Újabb olvasói levelet választottunk ki, amely révén segítséget igyekszünk nyújtani a hitelkiváltás előtt állóknak. A levél az eddig - az illetékesek által meglehet tudatosan - került terület, a kombihitelek világába kalauzol el bennünket.
Olvasónk levele Kérdésem a következő lenne: 2008-ban életbiztosítással kombinált jelzáloghitelt vettem fel, 2 millió forintot svájci frank alapon, 180 hónapra. 10 év után a biztosítást a tőketartozásba beleforgatják. Az elszámolás után forintosították a kezelési költséget és a kamatot, de a biztosítást ugyanúgy CHF alapon (86 CHF) fizettetik 2018. júliusig. Akkor beszámolják a biztosítást a tőkébe amit aznapi árfolyamon számítanak be. Kérdésem,hogy Önök maradnának-e a kombi hitelnél vagy visszavásárolnák a biztosítást és akkor teljesen forintosított hitelük lenne? (Tegyük fel hogy a forint úgy megerősödik 3 év múlva, hogy 1 CHF mondjuk csak 200 forint lesz.) |
Az életbiztosítással kombinál hitelek igen érdekes helyzetet hoznak a jelenlegi piacra: a biztosításra természetesen nem vonatkozik az elszámolási és forintosítási határidő, azaz ezek futamideje most nem változik. Ez ugyanakkor azzal jár – miként a levélírónál is -, hogy az elszámolás és a forintosítás után kerül majd sor egy komolyabb tőketörlesztésre. Így viszont a fennálló tőketartozás magasabb, a legtöbb esetben jóval meghaladja a felvételkori értéket.
Ennek magyarázata egyrészt természetesen itt is a megugró árfolyamban keresendő, ám ebben az esetben még további terhet jelent, hogy az életbiztosítással kombinált termékek esetében a legtöbb konstrukcióban az életbiztosítási időtartam lejártáig csak kamatot fizet az adós. (A legtöbb esetben a hitel és az életbiztosítás futamideje azonos, azaz az utolsó törlesztőrészlet lenne maga a tőketartozás, amely az életbiztosításból kerülne kielégítésre.)
Az árfolyamgátasok nagy lehetősége
A fenti konstrukció miatt az életbiztosításokkal kombinált devizahiteleknél lehetett a legnagyobbat „nyerni” az árfolyamgáttal, hiszen a törvény értelmében az árfolyamgátas hitel kamatterhének változását (a 180 forintos szint és az aktuális árfolyam közötti különbséget) a kormány és a bankok fele-fele részben átvállalták. Ezeknél a konstrukcióknál lényegében nem került (tőke)tartozás a gyűjtőszámlára. (A támogatás banki részét a pénzintézetek most leszámolhatták az elszámoláskor keletkezett visszaírandó összegből, a kormány által adott támogatás ugyanakkor már realizált nyereség.)
„Nemszeretem” konstrukció a kiváltásoknál
Ami az egyik oldalon előny, az a másikon hátrány: a speciális konstrukcióval jelentősen beszűkül az adósok lehetősége, hogy kiváltsák az életbiztosítással kombinált hitelüket. A kombi termékeket egyes bankok és biztosítók dolgozták ki, azok „átvitelére” nincs szabály: a banktól nem várható el, hogy egy idegen konstrukciót egy az egyben átvegyen.
Így jellemzően két lehetősége marad az érintetteknek: vagy megmaradnak az eredeti hitelnyújtónál és viszik tovább konstrukciót, illetve, hogy az új banknál a teljes fennálló összegre kérnek új finanszírozási ajánlatot. Ekkor azonban azzal szembesülhetnek, hogy nem lesz olyan bank amely hajlandó lesz a lakás hitelbiztosítéki értékét jelentősen meghaladó összegű tőketartozásra új szerződést kínálni, vagy ha mégis ilyen szerencséjük van, akkor a törlesztőrészlet ugrik meg jelentősen. (Bár ezt a futamidő megnyújtásával orvosolni lehet.) Ráadásul – mivel nem nyúltunk a biztosításhoz, annak díját is fizethetjük tovább, ami sokak számára már túl nagy teher. Sovány vigasz, hogy ekkor azonban a régi biztosításunk lejártakor megkapott összeggel immár szabadon rendelkezhetünk.
