Valójában az 57 éves Gavin Newsom már az volt, amit az amerikaiak „pirítósnak” („toast”) neveznek – egy ember, akinek a politikai karrierje véget ért. A Kalifornia kormányzójaként töltött utolsó évei nem tűntek többnek egy unalmas házimunkánál. Ki kellett egyensúlyoznia az államháztartási hiányt, helyre kellett hoznia a pusztító Los Angeles-i erdőtüzek okozta károkat, és végre életre kellene keltenie a San Francisco és Los Angeles között haldokló nagysebességű vonatprojektet.
Newsom politikai imázsa is súlyosan megromlott. Túlságosan progresszív volt a mérsékelt szavazók számára, ráadásul egy szakmai mélység nélküli szépfiúnak tartják. A baloldal nehezményezte, hogy még a trumpista Steve Bannonnak is teret adott a podcastjában, sőt Trump elnöknek is baráti kézfogást nyújtott, amikor az a tűzkatasztrófa után Kaliforniába látogatott.
Egy igazi repülőrajt
A Los Angeles-i zavargások mindezt a feje tetejére állították. Az állítólagos invázió leküzdésére Trump 4000 nemzetőr katonát és 700 tengerészgyalogost küldött Los Angelesbe. Tette ezt több, mint megkérdőjelezhető jogi alapon és a kormányzó feje fölött. Ekkor ütött Newsom órája is. A Fehér Házzal való meghitt kapcsolatának hirtelen vége szakadt.
Miközben a demokraták még mindig megosztottak abban, hogy – amint az amerikai mondás tartja – a Los Angeles-i zavargások dombján akarnak-e politikailag meghalni, Newsom frontálisan támadja Trumpot: „A demokráciát az orrunk előtt támadják” – jelentette ki Newsom rövid tévébeszédében. „Elérkezett a félelem pillanata”.
A legjobb Clint Eastwood-i stílusban Newsom Tom Homant is kihívja, aki az illegális bevándorlók kitoloncolásának végrehajtásáért felelős. Homan megfenyegette Newsomot, hogy szükség esetén letartóztatja, ha megpróbálja akadályozni a munkáját. „Gyere és kapj el, keményfiú!” – válaszolt a kormányzó a fenyegetésre. „Engem ez nem érdekel. De tartsd távol a kezeidet az ártatlan négyéves kislányoktól!”.
Kialakult a párharc
Trump nem lenne Trump, ha nem avatkozott volna be azonnal ebbe a macsó harcba. Newsomot a közösségi platformján „nagyon inkompetens kormányzóként” szidalmazta, és felszólította, hogy inkább köszönje meg a Fehér Ház urának a „csodálatos munkáját”.
Közben Newsom is felvette a mémháborút az elnök ellen. Mivel tudja, hogy a 21. században a választásokat már nem a hagyományos médián keresztül nyerik meg, felfedezte a közösségi platformokat is. Ma már rendszeresen posztol a TikTok-on, és a Trump elleni támadásainak köszönhetően mintegy 50 százalékkal, nagyjából 900 ezerre növelte követőinek számát. Még az X-en is 60 ezer új követőre tett szert.
Fotó: Depositphotos
„A mémek posztolása aligha segít meggyőzni az ingadozó szavazókat. De nagyon hatékony lehet Newsom népszerűségének növelésében a demokraták körében” – magyarázza Jon Lord, a Georgetown Egyetem politológus professzora a Washington Postban.
Mielőtt Joe Biden azt a döntést hozta, hogy nem indul a második ciklusért, Newsom a demokraták egyik lehetséges elnökjelöltje volt. A Trump elleni támadásai miatt most ismét versenybe került. „Ez volt a 2028-as elnökválasztási kampányának a kezdőlövése” – magyarázza Bannon.
Newsom a bírákat is felhasználja a Trump elleni harcában. Pert indított az elnök szerinte alkotmányellenes magatartása ellen. Vitatott ugyanis, hogy Trumpnak egyáltalán van-e felhatalmazása arra, hogy az állam kormányzójának beleegyezése nélkül bevethesse a Nemzeti Gárdát. Ezt csak kivételes esetekben teheti meg, és a Los Angeles-i zavargások esetében messze nem ez volt a helyzet – érvel Newsom.
