Az idei nyári viharmérleg első, még nem végleges összesítése szerint 3,1 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók a május elseje és augusztus 31 közötti időszakban a Magyar Biztosítók Szövetségének gyorsjelentése szerint. A társaságokhoz ebben a periódusban 57 ezer bejelentés érkezett egyéni és társasházak részéről vihar, felhőszakadás, jégverés, tetőbeázás címén. (Ebben az összesítésben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben, stb. keletkezett rongálódások.)
Talán nem hiszed, de csendesebb nyarunk volt, mint tavaly
Bár a szubjektív érzékelésünk, különösen a hétvégi-hételeji felhőszakadások nyomán (amelyek következményei a fenti összesítésben még nem szerepelnek), viharos hónapokra emlékeztethet, valójában a tavalyihoz képest csendesebb nyár van mögöttünk – legalábbis lakásbiztosítási szempontból. Tavaly ugyanis ezen négy hónap alatt több mint 103 ezer káreseményre a mostaninak közel kétszeresét, 6 milliárd forint összegű kárt térítettek meg a biztosítók.
2010-2017 között a május-augusztusi periódusban összesen csaknem 1 millió 100 ezer kárt rendeztek a társaságok, közel 80 milliárd forint értékben. Az elmúlt évek biztosítói adataiból nem lehet trendszerű következtetéseket levonni az időjárás szélsőségesebbé válásáról, hiszen ebben az évtizedben például a 2010-es év volt eddig a katasztrófáktól leginkább sújtott. Akkor 312 ezer kárbejelentésre 30 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók.
Baranya lett az új Viharsarok?
Idén is, mint szinte minden évben, a legsűrűbben lakott Pest megyében és a fővárosban sérült meg a legtöbb lakossági ingatlan, emellett Pécsről és környékéről érkezett szokatlanul sok bejelentés. A legtöbbször a házak tetőszerkezete sérült meg, illetve az ebből eredő beázás jelentette a leggyakoribb kártípust.
A villámcsapások egyre több kárt okoznak – van magyarázat
A viszonylag mérsékeltebb viharok idején is egyre több kárt okoznak viszont a villámcsapások, amelyek 2010 óta kb. harmadannyival terhelték meg a társaságok kárráfordítási összegeit, mint a viharok - írja a Mabisz. Tavaly egész évben 2350 elsődleges és több mint 30 ezer másodlagos hatás nyomán 2,6 milliárd forintot térítettek meg ügyfeleiknek a társaságok, idén az első nyolc hónapban már 2,3 milliárd forint környékén jár ez az összeg.
Mint az adatokból is kitűnik, egyre több a villámcsapások másodlagos, indukciós hatása miatt bekövetkezett káresemény, amikor a közelben lesújtó mennykő számítástechnikai és szórakoztató elektronikus eszközöket vagy háztartási készülékeket tesz tönkre. Ennek oka az is, hogy a korszerű, integrált áramköröket tartalmazó műszaki berendezések jobban ki vannak téve a villámok hatásának, így a hálózatokon keresztül beérkező túlfeszültség gyakrabban okozza a meghibásodásukat, mint a korábban használt, hasonló berendezések esetében. Sőt, idén már olyan eset is előfordult, amikor a villámcsapás a tetőszerkezetre szerelt napelemes rendszert is tönkre tette.
A MABISZ ennek kapcsán arra hívja fel a figyelmet, hogy minden nagyobb lakáskorszerűsítés után érdemes felülvizsgálni a biztosításunkat, nem lettünk-e alulbiztosítottak. Azaz a szerződéses összegünk elegendő lehet-e a helyreállításra avagy ingóságaink pótlására egy nagyobb kár bekövetkezése esetén. Könnyen lehet ugyanis, hogy mióta meglévő lakásbiztosításunkat évekkel ezelőtt megkötöttük, ingatlanunk már jóval többet ér, esetleg nagyértékű (műszaki) berendezéseket vásároltunk.
A felülvizsgálat során ezért érdemes azt is ellenőrizni, hogy valóban kiterjed-e minden vagyontárgyunkra a biztosítás, esetleg újabb fedezettel/fedezetekkel kell-e bővíteni a szerződésünket a megváltozott kockázati igény miatt.
A legtöbbet az veszített, akinek semmilyen biztosítása nincs
A biztosítói adatoknál is jóval több kárt okozhatott egyébként a viharszezon a lakosságnak, hiszen nagyjából minden negyedik ingatlan nem rendelkezik biztosítással, holott az erős piaci versenynek köszönhetően tizennégy társaság kínálja több tucat lakástermékét, amelyek közül az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért is elérhetőek.
Nem elég kikapcsolni a tévét - mi a teendő, ha jön a vihar?
Ma már több olyan mobiltelefonos alkalmazás is létezik, amelyik előre szól, ha a közelben zivatar tört ki - így még van időnk megtenni a szükséges óvintézkedéseket, hogy megóvjuk műszaki eszközeinket. Hosszabb távollét, nyaralás esetén ezeket persze érdemes elinduláskor megtenni.
Azt már sokan tudják, hogy nem elég áramtalanítani az eszközöket, hanem ki is kell húznunk a konnektorból a tévét, a házimozit, a mosógépet, az asztali számítógépet, a routert, a konzolt, emellett a laptopot, mobileszközöket is le kell húzni ilyenkor a töltőről. Arra már kevesebben figyelnek, hogy nem csak a tápkábelt, hanem a jelvezetékeket, azaz a hálózati kábelt, koax-antennakábelt, telefonkábelt is ki kell húzni a tévéből, számítógépekből.
Ahogy egyre több eszközünk van, úgy lesz mindez egyre macerásabb folyamat - segítséget jelenthet, ha túlfeszültségvédő aljzatot, villámvédő elosztót szerzünk be valamelyik műszaki áruházban (lehetőleg ne kínai webshopból rendeljük, ezek megbízhatósága ugyanis kétséges, otthoni körülmények között tesztelésre nem sokaknak van lehetősége, élesben pedig könnyen bajt okozhat a hamis biztonságérzet). Olyan eszközök is kaphatóak már, amelyek nem csak tápkábeleket tudnak fogadni, hanem jelvezetékeket is, magyarán az antennakábel vagy a telefonvezeték védelmére is képesek. Ha nem ilyet veszünk, akkor külön kell szűrőről gondoskodnunk ezekhez is.
Aki épp lakásépítésben van, vagy legalábbis otthona villamoshálózatának felújítását végezteti, be is építtetheti a megfelelő védelmet biztosító eszközöket a hálózatba, így nem kell külön védelemmel rendelkező aljzaokat beszerelni, így biztosítható a teljes hálózat védettsége.
Viharos időszakban persze nehezen veszi rá magát az ember, hogy - akár napjában többször is - kihúzza-bedugja a tucatnyi kábelt az eszközökbe - akinek nincs biztosítása, az legalább ilyenkor gondolkodjon el azon, hogy valójában mennyit "spórol" meg...
Egy év alatt huszadával csökkent a forgalomba helyezett új autók száma az Európai Unióban. 
