Sokszor merül fel a kiegyensúlyozatlan vagyonelosztással kapcsolatban, hogy a leggazdagabb 1 százaléknak kellene tennie valamit, hogy a szegények is könnyebben boldoguljanak. A Bloomberg most megvizsgálta, segíthetnek-e az egyes országok leggazdagabb emberei felszámolni a szegénységet azzal, ha szétosztják vagyonukat a legszegényebbek között. Vajon egy jobb világban élnénk? Arról, hogy mekkorák a vagyonkülönbségek a világon, itt írtunk bővebben.
Forrás: Bloomberg.com
A mutatóhoz önálló, milliárdosokat gyűjtő adatbázisukat használták, illetve a CIA, az OECD és az Eurostat jelentéseit, hogy megállapítsák, mennyi szegény él az adott országokban. A leggazdagabbak jövedelmét aztán leosztják a legszegényebb 15 százaléknak, amelyből kiderül, hogy egy személynek mennyi pénz jut.
Nem mindegy, hol vagy szegény
Persze az, hogy ki mennyit kap, nagyban függ attól, hogy az adott országban hányan élnek, és mekkora a leggazdagabb ember vagyona. Ebből a szempontból Ciprus és Svédország nélkülözői járnak a legjobban: John Fredriksen, a Norvégiából származó ciprusi 15 milliárd dolláros vagyona fejenként 45 968 dollárt jelentene a ciprusi szegényeknek, amivel már komoly dolgokat lehet kezdeni, de hasonló jóra számíthatnának a svédek "szegényei". Ingvar Kamprad 45 milliárdos vagyonából mindenkinek 33 149 dollár jutna.
Nem ilyen rózsás a helyzet Indiában, hiába van Mukesh D. Ambaninak 22 milliárd dolláros vagyona: akkora a lakosság és olyan szintű a szegénység, hogy fejenként 59 dollárt kapnának, amely nagyjából 118 egységnyi élelemre elég, amely rizst, zöldséget és egy kis húst tartalmaz.
Ez jutna nekünk
Mennyit kapnának a nélkülözők Magyarországon? Ehhez segítségül hívjuk a Napi.hu évente összeállított "100 leggazdagabb magyar" kiadványát és a Tárki tanulmányát a 2014-es szegénységi adatokra vonatkozóan. A leggazdagabb magyar a kiadvány szerint Csányi Sándor OTP-vezér, befektető és üzletember, vagyona 165 milliárd forintot tett ki. A Tárki elemzése alapján pedig a lakosság 16,6 százaléka, azaz 1,6 millió ember él szegénységben, tehát a háztartás nettó jövedelme nem haladta meg a havi 78 ezer forintot. Ha Csányi Sándor szétdobná vagyonát ennyi ember között, fejenként 103 125 forint ütné mindenkinek a markát. A normális élethez még mindig kevés egy kicsit, az éhenhaláshoz viszont sok.
Nagyot tehát nem változtatna a szegények helyzetén, ha valóban szétosztanák a gazdagok vagyonát, de ez attól is függ persze, hogy ki, mit kezd a pénzzel. A Robin Hood index továbbá nem veszi figyelembe, hogy a különböző országokban más és más árfolyamokon vásárolnak az emberek, így nem feltétlenül jelent sokat, vagy éppen keveset a leosztható pénz. Nagyon ötletes a Bloombergtől, hogy eljátszott a gondolattal, de valljuk be, kevés az esély, hogy a milliárdosok tömegesen bejelentik a vagyonuk eladakozását.
Ezúttal is kamattartás várható az EKB csütörtöki ülésén, de az elnök, Christine Lagarde jelezheti az inflációs kockázatokat. 