Az alkotmány még durvább megsértése lehet a 700 tengerészgyalogos mozgósítása. Feladatuk ugyanis a külföldi ellenség elleni harc, és egy 147 éves törvény, a „Posse Comitatuts Act” tiltja a katonák amerikaiak elleni bevetését, kivéve, ha az elnök a felkelés elleni törvényre („Insurrection Act”) hivatkozik, arra a törvényre, amely felhatalmazza a csapatok bevetését egy belföldi felkelés ellen. Eddig még Trump sem ment el ilyen messzire.
A Los Angelesben jelenleg zajló események értékelései szöges ellentétben állnak egymással. A demokraták és a főáramú média szerint ezek nagyrészt békés tüntetések az ICE kitoloncolási hatóság brutális fellépése ellen. Nem „erőszakos gyilkosokat és erőszaktevőket” tartóztatnak le, ahogy Trump egyszer bejelentette, hanem ártalmatlan napszámosokat. Ezek az akciók célzottan irányulnak a demokraták által kormányzott városok ellen, mint például Los Angeles.
„Szinte fizikailag is érezhető a Fehér Ház vágya, hogy erőszakot alkalmazzon a tüntetőkkel szemben” – jegyzi meg Jamelle Bouie a New York Timesban. „Mintha ez az akció egy csapásra Trump-rezsimmé változtatná a Trump-kormányzatot, és lehetővé tenné, hogy Amerikát erőszakkal és az ettől való félelemmel kormányozzák”.
Trump és a konzervatív média ezzel szemben „radikális baloldali őrültek” által vezetett külföldi invázióról beszél. A Fox Newson végtelenített ciklusban futnak a képek néhány égő autóról és Mexikó zászlóit lengető maszkos tüntetőkről. Azt a tényt, hogy Los Angelesben mindössze két háztömböt érintenek a tüntetések, és hogy a néhány száz tüntetővel szemben több ezer rendőr és katona áll, elhallgatják.
Forradalom és valóság
Természetesen e mögött politikai számítások húzódnak meg. Jelenleg azonban lehetetlen megjósolni, hogy végül kinek a számítása fog bejönni. Köztudott, hogy Trump mestere a külföldiek iránti gyűlölet instrumentalizálásának. A CBS tévécsatorna két héttel ezelőtti felmérése szerint az amerikaiak 54 százaléka támogatja az illegális bevándorlók kitoloncolását. Ez azonban még a Los Angeles-i zavargások előtt készült.
Másrészt a YouGov legutóbbi közvélemény-kutatása szerint az amerikaiaknak csak 34 százaléka helyesli a tengerészgyalogosok Los Angelesbe telepítését. Ráadásul Trump politikájának helyeslése még mindig jóval 50 százalék alatt van.
A bevándorlókkal szembeni kemény fellépésnek emellett magas gazdasági költségei is lesznek. Jelenleg mintegy 8,1 millió illegális bevándorló dolgozik az Egyesült Államokban, ami a dolgozó népesség közel öt százalékának felel meg. Különösen a mezőgazdasági ágazatnak van nagy szüksége ezekre a munkavállalókra, csakúgy, mint az építőiparnak és az ápolóiparnak.
Trump ezért most pánikszerűen változtatni akar merev migrációs politikáján. A New York Times meg nem nevezett amerikai tisztviselőkre és egy belső e-mailre hivatkozva arról számolt be a hétvégén, hogy az ICE bevándorlási hivatalnokai utasítást kaptak: nagyrészt függesszék fel a razziákat és letartóztatásokat a farmokon, a szállodákban és az éttermekben.
Anne Applebaum történész a „The Atlantic” magazinban elmagyarázza, hogy szerinte miért veszélyes ez a kapkodás. Úgy véli, hogy a jobboldal „forradalmi projektje” szembesült a valósággal, és megingott. De éppen ez az, ami olyan veszélyessé teszi.
„Forradalmi elődjeihez hasonlóan Trump most minden alkalommal ugyanazzal a választással szembesül” – állítja Applebaum. „Feladni – vagy még radikálisabbá válni. Kompromisszumokat találni – vagy a polarizációt hajtani. Nyugtassa le a dolgokat – vagy váljon erőszakossá. Forradalmi elődjeihez hasonlóan Trump is a radikalizálódást és a polarizálódást választotta, és egyértelműen erőszakot akar provokálni”.
Három tényező is óvatosságra int. 
