Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a jegybank intézkedései lefelé nyomják a Bubort. Még a forinterősödésen is nyerhetnek az érintettek – írja a Világgazdaság.

Összesen 3300 milliárd forintnyi kölcsönt váltottak át visszamenőlegesen február 1-jei határidővel, az új forinthitelek kamatát pedig a három hónapos budapesti bankközi kamatlábhoz, a Buborhoz igazították. Ez a kamatláb akkor még 2,1 százalékos volt, amire a lakáshiteleknél legfeljebb 4,5, a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél pedig 6,5 százalékos felárat alkalmazhattak a bankok. Ennek megfelelően a maximális kamat a lakáshiteleknél 6,6, a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél pedig 8,6 százalék lett.

A kamatok háromhavonta változnak ezeknél a hiteleknél, legközelebb februárban. A három hónapos Bubor pedig most már csupán 0,25 százalékos. Ez azt jelenti, hogy a lakáshitelesek kamata immár 4,75, a szabad felhasználású jelzáloghiteleseké pedig 6,75 százalékon tetőzik. Egy átlagos, az átváltás idején körülbelül 6,5 millió forintos hitel esetében az utóbbi két évben bekövetkezett 1,85 százalékpontos kamatcsökkenés évente mintegy 120 ezer forintot jelent a törlesztőrészletekben. Az átlagos kamatokon is látszik ez a csökkenés.

A hazai lakáshitel-állomány átlagkamata közvetlenül a forintosítás után 6,3 százalékos volt (ebben nemcsak a forintosított deviza-, de az eredeti forintlakáshitelek is benne vannak), 2016 novemberére az átlagkamat 5,1 százalékosra mérséklődött.

Nem egyszerű most a bankoknak

A Bubor azután vált ilyen alacsonnyá, miután a jegybank szűkíteni kezdte a jegybanki betétek mennyiségét, korábban a jegybanki alapkamathoz igazodott a szintje. Azóta viszont, hogy a bankok a jegybanknál már nem helyezhetik el a forrásaikat, és a diszkontkincstárjegy-kínálat is szűkössé vált, kénytelenek a bankközi piacon helyet találni a betéteknek.

Ott viszont a kamatszint egyre jobban megközelíti a nullát, főleg miután a jegybank nem áll le a három hónapos betét mennyiségének szűkítésével.