A fizetésre használható virtuális eszközök népszerűségének növekedését, a hagyományos befektetési konstrukciók alacsony hozamát és a fogyasztók informálatlanságát kihasználva ismét megjelentek a piacon a piramisjátékokra emlékeztető mechanizmusokkal működő termékek.
Piramisjáték
Egyes konstrukciók, kereskedési platformok új, a Bitcoinhoz hasonló virtuális eszközbe – például az úgynevezett OneCoin-ba – való befektetést és az ezzel való kereskedést teszik elméletileg lehetővé a leendő befektetőknek.
A valóságban ugyanakkor a virtuális eszköz kibocsátásának hatáskörét a piramisjáték szervezője kizárólagos jogkörrel magának tartja fenn, és kereskedni is csak a kibocsátó által üzemeltetett zárt „tőzsdén” lehetséges. A rendszerbe magas hozamok ígéretével az interneten szerveznek új belépőket, a később csatlakozók befizetéseiből pedig a korai belépők kapnak jutalékot úgy, hogy a jutalék aránya további befizetésekkel növelhető.
Nincs kártalanítás
Az ilyen eszközökbe való befektetés kiemelt kockázattal jár, hiszen ezeket a szabályozási keretrendszerbe nem tartozó eszközöket jellemzően a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és az Európai Unió felügyeleti intézményeinek joghatóságán kívül eső külföldi cégek és személyek bocsátják ki. A szervező fizetésképtelensége esetén a fogyasztókat senki nem kártalanítja, a befektetéseket sem az Országos Betétbiztosítási Alap, sem a Befektető-védelmi Alap nem biztosítja.
Befektetés előtt érdemes ellenőrizni, hogy az adott szolgáltató rendelkezik-e a megfelelő felügyeleti engedélyekkel. Ezt a Magyarországon engedéllyel vagy felügyeleti regisztrációval rendelkező befektetési szolgáltatók listáján nézheti meg. Befektetés előtt érdemes elolvasni az MNB "Mielőtt befektetne” című Navigátor Füzetét is.
A szlovén kormány csütörtöki ülésén további hat hónappal meghosszabbította a határellenőrzést a horvát és a magyar határon.
