Bár a műanyagok újrahasznosítására a hulladékkezelés egyik fontos megoldásaként tekintenek, egy tanulmány szerint azonban az újrahasznosítás maga is hatalmas mennyiségű mikroműanyagot hoz létre.
Pocsék eredmény érkezett a szenyvízből
A brit Guardian számolt be arról, hogy egy nemzetközi tudóscsoport az Egyesült Királyságban, egy meg nem nevezett, korszerű újrahasznosító üzem szennyvizéből vett mintát, az eredmények szerint pedig a vízben lévő mikroműanyagok a feldolgozott műanyag 13 százalékát teszik ki.
A tudóscsoport tagja, Erina Brown, a glasgow-i Strathclyde Egyetem vezető kutatója szerint az eredmény ijesztő. Az újrahasznosítást ugyanis a műanyagok jelentette probléma csökkentésére és a környezet védelmére tervezték. A kutatók egyébként megvizsgálták a vizet az üzem vízszűrőrendszerének telepítése előtt és után is, és megállapították, hogy a szűrő csökkentette a mikroműanyagok koncentrációját, ami a feldolgozott műanyag 6 százalékára esett vissza. Becslések szerint azonban így is egy köbméter szennyvízben akár 75 milliárd műanyagrészecskéért is felelős lehet egy ilyen üzem.
Az eredményekből az is kiderült, hogy az újrahasznosító üzem környékén a levegőben is nagy mennyiségű mikroműanyag található, a részecskék 61 százaléka pedig 10 mikronnál kisebb volt, ezek pedig összefüggésbe hozhatók az emberi megbetegedésekkel. Brown szerint fontos tehát az újrahasznosítással foglalkozó üzemek kibocsátásával is foglalkozni, a vizsgált egység a Journal of Hazardous Material Advances című folyóiratban közzétett tanulmány szerint a szűrőrendszer bevezetése előtt évente akár 2933 tonna, utána pedig 1366 tonna mikroműanyagot bocsátott ki.
Ráadásul a talált részecskék több mint 90 százaléka 10 mikron, 80 százaléka pedig még ennél is kisebb, 5 mikron alatti volt. Ez azért lényeges, mert az ilyen kicsi műanyagokat nagyon sok különböző organizmus megemészti.
Aprók, gonoszak és mindenhol ott vannak
A mikroműanyagok alatt az 5 milliméternél kisebb méretű műanyagrészecskéket érti a tudomány, ezek az apróságok pedig mára szinte mindenhol ott vannak: az Antarktiszon frissen lehullott hótól az óceán mélyéig mindenhol megtalálták már őket, és mérgezőek lehetnek az állatok és a növények számára.
Az emberek esetében a méhlepényben, az emberi fekáliában, és a légutakban is találtak már mikroműanyagot, sőt, egy 2019-es tanulmányban megjelent becslés szerint óránként 16,2 darab mikroműanyag kerül a légutakba, ebből egy hét alatt egy bankkártya is kijönne.
Brown szerint a fenti vizsgálat is azt mutatja meg, hogy drasztikusan csökkenteni kell a műanyagfogyasztást és -termelést. Világszerte a 370 millió tonna előállított műanyagnak csak a 9 százalékát hasznosítják újra.
Nem világos, hogy melyik oldalon harcolnak. 
