Azóta, hogy Jurij Gagarin szovjet űrhajós 1961-ben első emberként jutott a világűrbe, Oroszország vezető űrhatalomként tekint magára. Az elmúlt évtizedekben azonban lemaradt az Egyesült Államok mögött, és egyre inkább Kína is megelőzi – írja a Reuters.
Oroszország ambícióit súlyos csapás érte 2023 augusztusában, amikor a pilóta nélküli Luna–25 leszállási kísérlet közben a Hold felszínének csapódott. Eközben Elon Musk alapjaiban forradalmasította az űreszközök felbocsátását, amely korábban az orosz űripar egyik erősségének számított.
Atomerőmű a Holdon?
Az orosz állami űrvállalat, a Roszkoszmosz közleménye szerint 2036-ig kívánják megépíteni a holdi erőművet, és ennek megvalósítására szerződést kötöttek a Lavocskin repülő- és űripari vállalattal. A Roszkoszmosz nem mondta ki egyértelműen, hogy az erőmű nukleáris lesz, ugyanakkor jelezte, hogy a projektben részt vesz az orosz állami atomenergetikai vállalat, a Roszatom, valamint a Kurcsatov Intézet, Oroszország vezető nukleáris kutatóintézete.
A közlés szerint az erőmű célja az orosz holdprogram energiaellátása, beleértve a holdjárókat, egy obszervatóriumot és a közös orosz–kínai Nemzetközi Holdkutató Állomás infrastruktúráját.
A Roszkoszmosz úgy fogalmazott, hogy a projekt fontos lépés egy állandóan működő tudományos holdbázis létrehozása felé, valamint az egyszeri küldetésekről egy hosszú távú holdkutatási programra való áttérésben.
A Roszkoszmosz vezetője, Dmitrij Bakanov júniusban elmondta, hogy a vállalat egyik célja egy atomerőmű telepítése a Holdon, valamint a Vénusz – a Föld „testvérbolygójának” – feltárása.
Fotó: Wikipédia/Eugene A. Cernan Photomontage by User:Grunpfnul
Az Egyesült Államok is reaktort tervez a Holdra
Oroszország nincs egyedül ezekkel a tervekkel. A NASA augusztusban jelezte szándékát, hogy a 2030-as pénzügyi év első negyedévéig atomreaktort telepít a Holdra. Sean Duffy amerikai közlekedési miniszter akkor úgy fogalmazott, hogy verseny zajlik a Holdért Kínával, és egy holdbázis működtetéséhez elengedhetetlen az energiaellátás. Hozzátette, hogy az Egyesült Államok jelenleg lemaradásban van ebben a versenyben, és az energia kulcsfontosságú ahhoz, hogy hosszabb távon emberi jelenlét alakulhasson ki a Holdon, majd később a Marson is.
A nemzetközi szabályok tiltják nukleáris fegyverek világűrbe telepítését, ugyanakkor nem tiltják a nukleáris energiaforrások használatát az űrben, amennyiben azok bizonyos előírásoknak megfelelnek.
Egyes űrelemzők „holdi aranylázra” számítanak. A NASA becslései szerint a Holdon akár egymillió tonna hélium–3 is lehet, amely a hélium ritka izotópja a Földön. A Boeing kutatásai szerint emellett ritkaföldfémek – például szkandium, ittrium és a tizenöt lantanoida – is megtalálhatók a Holdon, amelyek okostelefonokban, számítógépekben és más fejlett technológiákban játszanak fontos szerepet.
A KELER rántotta le. 
