikálható, az ügyfelek jobban úgy érezhetik, hogy "megküzdöttek" értük. Ráadásul a tartozás kiszámítása csak egy szorzást tesz kötelezővé - nem kell olyan bonyolult számítási metódussal élni, mint például az elszámolásnál, amely tisztessége ellenére is komoly ellenkezést váltott ki az ügyfelek körében. A rövid távú előnyök mellett ugyanakkor a cikkünkben említett kockázatok is komolyak.

"Jelzálog"-árfolyam lehet?

Arról egyelőre nincs hír, hogy mi lehet végül a forintosítási árfolyam, ám még az sem kizárt, hogy az árfolyam még annál is kedvezőbb lesz, mint amilyen szinten – az akkori piaci árfolyamon – a jelzáloghitelesek kölcsönét forintra váltották. Ez – miként emlékezhetünk rá – svájci frank esetén 256,47, euró esetén 308,97 forint volt. (Jenhitelből maximum személyi hitel lehetett a piacon – itt a jelzáloghitelek átváltási árfolyama 2,163 forint volt.) Kis méltányossággal ez az árfolyamszint még elfogadható volna, hiszen így megteremtődne az esélyegyenlőség a devizahitelesek között. Mint azt Nagy Márton, a jegybank kinevezésre váró alelnöke korábban elmondta: az, hogy januárban a svájci jegybank elengedte az addig az euróhoz kötött svájci frank árfolyamot, az autó- és személyi hitelesek vállára 50 milliárd forintnyi többletterhet rakott.

Ki fizeti a révészt?

A nagy kérdés az, hogy egy jelzálog-szinten forintosított hitel esetén ki fizesse ez az 50 milliárd forintot? A jegybank Monetáris Tanácsa ugyan 1,1 milliárd euró erejéig már rendelkezésre bocsátotta az autóhitelek forintosítására szolgáló összeget, ám ezt csak piaci alapon bocsátja, bocsáthatja a bankok, lízingcégek rendelkezésére. (Még akkor is – ha mint láttuk – már a jelzáloghitelek forintosítása során is tetemes nyeresége képződött az MNB-nek abból, hogy a forintosításra adott eurót számottevően kedvezőbb árfolyamon szerezte be, mint amin utána a bankoknak eladta.)

A bankok – Kovács Levente bankszövetségi főtitkár korábbi nyilatkozata szerint – kompenzáció nélkül nem vállalnák magukra az árfolyamkülönbséget – álláspontjukat erősíti a Kúria döntése is. Az állam közvetlenül eddig sem adott semmit a devizahitelesek mentésére – az eddig állami hozzájárulás a banki különadónak a csökkentésén alapult, azaz a költségvetés csak lemondott a jövőbeli (extra)bevételének egy részéről. Igen ám, de az elkövetkező években a bankadóból (sőt részben a társasági adóból) való leírás már „foglalt”, hiszen a Quaestor-alap feltöltésének költségeit írhatnák le a bankok – feltéve persze, hogy a nyári szünetről visszatérő Alkotmánybíróság az Alaptörvénynek megfelelőnek ítéli meg a Quaestor-törvényt. További leírások nyomán a banki különadónak az EBRD-felé tett csökkentési kötelezettség kerülhet veszélybe.

A fenti kérdések még komolyabbak lehetnek akkor, ha váltási árfolyam még a jelzáloghiteleknél is kedvezőbb lesz – hiszen – ugyancsak Nagy Márton szavaival – minden forintnyi árfolyammozgás 1 milliárddal növeli (vagy épp csökkenti) a fennálló tartozást.

Ha kedvező, akkor miért nem kötelező?

