Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője szerint régiós összehasonlításban is jól mutat a magyar háztartások vagyoni helyzete, és lassan az inflációra is elkezdtek reagálni a háztartások, de még mindig nő a készpénzállomány.
- 2022 II. negyedév végére 78 489 milliárd forintra nőtt a háztartások pénzügyi vagyona, ami 837 milliárd forintos növekedés az előző negyedévhez képest, éves alapon pedig 6 491 milliárd a gyarapodás. A háztartások kötelezettségeinek szintje 13 559 milliárd forint volt 145 milliárdos negyedéves emelkedéssel, míg az éves változás 1 155 milliárd forint növekedés. Így a kettő eredményeként a nettó pénzügyi vagyon 692 milliárdos negyedéves növekedéssel 64 930 milliárd forintra nőtt.
- A vagyonnövekedésben tranzakciós alapon szerepet játszott, hogy a készpénzállomány jelentősen lassulva, de ismét 23 milliárd forinttal nőtt, viszont a látra szóló betétek állománya hosszú idő után először 153 milliárd forinttal csökkent, láthatóan elkezdtek elérni az inflációs hírek a jelentősebb készpénzállományt tartó háztartásokhoz is és léptek a védelme érdekében, miközben 42 milliárddal emelkedett a „lekötött betéteké”. Az eddigi negyedévektől eltérően továbbra is csökkentett volumenben, 80 milliárd forintért vásárolt hosszú lejáratú, míg 91 milliárddal növelte a rövid lejáratú kötvényállományát a lakosság. Tőzsdei részvényeket ismét kiugró értékben, 195 milliárd forintért vásároltak a háztartások a negyedévben, amit minden bizonnyal az inflációtól való félelmek is hajtanak. Eközben a befektetési jegyek negyedéves nettó tranzakciója plusz 216 milliárd forint volt, biztosításokba pedig 95 milliárd forintnyi állományt tettünk be.
Ezen felül az átértékelődések is jelentősen befolyásolták a háztartások vagyonát. Tőzsdei részvényeknél az erőteljes globális korrekcióval összhangban 276 milliárd forint volt a veszteség az állományon, a befektetési jegyek szintén 35 milliárd forintos mínuszt mutattak, a háztartások biztosítási instrumentumainak átértékelődése pedig 140 milliárdos mínuszt mutatott. Csökkent a nem tőzsdei cégekben lévő háztartási vagyon értéke, 271 milliárd forintos volt a negatív átértékelődés, a valutákon és devizabetéteken pedig 283 (!) milliárd forint volt az összesített nyereség a forintárfolyam változásából eredően. A hitelkötelezettségek állománya tranzakciós alapon 306 milliárd forintos pluszt mutatott, ezen belül a rövid lejáratú hitelek állománya 48 milliárddal nőtt, míg a hosszú, elsősorban ingatlan- és hosszabb lejáratú személyi hitelek állománya ismét gyorsulva 258 milliárd forinttal emelkedett. - Régiós összehasonlításban a magyar háztartások kifejezetten pozitív képet mutatnak a kötelezettségekkel csökkentett pénzügyi vagyont tekintve. Az elérhető legfrissebb, 2020-es Eurostat adatok alapján a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona az azévi GDP 120.1%-án állt, ami látványos növekedés az egy évvel korábbi 108%-os szintről. 2020-ban ez az arány a cseh háztartások esetében 106.6% volt, a görögöknél 104.2%, horvátok esetében 103.3%, Szlovéniában 102.8%, Bulgáriában 122.2%, Finnországban 79.1%, Lengyelországban 73.2%, Romániában 58.8%, Szlovákiában pedig a GDP 53% volt a háztartások nettó vagyona. Az osztrák szint eközben 150.8%, míg a német 154.8%-on áll, az európai mezőnyt pedig a holland közel 277, a dán 267, a svéd 262 és a belga 251% vezetik.
- A készpénz és a folyószámla betétek állománya hosszú idő után először nem növekedett érdemben, láthatóan a háztartások tudatosabb fele igyekszik védekezni az erőteljes inflációs folyamatok ellen, bár közben a tőkepiaci korrekció is erősen meglátszik a befektetési eszközökön. Az eddig kiválóan teljesítő hosszú lakossági állampapírokat továbbra is csökkent kedvvel vásárolták a háztartások, a befektetési jegyekre pedig ismét rákaptunk vélhetően az inflációs félelmek miatt, hogy próbálnák a háztartások profikra bízni a vagyonkezelést.
- A hitelfelvételi kedv a tavasz elején átmenetileg elhalasztott döntések után ismét erőre kapott, továbbá a kamatok rapid emelkedése miatt előrehozott hitelfelvételek is szerepet játszhatnak ebben. Ezen felül a vagyonszerkezetet értelemszerűen az általános hazai és globális makrogazdasági környezet mozgatta, az inflációs félelmek, a háború, az agresszív kamatemelési és recessziós félelmek miatt bekövetkező piaci korrekciók erős negatív hatást fejtettek ki a háztartások tőkepiaci instrumentumaira. Eközben a 7000 milliárdot közelítő készpénzállomány növekedésében hosszú idő után először látható jelentősebb lassulás, de az állományból ítélve a lakosság jelentős része továbbra sem a legalább az inflációt elérő hozamtermelő képességű instrumentumokat választja a készpénz helyett, ami a jelenlegi pénzromlási ütem mellett immár jelentős károkat okoz ezeknek a megtakarítóknak.
A lakossági állampapírok esetében az infláció látható és stabil élénkülésével a nem infláció-indexált papírok látványosan veszítenek a vonzerejükből, de az állomány továbbra is jelentős, így hozzá tud járulni több fontos nemzetgazdasági cél teljesüléséhez is, mint például az államadósság (re)finanszírozási stabilitásának növelése vagy az állami kamatkiadások hazai nemzetgazdaságban történő lecsapódása. Eközben az elhalasztott kereslet pótlása továbbra is láthatóan zajlik – amiben immár szerepet játszik az inflációs félelmek miatt előrehozott fogyasztás és beruházások is -, ami akár némi fékezőerővel is hathat a vagyonfelhalmozás ütemére. Azonban a forrásbeáramlás ennél is jelentősebb egyelőre, ami támaszt jelent a GDP-nek fogyasztási oldalról, viszont jelen inflációs környezetben a háztartási vagyonok reálértékének csökkenése a legtöbb esetben elkerülhetetlen lesz, ami középtávon már módosíthat a döntési preferenciákon.
Párizsban pénteken csúcstalálkozót tartottak. 
