A republikánusok által ellenőrzött Texas és a demokraták által irányított Kalifornia új választási térképeket készülnek jóváhagyni egy kegyetlen küzdelemben, hogy befolyásolják a jövő évi amerikai félidős választások eredményét – még a választók szavazatainak leadása előtt. A két legnagyobb szövetségi állam közötti heves csatát Trump elnök indította el azzal a szándékával, hogy megvédje a republikánusok csekély többségét az amerikai képviselőházban, és elkerülje, hogy 2027-től a demokraták vizsgálatainak tárgyává váljon.
Ki kezdte a pofozkodást?
Texas indította el az elmérgesedő vitát, amely a demokráciapárti aktivisták szerint országos méreteket ölthet, amikor a szövetségi parlament szerdán jóváhagyta az új kongresszusi választókerületek határait, amelyek valószínűleg öt további republikánus-barát kerületet hoznak létre.
Gavin Newsom kaliforniai kormányzó válaszul csütörtökön törvénybe iktatta a vitatott kongresszusi választókerület-átalakítási tervet. Az új térkép – amelyet még a választóknak is jóvá kell hagyniuk – öt kaliforniai republikánus képviselői helyet áthelyezne, hogy azok a 2026-os félidős választásokon kedvezőbbek legyenek a demokraták számára.
A kaliforniai demokraták állítják, hogy nincs más választásuk, mint az új térképek elkészítése, miután Trump elnök beavatkozott Texasban. Miután Newsom bejelentette, hogy átrajzolja Kalifornia térképét, több más szövetségi állam is hasonló lépéseket tesz.
„Texas lőtt elsőként. Ha Texas nem tette volna azt, amit tett, mi nem lennénk itt” – mondta Newsom csütörtöki aláírási ceremónián. „Semlegesítjük a Texasban történteket, és tisztességes esélyt adunk az amerikai népnek.”
Newsom – akit egyre többen tartanak a 2028-as elnökválasztás demokrata jelöltjének – szarkasztikusan gratulált Texas republikánus kormányzójának, Greg Abbottnak az X-en, mondván: „Mostantól Donald Trump egyik leghűségesebb kutyájaként fogsz bevonulni a történelembe. Tönkretetted nemzetünk alapelveit. Micsoda örökség!”
A viszonylag ritka választókerület-átalakításra akkor kerül sor, amikor mindkét párt felkészül a 2026-os választásokra, és ez országos szinten is jelentős következményekkel jár. A republikánusok jelenleg szűk többséggel rendelkeznek, és ha a 2026-os félidős választásokon a demokraták visszanyernek három képviselői helyet, az elegendő lehet a képviselőház többségének megfordításához, ha a 2024-es választásokon alkalmazott választókerületek változatlanok maradnak. A republikánus államokban végrehajtott választókerület-átalakítás azonban jelentősen megváltoztathatja ezt a dinamikát, és ezzel együtt Trump második hivatali időszakának utolsó két évének hatását is.
Gyorsan terjed az őrület
Texas és Kalifornia a két legnagyobb választókerület-átalakítási csatatér, de Trump hasonló erőfeszítéseket tett a republikánusok által vezetett Indianában és Floridában is, és a New York-i demokraták is felvetették a képviselőházi térkép átrajzolását. A republikánusok által vezetett Missouri állam is megpróbálhatja átrajzolni egy demokratikus választókerületet a következő hetekben, és új térképek várhatók Ohioban is, ahol az állami törvény által előírt átrajzolás hatással lehet a republikánusok által vezetett állam demokratikus kongresszusi képviselőinek egy részére.
Newsomnak nehezebb feladata van, mint Abbottnak a választókerületek átalakításának tervének keresztülvitelében, mivel a kaliforniai választóknak először egy novemberi népszavazáson kell egyetérteniük azzal, hogy megkerüljék a folyamatért általában felelős független bizottságot. A kaliforniaiak hagyományosan nagyon óvatosak a pártpolitikai indíttatású választókerület-átalakításokkal szemben, bár a Politico-UC Berkeley Citrin Center legújabb közvélemény-kutatása szerint a demokraták kivételt tennének a Texas elleni fellépés esetében.
Obama támogatása
Newsom ezen a héten meglepő támogatást kapott saját táborából, mégpedig Barack Obama volt elnöktől. Obama egy adománygyűjtő rendezvényen fejezte ki támogatását Newsom iránt.
Ő, mint minden más demokrata, azt hangsúlyozta, hogy „csak” a texasi lépésekre reagálnak, és nem ők kezdeményeznek. Vagyis: ha Texas nem folytatta volna a választási körzetek átrajzolásának („gerrymandering”) terveit, akkor nem állnának bosszút más államokban.
Obama ezért Newsom lépését „okos húzásnak” nevezi. Így ugyanis a demokraták továbbra is olyan pártként tudják magukat bemutatni, amely nagyra tartja a demokratikus értékeket és a meglévő politikai választási rendszert. Ugyanakkor a republikánusokat azzal vádolhatják, hogy az ilyen „gerrymandering” törvények végső soron csak azt eredményezik, hogy a politikusok választják ki a választóikat, és nem fordítva. Egy olyan országban, amely demokratikus értékeivel büszkélkedik, ez a vád valószínűleg rosszul jön át a választóknak.
A „gerrymandering” veszélye a demokráciára
Függetlenül attól, hogy helyesnek tartjuk-e a demokraták lépését vagy konkrétan a megtorlást, egy dolog biztos: ez az egész cirkusz káros az amerikai demokráciára.
A Washington Post egyik vendégcikkében például ez áll:
„Az extrém „gerrymandering” káros a törvényhozók választóira nézve. Egy olyan képviselőház, amely a nép akaratát a lehető legjobban képviseli, legitimebbnek tekinthető. Ideális esetben a republikánusoknak és a demokratáknak egyaránt fel kellene adniuk a pártérdekeket szolgáló gerrymanderinget egy valóban független választókerület-újrarajzolás érdekében. Ha ez nem lehetséges, akkor legalább kerülniük kellene a pártpolitikai harcok tovább szítását.”
A brit Guardian is hasonló véleményt fogalmaz meg egy véleménycikkében:
„Van egy jó ok, amiért nem jó ötlet „tűz ellen tűzzel” harcolni, ha a cél a demokrácia védelme az állítólagos támadásokkal szemben: a „tűz” a demokrácia egyik alapértékének – végső soron a választási egyenlőség elvének – megsértését jelenti, és így a demokrácia ellenségeinek játszik a kezére.”
A „gerrymandering” körüli vita ismét rávilágít arra, hogy a demokratáknak milyen nehézségeket okoz Trump és politikája elleni válaszlépés. Ismét felmerül a kérdés: Van-e értelme „tűz ellen tűzzel” harcolni?
A kaliforniai lépés mindenesetre azt mutatja, hogy a demokraták már nem teljesen ellenzik ezt a módszert. Ezzel pedig tovább mélyül a szakadék a pártok – és így a választók – között.
Egyre inkább aláásva a demokratikus intézmények hitelességét.
Szorosabb együttműködés a katonai fenyegetés hatására. 
