A klímaváltozás következtében egyértelműen kijelenthetjük, hogy a természeti károk évről évre emelkednek – ám azt már most remélni lehet, hogy a kárösszeg nem éri majd el a 2010-es évet, amikor tavasztól őszig szinte folyamatosan valamilyen rendkívüli biztosítási esemény volt, hiszen akkor – az ország több részét sújtó - nagy árvizeket és a viharok után kellett helytállni – mondta Pandurics Anett a Magyar Posta Biztosító vezérigazgatója.

Elnyúlt a szezon

Míg korábban az volt a tapasztalat, hogy májustól szeptemberig fordulnak elő viharok, ez az időszak kitolódott és a viharszezon így akár áprilistól novemberig tarthat – tavaly még novemberben is volt villámtevékenységgel járó zivatar, amire korábban nem volt példa. Szavait alátámasztja az Aegon statisztikája: a piacvezető lakásbiztosítóhoz május 7-ig közel 4 ezer meteorológiai kárbejelentés érkezett, ezek háromnegyede viharkár-bejelentés volt. A társaságnál az ügyfelek által becsült kárösszeg 360 millió forint, az átlagos kárérték 90 ezer forint.

Varga Béla Gábor, az Allianz kárszakmai és kárfelvételi irányítási igazgatója szerint a tavalyi év már ismét emelkedő károkat hozott: a társaságnál a vihar jellegű károk ráfordítása 2012-höz képest 16 százalékkal, 2013-hoz képest pedig 4 százalékkal emelkedett. A legproblémásabb hónap – a Groupama Biztosító értékelése szerint május volt.

Eddig rendben vagyunk

Az idei év eddig a korábbi időszakokhoz képest csendesnek mondható - az Allianznál mind darabszámban, mind kárráfordításban fele annyi kárt jelentettek eddig, mint 2013 első 4-4,5 hónapjában. A számok így is komolyak. Cserkuti Nándor, az Aegon kárrendezési és szolgáltatási igazgatója szerint idén eddig 12 ezer viharkár bejelentés érkezett, a kárkifizetés nagyságrendje már most közel 1 milliárd forintnál jár. A Groupama Biztosítóná az idei évben 10 ezer felett van már a kárbejelentés, ám hogy kisebb intenzítású viharszezonunk van, azt jól mutatja, hogy míg tavaly a kárbejelentések több mint fele természeti eseményhez kötődött, idén ez az arány „csak” 30 százalék körüli.

Óvatosan lehet ugyan bizakodni, de – miként arra a Magyar Posta Biztosítónál is felhívták a figyelmet – a kedvező trend egy-két komolyabb felhőszakadással megfordulhat. Egyetlen ok, ami miatt mégiscsak optimistábbak lehetünk az az, hogy a tavalyi évhez képest a bekövetkezett károk nagysága átlagosan nem nőtt. Persze, ezt is lehet a félig üres, félig tele elv alapján értékelni. A pozitív értékelés: a lakosság nagyobb része figyel oda a megelőzősre - a károk nagy része egy kis odafigyeléssel, felkészüléssel megelőzhető. A negatív: a lakás- és vagyonbiztosítás keretében vagyontárgyaink olyan szinten alulbiztosítottak, hogy nem fedezik a tényleges kárértéket.