100 milliárdot szórnak szét a cégek között: újabb részletek derültek ki a pályázatokról

A beszámoló eredetileg a piacesprofit.hu-n jelent meg.

A tervek szerint 9200 milliárd forintot mozgathat meg a gazdaságvédelmi akcióterv

György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára a Piac&Profit Konferencia szervezésében megvalósult Cégmentő videókonferencián elmondta: a gazdaságvédelmi akcióterv megalkotásakor az egyensúlyra, az arányosságra törekednek; a munkahelyek megőrzésére olyan megoldást találtak, ami a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseleteknek is megfelel és az adófizetőket sem terheli túlzottan.

Hogy mekkora pénzeket mozgósít az akcióterv, az természetesen attól is függ, hogy milyen összegben veszik igénybe a gazdasági szereplők az elérhető eszközöket - mondta György László. A 2020 és 2022 között rendelkezésre álló összeg mindenesetre 9 és 10 ezer milliárd forint között mozog, ez a GDP 18-20 százaléka - ismertette az államtitkár. A program 5 pillérre épül: munkahelymegőrzésre, munkahelyteremtésre, a kiemelt ágazatok megerősítésére és a vállalkozások finanszírozására, valamint a családok és nyugdíjasok védelmére.

Kiemelt intézkedések: a moratóriumtól az adócsökkentésig

György László a kiemelt intézkedések közül elsőként a kamat- és tőkefizetési moratóriumról beszélt. Az ITM első becslései arról szóltak, hogy 3000 milliárd forint értékű likviditáshoz juttathatja a moratórium a magyar vállalkozásokat és a lakosságot, most azonban az látszik, hogy egyes becslések szerint a tartozással rendelkezők egyharmada, más becslések szerint is legfeljebb kétharmada veszi igénybe a moratóriumot, a többiek tovább törlesztenek.

A munkahelyvédelmi bértámogatás kerete egyelőre felülről nyitott. A kutatás-fejlesztésben dolgozók 40 százalékos bérkiegészítésére is irányzott elő külön forrást a kormány; a támogatás célja, hogy a magyar vállalatoknál meglévő szakembereket ne tudják a válság idején “elhappolni” külföldről.

A negyedik kiemelt elem a támogatott hitel- garancia- és tőketermékek köre, ide tartoznak az MFB, az Eximbank, az agrárintézmények által nyújtott hitelek és a Széchenyi-kártya, az MNB NHP Hajrá! terméke. Összesen 2500 milliárd forint körül mozog ennek az elemnek a keretösszege, de az egyes részelemeket szabályozó rendeletek, határozatok közül még nem jelent meg minden.

Az ötödik kiemelt intézkedési kör az adócsökkentések és adminisztrációs egyszerűsítések köre, ami 300 milliárd forintra tehető - ahogy György László is jelezte, ide értendő az a 2 százalékpontos szocho-csökkentés, ami egy korábbi megegyezés eredményeként a járványtól függetlenül is megtörtént volna - igaz, ahogy az államtitkár jelezte, a kormány el is állhatott volna tőle a vírushelyzetre való tekintettel.

100 milliárdos keretösszegű pályázati rendszer indul

A hatodik kiemelt intézkedés a mikro-, kis- és középvállalatok, valamint a nagyvállalatok munkahelymegtartásra és hatékonyságnövelésre irányuló pályázati támogatások köre, amelyet első körben 100 milliárd forintos keretösszeggel hirdetnek majd meg – igény esetén pedig kibővítik. Ebből egy 50 milliárd forint értékű program a Külgazdasági és Külügyminisztérium vezetésével került kidolgozásra, a lebonyolításért pedig a HIPA Nonprofit Zrt. felel. A másik 50 milliárd forintos keretből beruházásra adnak finanszírozást a cégeknek, a korábbi pályázati támogatásokhoz képest teljesen más logika szerint, sokkal nagyobb mozgásteret hagyva a pályázóknak. Egy fontos feltétel van: legalább a 2020 áprilisi létszám 90 százalékát kell hosszú távon megtartani.

Ez egy transzformer projekt lesz: május elején kiírják a pályázatokat, elbírálásuk automatikus lesz, május végén-június elején egyben hozzá is juthatnak a cégek a forráshoz. Amennyiben bizonyos feltételeket teljesítenek a vállalatok (például a létszám 90 százalékának megtartását és más, György László szerint könnyen teljesíthető feltételeket), akkor a visszatérítendő támogatás vissza nem térítendő támogatássá alakul át. Ezt a forrást 70 százalékos támogatásintenzitással adják, és a közép-magyarországi régióra is érvényes.

A lehetséges beruházási célok köre rendkívül tág lesz, lényegében bármire költhető, ami a cégek hatékonyságát javítja, termelékenységét növeli: energiahatékonysági projektekre, digitalizációra a forrást 50 százalékban használhatják; 20 százalékban eszközt vagy technológiát kell vásárolni; meghatározott keretek között szakértői szolgáltatások is igénybe vehetőek, valamint a vali.ifka.hu vállalkozói információs oldalon szereplő képzéseket is finanszírozhatják a cégek a pályázati pénzből. 10 százalékban rezsire is költhetőek ezek a források.

Az elérhető összegekről György László elmondta: a cégek 5-9 főig munkavállalónként 1,5 millió, 10-49 főig munkavállalónként 1 millió, 50-249 főig 500 ezer forintot vehetnek igénybe (a korábban ismertetettnél tehát magasabbak az elérhető összegek). Ebből a pénzből lehet vállalatirányítási rendszert, új eljárásokat fejleszteni, új folyamatokat bevezetni, energiahatékonysági beruházásokat megvalósítani - a 70 százalékos támogatásintenzitás a maximumot jelenti, az önerő a támogatott hitelprogramokból is előteremthető.

Ingyenes informatikai képzés mindenkinek

Az államtitkár hetedik kiemelt programpontként az átképzési támogatásokat ismertette. Ingyenes képzési lehetőségek a vali.ifka.hu-n most is elérhetőek, de indul majd egy ingyenes 8 hetes informatikai képzési kurzus május végétől, amit bárki igénybe vehet - digitalizációs, informatikai ismeretek sajátíthatóak el távoktatás, e-learning formájában. Emellett informatikai átképzési programot is hirdetnek azoknak, akik a képzés végén munkanélküliek. György László azt is elmondta: az informatikai képzéskre 30 százalék fölötti arányban a turizmusból, vendéglátásból érkeznek. Az átképzésre jelentkezőknek kamatmentes diákhitelt is bevezettek a felnőttképzésben. Az intézkedések keretösszege 3 milliárd forint.