A holland legfelsőbb bíróság 2019-ben a holland kormányt sokkal hatékonyabb kibocsátáscsökkentésre kötelezte, a pakisztáni Lahore Bíróság Zöld Tanácsa pedig szintén ítélettel kényszerítette ki, hogy az ország klímaváltozási stratégiájának implementációja eredményesebb legyen, írja közleményében a Társadalmi Reflexió Intézet (TRI), amely szerdán tartotta a klímaperekkel foglalkozó projektjének zárókonferenciáját.
Az intézet kutatási projektje arra kereste a választ a European Climate Foundation támogatásával, hogy lehetséges-e hasonló eljárásokat indítani a magyar jogrendben.
Kötelezhetnek-e a bíróságok hazánkban is jelentős szereplőket hatékonyabb klímavédelemre, mint például a Mol vagy a magyar kormány? Az egyre szaporodó sikeres nemzetközi példák ellenére a válasz nem egyértelmű, de vannak biztató jelek.
Mint a konferencián elhangzott, bár a klímaváltozás sok ponton megjelenik a jogrendben szabályozási szempontként, átfogó módon mégis legtöbbször alapjogi szemlélettel közelíthető meg sikeresen, így a nemzetközi példák között is számos eljárás alkotmány- vagy emberjogi bíróság előtt zajlott.
A klímaperek legtöbbször államok vagy nagy kibocsátók (például olajvállalatok) ellen indulnak.
A sikeres klímaperekhez a megfelelő törvényeket progresszíven értelmező bírósági gyakorlatra van szükség, ami jelentős mértékben függ az adott ország jogi kultúrájától, eljárásjogi szabályaitól és persze az ügyvédi kreativitástól.
A konferencián felszólaló jogászok közül többen is említették, hogy a sikeres perekhez vezető út minden bizonnyal sikertelen pereken keresztül vezet – ahogyan az a nemzetközi példákban is történt.
A sikertelen perek ugyanis önmagukban nem feltétlenül jelentenek kudarcot: segítenek feltárni az érvelési lehetőségeket, beemelik a témát a közbeszédbe, feltérképeznek eljárásjogi megoldásokat, amelyek még egy elutasított kereset mellett is fontos támpontot jelenthetnek egy következő felperesnek.
Magyarország első ilyen nagy horderejű klíma ítélete jó eséllyel az Alkotmánybíróságon fog megszületni.
A Klímatörvényt az országgyűlési képviselők egy csoportja küldte utólagos normakontrollra arra hivatkozva, hogy a törvény megkésett cselekvést irányoz elő, de még ehhez sem biztosítja a megfelelő intézményi és procedurális eszközöket, azaz nem várhatjuk, hogy ez a jogszabály képes lesz a benne foglalt célt, Magyarország karbonsemlegessé tételét 2050-re biztosítani.
Az Intézet projektjében dolgozó jogászok egyik munkacsoportja Sulyok Katalin vezetésével kidolgozott egy Amicus Curiae beadványt is az Alkotmánybíróság számára, amelyben a kezdeményező országgyűlési képviselők érvei mellé sorolnak fel továbbiakat abban a reményben, hogy az AB új klímatörvény megalkotására kötelezi az Országgyűlést.
Fontos előzménye ennek az ítéletnek, hogy tavaly a Német Szövetségi Alkotmánybíróság egy hasonló hiányosságoktól szenvedő klímatörvényt megsemmisített és új klímaszabályozás megalkotására kötelezte a Bundestagot – a projekt szakértői hasonló ítéletet várnak a magyar bíróságtól.
Az alkotmányos kérdések mellett a projekt vizsgálta például, hogy a klímavédelemmel kapcsolatos témák miként jelennek meg a magyar jogrendszerben, milyen hiányosságai vannak a magyar klímapolitikai keretszabályozásának, milyen esélyei vannak a hazai klímavédelmi perindításnak más emberjogi területek tapasztalatai alapján, illetve, hogy a nemzetközi bírói fórumok gyakorlatában milyen trendek láthatóak.
Több esettanulmány foglalkozott a középületek energiahatékonyságának jogi és gazdasági aspektusaival és az ebből fakadó igények érvényesíthetőségével, valamint a klímaszempontok figyelembevételének kikényszeríthetőségével az egyedi hatósági-bírósági eljárásokban is.
A konferencián bemutatott tanulmányok egyetértettek abban, hogy a magyar klímapolitikai keretszabályozás nagy hiányosságokkal bír, de vannak olyan területek, ahol a jogérvényesítés eszközeivel fel lehet lépni a jelenleg hatályos jogszabályi keretek között is azok ellen, akik nem tesznek eleget az éghajlatváltozás elleni kötelességeiknek.
A perek sikerességének legfontosabb kritériuma pedig a kitartó próbálkozás, áll a közleményben.
A projekt tanulmányai a TRI honlapján már elérhetők, a konferencia előadásait pedig a YouTube csatornáján lehet hamarosan elérni. A témában készült interjúnkat Sulyok Katalinnal itt olvashatják:
2026 első negyedévében az előzetes adatok alapján 131 milliárd forint adózott eredményt jelentett a hitelintézeti szektor. 
