Megúszni a parkolási bírságot: lehetetlen küldetés vagy van remény?

A fizetőparkolás, a parkolási bírságok világa mindig is ingoványos terület volt Magyarországon: végtelen bosszúságot okozott már, hogy az autós nem tudta, hogy fizetni kell, hogy rossz helyen fizetett, hogy nem volt aprója, nem ment el az SMS, vagy simán csak a sofőr bénázott - rossz számra küldte el a rendszámát, felcserélt két karaktert, nem tudta, hogy szombat munkanap lesz...

A legtöbb gond abból származik, hogy a fizető parkolással kapcsolatos szabályokat a helyi (vagy kerületi) önkormányzatok mindig külön rendeletben állapítják meg - írja a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének felhívása, amelyet a Magyar Hírlap szemlézett. A FEOSZ összeállítását most alaposabban is körbejárjuk.

Épp most járt le a parkolójegyed? Futás!

Ha fizetős helyen várakozunk díjfizetés, tehát parkolójegy vásárlása nélkül, esetleg lejárt parkolójeggyel, úgy parkolásonként egy órai várakozási díjat és pótdíjat is kell fizetni. A lejárt parkolójegy esetén van némi időnk, amíg megúszhatjuk a büntetést: 1 óránál rövidebb várakozás esetén 5, egy órán túli parkolás esetén 15 perccel léphetjük túl az előre kifizetett időt.

Ha megtörtént a baj és büntetést kap a fogyasztó, úgy az erről szóló értesítést mindig a jármű szélvédőjén vagy a járművön egyéb jól látható helyen kell elhelyeznie a parkolási vállalkozásnak. Nagyon nem mindegy, mikor fizetjük be a büntetést: a pótdíj kiszabását követő tizenöt napon túl már emelt összegű, negyvenszeres bírsággal (az egy órai várakozási díj negyvenszeresével) kell számolni. Amennyiben viszont tizenöt napon belül rendezi a tartozást, úgy a pótdíj összege „csak” az adott napon belül díjköteles időszakra és további két órai várakozásra számított várakozási díj.

Egy nap csak egyszer kapnak el? Ne dőlj hátra!

Sokan legyintenek a büntetés kapcsán: egy nap csak egyszer bírságolhatnak meg, ma már legalább nem kell többet foglalkoznom a parkolócetlivel. Ez valóban igaz, de csak ugyanarra a parkolási helyen nem kaphatunk egy naptári napon belül többször pótdíjat. Közterület-felügyelőktől kapott nem hivatalos tájékoztatásunk szerint a gyakorlatban egyébként ez nem csak ugyanarra a parkolóhelyre vonatkozik: ugyanabban a fizetőzónában már nem fognak még egyszer megbüntetni aznap. A FEOSZ azonban arra is felhívja a figyelmet: ha az érintett hely épp olyan, hogy ott csak korlátozott ideig lehet parkolni és egyúttal ezt a szabályt is megszegi a fogyasztó, akkor akár szabálysértési bírságot is kaphat, ami viszont már egy újabb, befizetendő büntetés a parkolási pótdíj mellett.

Hogy lehet megúszni a bírságot?

A legtisztább eset, ha a parkolást szabályozó helyi rendeletekben meghatároztak olyan helyzeteket, amelyek esetén kivételesen el lehet tekinteni a bírság befizetésétől. Ilyen eset lehet például, ha a fogyasztó az adott várakozási övezetben kórházban volt gyógykezelésen és ezért lépte túl a meghatározott várakozási időt vagy ha mobilparkolásnál egy karaktert eltévesztett, esetleg két karakter felcserélésével adta meg a rendszámot vagy zónakódot. Ezeket a méltányosságot biztosító eseteket a képviselő-testületek mindig egyedileg határozzák meg - hívja a fel a figyelmet a FEOSZ. Ez azonban nem kötelező számukra.

Van aztán a naptár-módszer - nem is egyféle. Ha nem fizettük be a bírságot, hatvan napon belül a gépjármű üzembentartója részére postai küldeményként vagy más igazolható módon díj- és pótdíjfizetési felszólítást kell küldeni. A hatvan napot attól az időponttól kell számolni, amikor a fizetés nélküli parkolás történt. Ha ez a felszólítás nem érkezik meg igazolható módon, úgy akár a parkolási vállalkozás követelése megalapozatlan is lehet. Persze ha megváltozott az üzembentartó valamelyik adata, praktikusan a lakcíme, és ezt nem jelentette be időben, és emiatt nem kapta meg a felszólítást, akkor hiába csúszik ki az értesítés a hatvan napból, érvényben marad a bírság.

A másik, naptárhoz köthető lehetőség a fizetés megúszására az, hogy a várakozási díj és a pótdíjfizetési kötelezettség is egy év alatt elévül, ezután a követelés jogi úton már nem érvényesíthető. Erre azonban nem érdemes bazírozni: ahogy fentebb is írtuk, az idő teltével jelentősen megugorhat a bírság összege - minél később fizetünk, annál jobban fog fájni.

Nem kell fizetni akkor sem, ha ellopták az autónkat és a tolvaj még tilosban is parkolt vele - ehhez az kell, hogy tudjuk igazolni például rendőrségi feljelentéssel, hogy az adott időpontban már nem volt nálunk az autó.

A mozgáskorlátozottak a megfelelő igazolvány birtokában nem csak a számukra kijelölt helyet használhatják bírság nélkül, hanem díjmentesen parkolhatnak a fizetős övezetekben bárhol. Ehhez azonban az igazolványt mindig úgy kell elhelyezni a szélvédő mögött, hogy lehessen ellenőrizni az érvényességét. Ha lejár az érvényessége, megrongálódik, olvashatatlanná válik rajta a felirat, akkor magunknak kell gondoskodni a meghosszabbításról vagy lecseréléséről.

Hogyan nem lehet megúszni a bírságot?

Hiába nem működik a parkolóautomata: az autósnak akkor is fizetnie kell. A FEOSZ azt javasolja, hívjuk fel a parkolóautomatán lévő számot, és kérdezzük meg, mi legyen, hol és hogyan fizethetünk a parkolásért.

Ilyenkor jöhet a mobilparkolás is - itt is figyelni kell azonban arra, hogy ne gépeljük el a rendszámot, hiszen ahogy fentebb írtuk, nem biztos, hogy ezt az adott önkormányzat elnézi nekünk.

Az okostelefonos alkalmazások GPS segítségével igyekeznek meghatározni pontos helyzetünket, és belőni, kinek is kell fizetni a parkolásért. Zónahatáron azonban könnyen előfordulhat épp annyi pontatlanság, hogy rossz helyre menjen a díj és a végén bírság legyen belőle. Arra nem hivatkozhatunk, hogy nem működött jól az alkalmazás - figyelmeztet a FEOSZ.

Ha a követelést vitatják az autósok, akkor forduljanak békéltető testülethez, de ne feledjék, hogy ennek önmagában még nincsen halasztó hatálya - írja a FEOSZ.