Ez ugyan csaknem félmillió, egy éven belüli változó kamatozású hitellel rendelkező adóst – köztük számos devizahitelest – ment most meg a törlesztőrészletek jelentős emelkedésétől, ám éppen ezen okból cseppet sem ösztönzi őket arra, hogy hosszútávon biztonságos konstrukcióra váltsák hitelüket - írja a Népszava.
Ezeknek a kölcsönöknek a kamata és így a törlesztőrészlete nem fix, hanem alapesetben egy olyan pénzügyi mutatótól, a BUBOR-tól (budapesti bankközi forint hitelkamatláb) függ, amely az elszabadult infláció megfékezését célzó jegybanki kamatemelések és a háború gazdasági következményei miatt most egyre növekszik.
Ez a mutató csupán az elmúlt hónapban 1,6-1,77 százalékponttal emelkedett, és jelenleg 6,5-7 százalékon áll. Ha ez alapján számolnák most a változó kamatozású hitelek törlesztőrészleteit, akkor egy 10 millió forintos, még 10 évig fizetendő lakáshitel esetében a havi törlesztő 127-129 ezer forint lenne (attól függően, hogy 3,6, vagy 12 havi BUBOR-hoz kötött-e a hitel kamata).
Ez tavaly áprilishoz képest már most 22 százalékkal, azaz 28-31 ezer forinttal nagyobb havi terhet jelentene az adósoknak.
A kamatstop miatt azonban egy év alatt mindössze 6-8 ezer forinttal, 104-106 ezer forintra emelkedett a törlesztőrészlet – derül ki a Bankmonitor példaszámításából. Az Orbán Viktor karácsonyi ajándékaként bejelentett kamatstop értelmében ugyanis ezen hitelek esetében 2022. június 30-ig a tavaly október 27-i BUBOR alapján kell meghatározni a kamatokat. Vagyis továbbra is 2-2,4 százalékkal kell számolni a jelenlegi 6,5-7 százalék helyett. A mintegy 30 milliárd forintra becsült különbözetet pedig a bankoknak kell benyelniük.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tavaly év végi, még a kamatstop bevezetése előtti adatai szerint a teljes jelzáloghitel-állomány 40 százalékát, az egyéb kölcsönökkel együtt mintegy 470 ezer szerződést érintett volna a törlesztőrészletek növekedése. Szintén akkori számításaik szerint egy 500 bázispontos kamatemelés a hitelek háromnegyedénél okoz 10, majdnem felüknél pedig 20 százalékot meghaladó törlesztőrészlet-növekedést. Egy ilyen léptékű kamatemelkedés már gyakorlatilag megtörtént, és valószínűleg itt nem lesz vége a folyamatnak, hiszen a jegybank szerint nyárra akár 11 százalékig is felkúszhat az infláció, azaz jöhet még kamatemelés.
Hogy mekkora lesz addigra az érintett adósok tehernövekedése, azt most még csak becsülni lehet. A bankoknak most azzal kellene törődniük, hogy az ügyfeleket a változó kamatozásúból a fix kamatozású hitelekbe tereljék. Ha ez nem történik meg, akkor a kamatstop akár 2022. június vége után is fennmaradhat
Alig fogadták el az Oroszország elleni 17. szankciós csomagot, Brüsszelben már készül az újabb. Célkeresztben az energia. 
