A Raiffeisen Capital Management (RCM) megbízásából elkészített Gfk-kutatásból kiderül, hogy  a magyarok 76%-a fontosnak tartja a nyugdíj-előtakarékosság kérdését, 40%-uk ugyanis a visszavonulás után sem akar szűkölködni, 19%-uk pedig egyszerűen nem bízik az állami nyugdíjrendszerben. Csak 16% gondolja, hogy az állami nyugdíj nem lesz elég a megélhetéshez.

* Akik nagyon fontosnak vagy fontosnak ítélik a nyugdíjcélú öngondoskodást.

Tudjuk, tudjuk, de nem csináljuk...

A helyzet csak rosszabb lesz

Christa Bernbacher, a RCM régiós vezetője szerint nem sok esély van rá, hogy az állami nyugdíjak emelkedjenek a jövőben, sőt a helyzet csak rosszabb lesz. "A lakosság 58% Magyarországon semmit nem tesz az időskori elszegényedés ellen, miközben a magánnyugdíjpénztárakat államosították. Ez egy igen egyedi eset" - mondja Bernbacher. A kutatás vezető Bacher János szerint "az emberek még nem dolgozták fel a nyugdíjrendszerben bekövetkezett változásokat".

A tanulmányt bemutató mai sajtótájékoztatón a kutatást vezető Bacher János, a GfK Hungária ügyfélszolgálati vezetője elmondta, hogy bár egyre többen ismerik fel a felelősséget az időskori elszegényedés elkerülésében, a magyarok ötöde még így azt mondja, időskori megélhetése nem az ő felelőssége, hanem állami feladat. Közülük 20% azért gondolja ezt, mert nincs egyszerűen pénze az öngondoskodásra, míg 15%-uk azért, mert a nyugdíjas kor túl távolinak tűnik. Az öngondoskodásról lemondók 14%-a pedig azért nem tesz félre, mert bizonytalannak ítéli meg az egész nyugdíjrendszert.

Ehhez képest igazán meglepő, hogy mik a magyarok elvárásai az ideális nyugdíj összegével kapcsolatban. A megkérdezettek majd' harmada mondta, hogy a mostani fizetésével megegyező állami apanázsra számít majd, 11%-uk ennél is többre. A Bacher szerint ugyanakkor bár az elvárások magasak, a többség tisztában van vele, hogy a reméltnél kevesebb lesz a nyugdíja. A megkérdezettek 68%-a véli úgy, hogy jelenlegi megtakarításai nem lesznek elegendőek ahhoz, hogy a várt nyugdíjszintet elérjék.



Nyugdíjcélnál nem mennek a betétek

A nyugdíjcéllal megtakarítók között az önkéntes nyugdíjpénztár vezet, de ez elsősorban annak köszönhető, hogy rengetegen élnek ezzel a lehetőséggel a cafeterián keresztül, vagyis itt a kisbefektetők nagy része nem "aktív" - mondja Bacher. A válaszadók 11%- klasszikus életbiztosításban tartja a megtakarításait, 7%-uk unit-linked biztosítással rendelkezik. Nyugdíjcélnál az amúgy nagyon is népszerű betétek nem olyan népszerűek, 5% választja ezt a megoldást, a befektetési alapokban rejlő lehetőségeket viszont csak mindössze 1% használja ki, ami régiós összehasonlításban is igen alacsony szint. Pedig az RCM szerint ezek a befektetések átláthatóak, biztonságosak és fontos, hogy örökölhetőek - kutatásuk szerint a befalappal rendelkezők is ezeket a tulajdonságokat emelték ki.

Milyen megtakarításokra vágyik a magyar?

A felmérés egyik legérdekesebb kérdése az volt, hogy milyen feltételeknek kellene megfelelnie a rendszeres befizetésen alapú előtakarékossági formáknak? A válaszadók a futamidő végén biztosított tőkegaranciát emelték ki, 68%-uk szerint ilyen tulajdonsággal rendelkeznie kell egy hosszú távú megtakarítási terméknek. Az irreális elvárások azonban már itt is kiütköznek. A válaszadók 61 százaléka ugyanis 100%-os tőkegaranciát vár el a nyugdíjcélú befektetésektől, a többség még minimális rizikót sem hajlandók vállalni, hiszen ha egy befektetés már csak 80-89 százalékos tőkegaranciát kínál, azt már a megkérdezettek 18 százaléka elutasítja - emelte ki Bacher.


A megkérdezettek 38% szerint fontos a garantált hozam, 39% pedig azt emelte ki, hogy legyen rugalmas a befektetés, vagyis baj esetén könnyedén hozzá lehessen jutni és ezzel ne veszítsen az ügyfél. A megkérdezettek harmada szerint az is fontos, hogy egy ilyen termékhez adókedvezmény társuljon (ez most főleg a középtávú megtakarítási formákra igaz).

A magyarok többsége kisebb összeget helyez el megtakarításba havonta vagy negyedévente: az önkéntes kasszák és a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások dominanciája ezen keresztül is érződik. Az átlag évente 90 ezer forintnak megfelelő összeget tesz félre. Kevesebben vannak, akik egyszerre helyeznek el nagyobb összeget, ők átlag 300 ezer forintot fektetnek be.