Visszavásárlási buktatók
Előfordulhat persze, hogy az új bank is hajlandó arra, hogy az életbiztosításból származó összeget beszámítsa a konstrukció kidolgozásakor (ekkor természetesen engedményezni kell annak összegét az új bankra), ám az esetek többségében a tőketartozás és a törlesztési teher érdemben csak az életbiztosítás visszavásárlásával és abból kifizetett tőketörlesztéssel csökkenthető. A visszavásárlásnál a biztosító az adott biztosításra előzetesen elköltött költségeit (elsősorban a tetemes ügynöki jutalékot) számolja le a biztosításból. Minél közelebb vagyunk a lejárati időhöz, a visszavásárlási érték annál magasabb, de például egy 10 éves konstrukciónál még a 9. évben is gyakori, hogy a biztosító 10-15 százalékot visszatart.
Ráadásul ha nem telt el a 10 év, akkor árfolyamnyereség adót is fizetni kell. Ha cég fizette, akkor a szerződés visszavásárlása esetén szja és eho fizetési kötelezettség keletkezik, ugyanis az életbiztosítás felmondása előtt az adót nem fizették meg.
Díjmentesítés? Jó lehet
Alternatív mód lehet a törlesztési teher csökkentésére, ha díjmentesítjük az életbiztosításunkat. Ettől az időponttól annak költségét nem kell fizetni, a benn lévő összeg tovább kamatozik, igaz viszont, hogy a biztosító a felmerülő költségeit a fennmaradó tartozásra ráterhelheti, azaz megtakarításunk évről-évre csökken. Ugyancsak fontos tudni, hogy díjmentesítés esetén a kiegészítő biztosítási elemek (kockázati fedezet) megszűnik, de a biztosításban meglévő kockázati elemeket általában lényegesen olcsóbb díjon tudjuk egy kockázati életbiztosítás megkötésével pótolni. A megspórolt életbiztosításra fizetendő díjat ugyanakkor a hiteltartozás letudására lehet fordítani.
Mire lesz elég a biztosítási összeg?
Végezetül elérkeztünk a kombi hitelek legkellemetlenebb pontjához. Ez pedig az, hogy a devizahitelek mögé számos biztosító forint alapú életbiztosítást kínált. Az ebben gyűlő biztosítási összeg ugyanakkor nem tartott, nem tarthatott lépést a megugró árfolyammal. Ennek még azoknál a szerződőknél is komoly utózöngéi lehetnek, akik most nem hagyják el a kombiterméket és maradnak az eredeti hitelnél.
A biztosítás lejáratakor annak összege még az évek során rárakodó hozamokkal sem lesz képes a fennálló tartozást egy az egyben kielégíteni. Ekkor a futamidő meghosszabbítása jön, jöhet majd szóba. Olvasónk e tekintetben „védettnek” minősül, hiszen a levél tanúsága szerint neki svájci frank alapú a biztosítása is, s így – bár az évek során vélhetően komoly gondot okozott neki magasabb biztosítási díj -, most bizton remélheti, hogy értékálló a biztosítása.
Ki fogadna forinterősödésre?
Makrogazdasági véleményt nem szívesen adnánk, ám az eddig kihallható véleményekből, sőt a kormányzati és a jegybanki előrejelzésekből sem az tűnik ki, hogy bárki is a forint számottevő erősödésére számítana. Ami a svájci frank árfolyamát illeti, itt is lehetnek kérdések persze, de úgy fest, hogy egy magasabb árfolyamon, de továbbra is simul az euróhoz – a keresztárfolyam március óta a 0,95-0,975-ös sávban mozog.
Pusztán tehát a tiszta forintosításért nem biztos, hogy érdemes a biztosításon 25-30 százalékot bukni. Az már másik kérdés, hogy kell-e lépni amiatt, mert mondjuk a jelenlegi kombi hitel új forint kamatánál jobb kondíciót kínál valamelyik bank és akkor tenni kell valamit a biztosítással.