„A Buda-Cash 7920-as számú ügyfele biztos örülne a 62 milliárdos ajándéknak, ha nem fiktív személy volna” – írja a Népszabadság. A részletek alapján az ügyet úgy látszik tényleg közelről ismerő belső informátor („Mély Torok”) által adott információk szerint „1997 óta tart a Buda-Cash vesszőfutása. Azóta tömik a lyukat lyukkal”.
„Akkor kétmilliárdot buktak az ázsiai részvénypiacon, ahhoz jöttek később a ’98-as orosz válság idején, majd a ’99-es balul elsült ázsiai spekulációs ügyleteken elkönyvelt milliárdos veszteségek. A Buda-Cash 2000-re ötmilliárdos mínuszban volt, de ezt senki sem látta” – folytatja a lap. A hiány 2004-ben már húszmilliárd volt.
Ez év 2015. január elsejére a mínusz már meghaladta a 85 milliárd forintot, ekkor jött a kegyelemdöfés, a svájci frank árfolyamküszöbének eltörlése. A cikk szerint az „MNB illetéseinek állításával szemben a felügyeleti ellenőrzés nem sok konkrétumot állapított meg. Ha nem így lett volna, a rendőrség azonnal megkezdhette volna a gyanúsítotti kihallgatásokat. Ehelyett azonban a nyomozóknak kellett olyan dolgokat is tisztázni, mint hogy egy bizonyos értékpapírból a Keler Zrt. nyilvántartása szerint ténylegesen hány darabot birtokolt az év elején a Buda-Cash Brókerház, vagy hogy ki is az a Karácsony Miklós?”
A Karácsony Miklós néven regisztrált számla üzletkötője január 30. és február másodika között 3,3 millió D151223 jelzésű diszkontkincstárjegyet vásárolt mintegy 62 milliárd forint értékben. (Itt valami hiba lehet a számokban, mert ez 19 ezer forintos árfolyamot jelentene egy olyan papírra, amely lejáratkor fizet tízezret.) A rendőrségi eljárás jelen állása szerint a Buda-Cash-ügyben 95 milliárd forintnak veszett nyoma, 62-nek a bankokból, 33-nak a brókerházból – írják.
Felhívják a figyelmet arra is, hogy a svájci frank-üzletek egész elszámolása problémás, a nyilvántartásokat meghamisíthatták, és nem biztos, hogy minden üzlet valós, azaz tényleg az ügyfél kérésére köttetett. Máskor pedig nem teljesült az ügyfél által adott stop loss (veszteségcsökkentő) pozíciózárási megbízás.
A brókercég törvénysértő eljárásai miatt így nem biztos, hogy minden esetben az ügyfelet terheli a felelősség, márpedig az MNB követeli a veszteségek rendezését a svájci frankra spekuláló ügyfelektől.
A vállalat szerint az intézkedés több uniós jogelvet sért. 
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
