Magyarországon eleddig legfeljebb a „sámándob” alakú, hivatalos néven "Malom" projektnéven futó kiállítási épület körül vita kapcsán lehetett hallani arról, hogy jövő májusban megnyitja kapuit a milónói világkiállítás. Mindez annak fényében furcsa, mert – miképp azt Matteo Gatto, a szervezőbizottság igazgatója elmondta – az Expót igazi idegenforgalmi látványosságnak szánják a szervezők: a tervek szerint csak a látogatók 60 százaléka érkezik majd a 2015. május 1. és október 31. között megrendezendő eseményre. Mindez annak fényében kiemelkedő teljesítmény lenne, ha tudjuk, hogy a legutóbbi, Shanghaiban megrendezett eseményen 95 százalékos volt a kínai látogatók száma, s a fennmaradó 5 százalékból 3-at is a Kínához tartozó Makaóból és Hong-Kongból érkező turisták tettek ki. Milánó Shanghai 17 milliós látogatószámát is felül akarja múlni, 20 millió látogatóval számolnak. Érdekesség, hogy a 3-4 milliós európai látogatószámmal közel azonos lesz a tengerentúlról érkezők száma – Matteo Gatto szerint csak kínai turistáknak 900 ezer jeget szeretnének értékesíteni.
Turistákra szabott büdzsé
Az Expo számára létkérdés a jegyárbevétel, mivel az üzleti terv a költségek fedezésének 50 százalékát a jegyárbevételből igyekszik fedezni. Az Expo összesen 1,3 milliárd eurónyi közösségi pénzbe kerül, ehhez járul hozzá az Expo résztvevőinek közel 1 milliárdos befizetése, míg a beruházási költségek maradékát, mintegy 300-400 millió eurót a magánszektor befizetései tesznek ki. Ha a tervek bevállnak, akkor csak a turizmus mintegy 4,8 milliárd eurónyi addicionális bevételt termel majd – az Expo szervezőinek, egyelőre persze csak papíron lévő tervei szerint.
Matteo Gatto szerint a mostani, címében a Föld ellátása és az élethez szükséges energia biztosítása körül forgó kiállítás szakítani próbál azzal a hagyománnyal, hogy a kiállító nemzetek pavilonjaik kialakítása kapcsán felesleges rongyrázással, túlzó beruházásokkal, egymással versenyezve próbálják meg bemutatni saját nagyságukat. Miután a szervezők maguk próbálták meg meglehetősen tematizálni a kiállítás területét – ahol tótól a hegyekig mindent megteremtenek, ezért a szervezők szerint a világkiállítás látványképe önmagában fontosabb lesz/lehet, mint a kiállított pületek architekturáinak csodája. (Ennek kapcsán persze lehet vitatkozni a magyar pavilonról, ám kétségtelenül el lehet adni a magyar tervet „természetközelinek”.) S ha már a planéta élelmiszer-ellátása lesz az egyik fő hívószó, érhető, hogy a kulinária kifejezetten kiemelt szerepet kap majd.
Itt épül majd az új San Siro
Matteo Gatto szerint komoly előnye lesz a jövő évi Expo-nak, hogy valóban benn lesz Milánóban: az 1,1 millió hektáros terület a városközpontból néhány metróállomásnyi távolságra van. Mindez a szakember szerint egyszerűbbé teheti a terület újrahasznosítását is. Expo lévén az eddig bejelentkezett 130 kiállító ország pvilonját le kell ontani, ám a rendelkezésre álló infrastruktúra a későbbiekben akár ipari, akár közösségi, akár vállalkozói utóhasznosítást lehetővé tesz. Egy konkrét terv már elhangzott: itt épülhet fel a város új stadionja, amely az „elöregedett” San Siro-t válthatja. (Magyarországon persze szívesen elfogadnánk a világ egyik leghíresebb stadionját a mai állopotában.
Magyarország rendkívül sok mindent tud elmondani, ami fontos lehet az Expo szempontjából – vélekedett az Expo egyik legnagyobb szponzorának, az Intesa SanPaolo képviselője, Gianluca Corrias. A szakember szerint a kulináris területen komoly erényei vannak hazánknak, mint ahogy a mezőgazdaság területén is sokat tudunk mutatni a világnak. A víz mint éltető erő, mint erőforrás pedig kifejezetten jól köthető Magyarországhoz, a fürdők országához – mondta a szakember, aki emlkezett arra is, hogy a közelmúltban épp Magyarország adott otthont az ENSZ vz-konferenciájának.
Egy bevásárlószatyor ikonná tud válni, az Ikeánál például ez történt. Ráadásul a cég ezzel reklámozza flancosnak ígérkező új boltját, 
