Végül jól vagy rosszul járnak az árfolyamgátasok a forintosítással?

Az elmúlt napokban a devizahiteles-mentés kapcsán számos esetben kerültek napirendre az árfolyamgát-szerződések. A hatályos törvények szerint ugyanis, rájuk némiképp más megoldások vonatkoznak, mint a többiekre a forintosítás után. Ez ugyanakkor számos félreértésre ad, adott okot - igaz, ebben a hírek szerint egyik-másik bank is ludas.

A törvény szerint azon ügyfeleknek, akik korábban beléptek az árfolyamváltozás ellen védő rendszerbe a törlesztőrészlete semmiképp nem emelkedhet a 2015. januári, a forintosítási árfolyam alkalmazása előtti utolsó hónap törlesztőrészlete fölé. Ez a "védelem" egész addig érvényes, amíg az ügyfelet az árfolyamgát intézménye védi, azaz maximum 60 hónapig. Mindez azt jelenti, hogy a törlesztőrészletet a banknak úgy kell kiszámolnia, mintha az ügyfél hitelét svájci frank esetében 180, euró esetében 250 forintos árfolyamon váltották volna át, szemben a hivatalos, forintosítási árfolyammal, ami frank esetében 256.47, euró esetében 308.97 forint. A hivatalos átváltási árfolyamhoz képest a frank esetében közel 30, euró esetében közel 20 százalékos tehát a különbség.

Félreérthető levelek

Az első félreértést az okozta, hogy több bank is olyan tájékoztatót küldött ki ügyfeleinek, amelyben ott szerepelt az az összeg is, amelyet az ügyfélnek akkor kellene fizetnie, ha rá épp nem vonatkozna az árfolyamgát-szerződés, azaz "megmutatták", hogy mennyi lenne a "piaci" áron való törlesztés. Sokan ezt úgy értelmezték - jóllehet a bank nem elég pontos megfogalmazása okán -, hogy az aktuális törlesztőrészletük már most - az árfolyamgát ellenére - megnövekedett, s ezt sérelmezték. Az ügyben híreink szerint a jegybank is vizsgálódik, ám miután a jelek szerint csak technikai jellegű a probléma, vélhetően hamarosan az ügyfelek egyértelműbb, megnyugtató tájékoztatást kapnak majd arról, hogy a valóságban nem emelkedik a törlesztőrészletük, azaz májustól is maximum a januári törlesztőrészlet összegét kell majd fizetniük a törlesztés ideje alatt.

Kitolódó törlesztés?

Ennél komolyabb kérdést jelent az, hogy mi lesz az árfolyamgát révén nyomott szintű és és a hivatalos (forintosítási árfolyamon számolt) törlesztőrészlet közötti különbséggel. Az árfolyamgát törvény értelmében a kedvezményes és a tényleges törlesztőrészlet közötti különbség egy speciális gyűjtőszámlára kerül és ott halmozódik. Az elszámolás és forintosítás után a törvény megszüntette a gyűjtőszámlának azon speciális tulajdonságát, hogy arra csak a tőkekülöbözet kerülhet, miután a kamatkülönbözetet az állam és a bankok 50-50 százalékban állják. Mindez azt jelenti, hogy a kedvezményes árfolyamon történő és a forintosított árfolyamon történő törlesztés különbsége egy az egyben rákerül a gyűjtőszámlára. Ezt az összeget növelheti az is, ha az ügyfél referenciakamathoz kötött megoldást választ a forintosítás után abba az esetben, ha az árfolyamgát védelmi időszaka alatt emelkedni kezd az árazás alapját jelentő Bubor-szint.

A fentiek okán értékelték sokan úgy az árfolyamgátasok helyzetét, hogy sokkal komolyabb mértékben lesznek kiszolgáltatva a jövőben, hiszen a különbözet a 60. hónap után ráterhelődik a tartozásra, s így számottevően megemelkedik a törlesztőrészlet. Sokan ugyanakkor azzal a védelmi elemmel is "riogattak", amely épp az árfolyamgátas adósokat védi, s amely szerint a törlesztőrészletük az árfolyamgát védelem után sem emelkedhet a normális, azaz védelem nélküli időszak törlesztőrészleténél 15 százalékkal nagyobb mértékben. Ha ugyanis ilyen helyzet állna fenn, a banknak kötelessége a hitel futamidejének meghosszabbítása, hogy az adós törlesztőrészlete beleférjen a 15 százalékos szabályba. Ez hosszú évekre megtoldhatja a törlesztést - szóltak a vélemények.

Négy százalék kamatelőny az smafu?

A valóság ugyanakkor ennél szebb jövőt jelenthet az adósoknak. A jegybank és a Bankszövetség képviselői is megerősítették ugyanis a Privátbankár.hu-nak, hogy az elszámolási és forintosítási törvény sem módosította ugyanis a 2011. évi LXXV., az árfolyamgát törvény 4. paragrafusának ca) bekezdését, amely szerint a gyűjtőszámlahitel  kamata nem haladhatja meg a 3 havi BUBOR mindenkor aktuális mértékét. Vagyis: míg teljes tőketartozás a BUBOR+kamatfelár+kezelési költség szinten kamatozik, addig addig a gyűjtőszámlára kerülő tartozás továbbra is csak BUBOR szinten kamatozik - jelenleg 1,7 százalékon! Ez a legkedvezőbb ajánlatok esetén is 3-4 százalékos kamatkedvezményt jelent az ügyfélnek. Összegezve tehát: úgy kapnak csökkentett törlesztési lehetőséget az ügyfelek, hogy a meg nem fizetett rész számottevően alacsonyabb szinten kamatozik. Ez azért nem rossz ajánlat...

Épp a fentiek okán sem várható, hogy drasztikusan megugrana a tőketartozáshoz képest a törlesztőrészlet az árfolyamgát-védelem után. Ráadásul, akinek módja és lehetősége van rá, a 60 hónapon belül bármikor dönthet úgy, hogy a magasabb - árfolyamgát védelem nélküli - törlesztőrészletet vállalja, így csökkentve a jövőbeli többlettartozás mértékét.