A tegnap bejelentett két éves program összességében igen szép minimálbéremelés, a szakképzetlenek minimálbérében jövőre 15, azt követő évben 8 százalék, ami az idei értékhez viszonyítva (a kamatos kamat hatás miatt) 24,2 százalék, így a mostani 109 ezer forintos minimálbér jövőre 128, 2018-ban 138 ezer forint lesz. A garantált bérminimumnál jóval nagyobbak a számok: jövőre 25, majd utána 12 százalék, ez az ideihez képest 40 százalék. Így az idei 129 ezer forintról jövőre 161, 2018-ban közelítően 180 ezer forintra emelkedik ez az érték.

Nemzetközi viszonylatban

Ezzel a garantált bérminimum érdemben változatlan árfolyammal számolva 600 euró lesz, ami megfelel a görög szintnek, de kissé elmarad a portugáltól, az 1500 eurós jellemző nyugat-európai szintnek pedig 40 százaléka. Ezek már nem olyan rossz értékek, és ha megvalósulnak a 6 évre tervezett program emelései, akkor 2022-re elérhetjük a 750 eurót, a mai nyugati szint felét. Ez jelenlegi és a következő pár évben várható gazdasági fejlettségünknek teljesen megfelelő, vagyis ennél többet nem lehetne erőltetni.

Bérekre rakodó terhek

Ami igen lényeges pontja még a megállapodásnak, az a munkaadói járulék 5 százalékpontos csökkentése jövőre, vagyis a jelenlegi 28,5 százalékról 23,5 százalékra. Így a munkáltató összes bérköltsége a nettó bér jelenlegi 1,93-szorosáról az 1,86-szorosára csökken. Az azt követő év újabb 2 százalékot hoz, de újdonság, hogy ha az átlagbér is kétszámjegyű mértékben nő jövőre, akkor 2,5 százalékra növekszik a módosítás.

Tételezzük fel az utóbbi feltétel teljesülését, ebben az esetben a munkaadói járulék 2018-ban 21 százalék lenne, a teljes bérköltség így a nettó bér 1,82-szerese lesz, ami a környező országokban szokásos 1,6-1,7-es értéknél még mindig magasabb, de már messze nem olyan kirívóan, mint most. Ezeknél a számításoknál nem vettük figyelembe a családi adókedvezményt, az összes munkavállalóra jutó átlagos érték így már valószínűleg 1,8 alatt lesz.

Költségvetés és nyugdíjkassza

Ami az állam bevételeit illeti, az összesen 7,5 százalék elég komoly kiesés, viszont ha figyelembe vesszük, hogy közel egymillióan kapják a garantált bérminimumot, és esetükben a járulékalap 40 százalékkal növekszik, és ehhez hozzávesszük az átlagbér várható emelkedését, akkor az adódik, hogy a teljes bevétel nem csökken, csak viszonylag kismértékben növekszik. Ha az egyszerűség kedvéért úgy számoljuk, hogy a csökkentés jórészt a nyugdíjjárulék rovására valósul meg, ugyanakkor a nyugdíjak a következő két évben is csak szerény mértékben növekednek, akkor fennmarad az egyensúly.

Egy bökkenő

Komolyabb probléma egyedül akkor jelentkezhet, ha valamelyik szakmában a minimálbérnél magasabb bérek csak kevéssé növekednek, így a minimálbér szinte utoléri őket, miközben jóval komolyabb képzettséget jelentő szakmákról lehet szó. Ez leginkább a közszféra dolgozóit, például a pedagógusokat érintheti, akiknek nem sok esélyük van a garantált bérminimumhoz hasonló méretű, két év alatti 40 százalékos emelésre, mivel ez már komolyan megterhelné a költségvetést.