Külön érdekessé teszi a küszöbön álló megoldást az, hogy Tállai András nemzetgazdasági államtitkár szerint az autóhitelek forintosítása önkéntes lesz – ellentétben a jelzáloghitelekkel, ahol csak a törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő szűk kör mentesülhetett a forintosítás alól. (Mint ismert devizában keletkezett jövedelem, illetve olyan forintosítási kamatszint kellett hozzá, amely kedvezőtlenebb, mintha az ügyfél a devizahitelben marad.) Az a tény, hogy az államtitkár még a feltételek kiszivárgása előtt jó idővel elkezdte ezt sulykolni, azt jelzi, hogy a terhek jó része így – valamilyen módon – az ügyfeleknél jelentkezhet.

A kamatsapka talán jobb lett volna

Korábban a Privátbankár.hu azt javasolta, hogy az árfolyam-helyett egy komolyabb kamatsapka kerüljön az autóhitelekre (és a deviza személyi hitelekre) a forintra váltás után. Mint ismert, a lízingcégek az elszámolás során csak visszafogottan írtak vissza a bíróság és a törvény alapján tisztességtelennek minősített kamatokat (és marzsot), miután a kamatok eleve olyan magas szinten voltak megállapítva, hogy azokat a válság bekövetkezte után sem volt értelme emelni (főleg azért, mert az elszállt árfolyam okán a törlesztés amúgy is rendkívül megnehezült az ügyfelek számára.)

Ugyanakkor a magas kamatok minimum 5-10 éve ketyegnek az érintett cégeknek, akiknek így a kamatbevétele összességében már rendben van (pontosabban lenne, ha az állomány harmada nem lenne már rég nem fizető hitel). A fentiek okán viszont az ésszerű megoldás lehet, hogy a még meglévő hitelek forintosítása után már csak egy moderált kamatszinten ketyegjenek a hitelek. Ez ugyan kamatsoron már sokat nem hozhat, ám a – lényegében vasárban beszámítható 8-10 éves autók okán (már, ha megvannak) - kvázi fedezetlen hitelek tőkemegtérülését jobban tudná biztosítani.

Ha tényleg kedvezményes árfolyamon kerül sor a váltásra és az tényleg önkéntes lesz, meglehet, hogy a kamatsapka (a benchmarkhoz kötött kamatfelár meghúzása) nem lesz olyan szigorú, mint történt az például a jelzáloghitelek esetén. Így pedig összességében meglehet, hogy az autóhitelesek járhatnak rosszabbul. E tekintetben érdemes idézni Csányi Sándornak, az OTP elnök-vezérigazgatójának korábbi – igaz még a jelzáloghitelek kapcsán – mondott véleményét. Eszerint egy százalék kamatkülönbözet 15 százalék árfolyamkülönbözettel ér fel.

