Rózsaszínű rizsnek látszik és különleges, semmi mással össze nem hasonlítható ízű a legújabb növényi alapú húspótló élelmiszer, amit a dél-koreai Yonsei University kutatói fejlesztettek ki – írta a Financial Times a húspótlással foglalkozó ágazatról készült - egyébként támogatott - cikkében. Az újsdonságról pedig már korábban is beszámolt több nemzetközi portál, például a Guardian és az Euronews is. Ezt a terméket laboratóriumi körülmények között állították elő rizs, illetve izom és zsírsejtek kombinációjával.
Fotó: Yonsai University
A tudósok állítása szerint kevesebb mint tizedannyiba kerül, mint a szarvasmarha-tenyésztéssel előállított hús. Munkájuk eredményéről némi vallásos áhítattal azt gondolják, hogy olyan élelmiszer-összetevő, amely megoldja az emberiség élelmezési válságát. Az kétségtelennek látszik, a következő újdonság a növényi alapú húspótlók sorában. Az állati fehérje növényi alapú pótlása mellett hosszan lehet sorolni az érveket. A legerősebb az, hogy kiválthatja a farmgazdálkodást, ami az üvegház hatású gázok kibocsátásának 12 százalékáért felelős a világon. Ez több, mint amit a közlekedés produkál.
A fenntarthatóság az újdonság mellett szól
Eközben az előrejelzések szerint 2050-ig másfélszeresére nő az emberek húsfogyasztása. Ha ezt a két körülményt szembe állítjuk egymással, akkor nem meglepő, hogy az élelmezési szakemberek abban bíznak, hogy a húsfogyasztásnak legalább egy részét ki lehet váltani az újfajta termékekkel. A fehérjealternatívák kutatásával foglalkozó GFI intézetnek nyomós érvei vannak emellett.
Becslésük szerint ezeknek az élelmiszereknek az előállítása 47-99 százalékkal kevesebb földterületet, 72- 99 százalékkal kevesebb vizet igényel, miközben 30-99 százalékkal kevesebb üvegház hatású gáz kibocsátásával jár. Ha a fehérjepiac 11 százalékát megszereznék 2035-re, akkor annyival mérsékelhetnék az ilyen gázok kibocsátását, amennyit a légi közlekedés termel.
A növényi alapú hústermékek értékesítése 74 százalékkal nőtt 2018 és 2021 között (nagyjából a nulláról). Az ágazat legismertebb cége, a Beyond Meat 2019-es tőzsdére vitelekor 163 százalékkal ugrott meg a vállalat részvényeinek árfolyama. Mindez az mutatja, hogy a befektetők nagy jövőt látnak az új iparágban. A felhajtás azonban azóta alábbhagyott.
Az iparágnak is fenntarthatónak kell lennie
„Számos cég gyorsan akart piacra dobni termékeket anélkül, hogy megvizsgálták volna, miért nem vásárolják azokat az emberek. Előbb meg kell értenünk ezt, mert az nem működik, hogy majd hozzáadunk egy kis sót meg borsot, és máris kívánatos lesz a növényi alapú húspótló.” – mondta Anwesha Sarkar a Leeds University élelmiszer-tudománnyal foglalkozó professzora.
A másik nagy probléma a termékek magas ára. A szakértők úgy vélik, hogy ezen állami támogatás híján nem lehet segíteni. Ha például adókedvezményekkel támogatnák a növényi alapú húspótló termékek értékesítését, akkor csökkentenék a befektetés kockázatát az ágazat cégeibe, ami plusztőkét hoznak azokba.
Jelenleg vállalati konszolidációt láthatunk. Sok a cégegyesülés és -felvásárlás. Ez jó hír, mert megteremtheti az életképes vállalatok hálózatát, ami minden iparág alapja. A befektetők sokkal reálisabb árakkal találkoznak manapság, mint két évvel ezelőtt. A szakértők összességében úgy vélik, a növényi alapú húspótlók termelése végül meg fogja hódítani az élelmiszerpiacot, a kérdés csak az milyen gyorsan.
A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány szerint nem közvetlenül a választás előtt, hanem tavaly júniusban és idén január közepén kaptak állami támogatást. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