A fentiek persze csak találgatások. Pontosan csak a forintosítás részletei nyomán lehet majd számolni. A kormányzat augusztus végére ígéri a javaslat napirendre hozását, a Parlament pedig szeptemberben dönthet az autóhitelek forintosításáról szóló törvényről. (Jó eséllyel már a Quaestor alapról szóló AB-döntés birtokában.)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink naponta 3-5 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Személyes pénzügyek Az egy dolog, hogy tavaly az internetre költözött a magyar, de a járvány elültével vajon ott is marad?
Privátbankár.hu | 2021. augusztus 4. 16:11
A koronavírus miatt a digitális érettség sok területen több évet ugrott előre az időben, ugyanis a magyarok 40 százaléka próbált ki új online szolgáltatásokat az elmúlt évben. A kísérletezők háromnegyede elégedett: legalább egyet a jövőben is használni fog. Az online távmunkára sokan hosszabb időre rendezkedtek be az új élethelyzet miatt, az érdemben válaszoló magyarok 63 százaléka részben vagy teljesen a home office-t választaná továbbra is – derült ki a Cofidis Hitel Monitor legfrissebb kutatásából.
Személyes pénzügyek Hány telefonfülke van még az országban és mennyit használják őket?
Privátbankár.hu / MTI | 2021. július 23. 10:01
Folyamatosan csökken a nyilvános telefonfülkék száma, de még mindig rendszeresen használják azokat, havonta átlagosan ötven hívást indítanak egy-egy nyilvános készülékről.
Személyes pénzügyek Melyik éri meg jobban? A fogyasztóbarát személyi hitel vagy a hagyományos?
Privátbankár.hu | 2021. július 20. 16:37
A Minősített Fogyasztóbarát személyi kölcsön számos olyan jellemzővel bír, ami miatt kedvezőbb egy hagyományos személyi kölcsönnél, a Nemzeti Bank korábbi közlése alapján az idei év első négy hónapjában felvett személyi kölcsönök közül minden ötödik minősített volt. A Bank360 elemzői annak jártak utána, hogy milyen feltételekkel lehet hagyományos, illetve fogyasztóbarát hitelhez jutni júliusban, és jobban megéri-e az új konstrukció.
Személyes pénzügyek A válság ellenére is új történelmi csúcson az Ausztriában dolgozó magyarok száma
Eidenpenz József | 2021. július 20. 12:00
Annak ellenére, hogy a koronavírus-válságnak még koránt sincs vége, és nem a legjobb évként fog bevonulni a turizmus történetébe sem a 2021-es, az Ausztriában dolgozó magyarok száma új történelmi csúcsra emelkedett. Messze a magyarok kapták a legtöbb állást júniusban, amihez hozzájárulhat, hogy osztrák dolgozókból egyre kevesebb van. Az országban azonban megint szigorítanak, így a nyár második fele erősen kérdéses.
Személyes pénzügyek Magyarország sem marad ki az időjárás okozta károkból
Privátbankár.hu | 2021. július 19. 16:27
A Generali Biztosító adatai szerint július második és harmadik hétvégéjének viharai után eddig közel 5500 bejelentés érkezett, összesen 1,5 milliárd forint értékben. 
Személyes pénzügyek Ráerősített az öngondoskodás iránti igényre a járvány
Privátbankár.hu | 2021. július 19. 15:12
Egyre többen veszik saját kezükbe az egészségügyi öngondoskodás kérdését – derült ki a Pénztárszövetség első negyedéves eredményeiből. A hosszú távú, nyugdíjcélú megtakarítások mellett tavaly és a 2021-es év első negyedévében a több mint 930 ezer egészségpénztári tag 8 milliárd forintnyi egyéni befizetéssel gyarapította egészségügyi célú befizetéseit, ami rekordösszegnek számít az elmúlt 20 év első negyedéveit tekintve.   
Személyes pénzügyek Jól meglökte a koronavírus az asztali számítógépek iránti keresletet
MTI | 2021. július 19. 12:20
Az elmúlt három negyedévben világszerte szépen nőttek a PC-eladások, igaz, a lendület így a végére épp hanyatlásnak indult.
Személyes pénzügyek Két bank is a babaváró hitel növekvő folyósítását jelezte
MTI | 2021. július 14. 06:24
Jelentős növekedésről számolt be a babaváró hitelek folyósításában két pénzintézet.
Személyes pénzügyek Még hogy válság? Egy év alatt közel 900 milliárddal tollasodtak meg a hazai gazdagok - itt a legfrissebb privátbanki körkép!
Csabai Károly | 2021. július 12. 05:21
Nemcsak a meglévő ügyfelek számláját gyarapították a koronavírus-járvány utáni első sokkot követően jelentősen felpattant árfolyamok. Hanem a friss pénzek is, vagyis, hogy több mint másfélezren döntöttek úgy, ezentúl a pénzeik fialtatását profikra bízzák. Mindezek következtében június végén közel 47 ezer számlán már 7 ezer milliárd forintos magánvagyont kezeltek a hazai privátbankárok, akik 30 millió forint alatt szóba sem állnak módosabb honfitársainkkal, a többségnél azonban 100 millió a beugró. Egyéb érdekességek is kiderülnek a legfrissebb körképünkből.
Személyes pénzügyek Az itthon nyaraló magyarok közel fele 50 ezer forintnál kisebb büdzsével tervez
Privátbankár.hu | 2021. július 8. 12:29
32 százalékuk pedig 50 és 100 ezer forint közötti vakációs költségvetéssel számol idén.
Friss
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos