BUX
36 591.83
-0.45%
-165.00
OTP
11 070.00
-0.27%
-30.00
MOL
1 770.00
-0.84%
-15.00
RICHTER
7 200.00
-0.41%
-30.00
MTELEKOM
383.00
-0.26%
-1.00
 
TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST! TÁMOGASSON MINKET!
2019. augusztus 15. 11:46

Egy hétnyi reménykedés után kedden ismét kijózanító pofonba szaladt bele a magyar klubfutball: az idegenbeli 1-1-es döntetlent követően hazai pályán egy négyest kapott a Dinamo Zagrebtől a Fradi, amely így elbúcsúzott a Bajnokok Ligájától (BL).

Arijan Ademi, a Dinamo Zagreb játékosa (j) gólt szerez, miközben a ferencvárosi Eldar Civic berzenkedik a labdarúgó Bajnokok Ligája selejtezőjének harmadik fordulójában játszott Ferencváros - Dinamo Zagreb visszavágó mérkőzésen Budapesten, a Groupama Arénában 2019. augusztus 13-án. (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

A cikk eredetileg a G7-en jelent meg.

A horvát bajnok magasabban jegyzett a Ferencvárosnál, az elmúlt években sokkal eredményesebb nemzetközi szinten, több pénzből gazdálkodik és a kerete is jóval értékesebb. A szurkolói fórumokon így hamar elterjedt álláspont lett, hogy a mostani eredmény a realitás, még olyan véleményt is lehetett olvasni, miszerint amíg a Fradinak nem lesz több pénze játékosokat vásárolni, addig ennél többet nem várhatunk.

Pedig a Fradi-Dinamo párosítás tökéletes példa volt a magyar és a horvát futball működése közötti alapvető különbségek bemutatására, amiről korábban mi is írtunk már.

A Zagreb kerete nem azért értékesebb közel négyszer a Fradiénál, mert több pénzük van, hanem épp fordítva: azért nagyobb a bevételük, mert jobb futballistáik vannak, akiket többnyire ők maguk nevelnek ki.

Horvátországban ugyanis épp az az üzleti modell működik, ami az ilyen kis piacok egyetlen lehetősége a kitörésre, és amit nagyjából tíz éve itthon is próbál megvalósítani a sportszakma és a politika karöltve. Az utánpótlásműhelyek évről évre ontják magukból a tehetséges fiatalokat, akik közül néhány minden évben elszerződik egy erősebb nyugat-európai ligába, magyar fejjel elképzelhetetlen bevételekhez juttatva korábbi csapatát és nevelő együttesét. A Dinamo a legjobbak között van, akik ezt a modellt működtetik.

Ami azonban a mi kutyánk kölykénél – ahogy Orbán Viktor nevezte a horvát futballt – állami milliárdok nélkül fokozatosan kialakult, az nálunk nagyon komoly állami segítséggel sem működik. És erre tökéletes bizonyíték a tegnapi mérkőzés.

Ahhoz valóban nem fér kétség, hogy a Zagreb sokkal több pénzből gazdálkodhat, mint a Fradi. Bár – gyakorlatilag kizárólag az állami segítségnek és az anyaegyesület rendszeres tőkeemeléseinek köszönhetően – a Ferencváros anyagi lehetőségei is sokat javultak az elmúlt idényekben, a zöld-fehérek az elmúlt hét évben így is alig több mint harmadannyiból gazdálkodhattak, mint a Dinamo. A Fradi 2018-ban nagyjából 5,6 milliárd forintot költött, miközben a horvátok közel 15 milliárd forintnak megfelelő kunát, és Zágrábban még csak nem is ez volt az eddigi legerősebb év.

Érdemes azonban azt is megnézni, hogy miből jött az a bevétel, ami a költekezés fedezetét biztosította. Nálunk elég széles irodalma van annak, hogy az élvonalbeli csapatok bevételeinek mekkora része származik piacról, és mennyi köszönhető a kormányzat jószándékának, a G7 is számosanyagban foglalkozott már a témával. Ezzel szemben a horvátoknál az elmúlt években a bevétel nagyjából 60 százaléka játékoseladásból jött.

Persze a Dinamo vett is futballistákat, így ha az egyenlegbevételhez való hozzájárulását nézzük, akkor az csak 40-50 százalék, de itthon ez is elképzelhetetlen mutató. Főleg, hogy Magyarországon az sem evidencia, hogy az egyenleg pozitív. Az ilyen tranzakciók gyűjtésére szakosodott Transfermarkt adatai szerint a Fradinál például az elmúlt hét évből négyszer fordult elő, hogy többet költöttek játékosvásárlásra, mint amennyi az eladásokból befolyt, miközben Zágrábban végig pozitív volt a szaldó. Ebben a hét idényben a Ferencváros összesen alig 1,5 milliárd forinttal gazdagodott a focisták transzfereinek köszönhetően, a Dinamo viszont több mint 35 milliárddal.

Legalább ennyire látványosan mutatják a két csapat gondolkodása és működése közötti különbségeket a mostani keretek is. A Zagrebben jelenleg 13 olyan horvát futballista játszik, aki hazájában kezdte a pályafutását. Többnyire fiatal játékosokról van szó, átlagéletkoruk kevesebb mint 25 év, együttes piaci értékük pedig a Transfermarkt szerint közel 26 millió euró. A 13 focistából nyolc vagy alapból Zágrábban kezdte a pályafutását, vagy viszonylag fiatalon került oda, és így már játszott a korosztályos csapatokban is. Persze voltak, akik megfordultak más klubokban is, de sokan vannak, akiknél teljesen egyértelmű, hogy a tudatos utánpótlásnevelés eredményeként kerültek közvetlenül a felnőtt csapatba. Ráadásul szinte kivétel nélkül úgy, hogy játszanak is: az idén eddig tízen kaptak közülük lehetőséget bajnokikon vagy a BL-selejtezőkön, a tegnapi kezdőben például hatan.

Ezzel szemben a Fradinál kedden mindössze három magyar játékos volt a kezdőben, de a csapatnál összesen is csak tizenegy olyan futballista van, akik itthon nevelkedtek. Ráadásul ezek többsége sem fiatal tehetség, hanem olyan focista, akik vagy már végigjárták a magyar bajnokságot és így kötöttek ki a Ferencvárosnál, vagy külföldről igazoltak haza esetenként elég komoly összegért. Az egész keretben egyetlen játékos van, aki még 14 éves korában a Fradiban kezdett, de azóta ő is bejárta Európát, hogy most állandó csereként a padot koptassa anyaegyesületénél.

Az FTC-nél tehát elég egyértelmű, hogy nem az utánpótlás-játékosok dominálják a csapatot. Így talán nem meglepő, hogy a tizenegy magyar piaci értéke negyedannyi sincs, mint a Dinamo horvát játékosaié.

(G7)

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.


Vállalat Mészáros Lőrincék kormányozzák tovább a CIG hajóját
Csabai Károly | 2020. augusztus 14. 15:22
A hatalomátvétel ténye nem újdonság, mivel a nemzet gázszerelőjének nyomulását látva az igazgatóság és a felügyelőbizottság több tagja is már önként lemondott. Így a mai rendkívüli közgyűlésnek csak a közel 25 százalékos tulajdonával is legnagyobb CIG-részvényes Opus Global embereinek megválasztására kellett az áldását adnia. Ami pedig meg is történt.
Vállalat Beszáll a kormány a hévízi repteret működtető cégbe
Privátbankár.hu | 2020. augusztus 13. 07:21
A szintén a Magyar Közlönyben megjelent határozatot a vásárlásról a miniszterelnök jegyzi.
Vállalat A legnagyobbak is megszenvedték a pandémiát
MTI | 2020. augusztus 12. 17:35
Az Allianz csoport csökkenő működési és adózott eredményről jelentett.
Vállalat Paks II: ismét vásárolna az orosz fővállalkozó
Privátbankár.hu | 2020. augusztus 12. 15:55
Augusztus 10-ig jelentkezhettek az érdeklődő cégek a még július 29-én kiírt tenderre.
Vállalat Újabb tendert írt ki az orosz fővállalkozó Pakson - ezt vásárolnának most
Kollár Dóra | 2020. augusztus 12. 15:42
Viszonylag rövid határidővel írt ki újabb tendert az orosz fővállalkozó Pakson, a cégek augusztus 18-ig jelentkezhetnek. Mindeközben az Országos Atomenergiai Hivatal zöld utat adott két újabb felvonulási épületnek is.
Vállalat Rontotta éves előrejelzését az E.ON
MTI | 2020. augusztus 12. 11:22
Most 200 millió euróval kevesebb nyereségre számítanak, mint korábban.
Vállalat Új vezérigazgató a Keler élén
Privátbankár.hu | 2020. augusztus 11. 14:41
Az igazgatóság július 31-ével Demkó-Szekeres Zsoltot nevezte ki a pozícióra. 
Vállalat Égető szüksége van az egészségügynek a mesterséges intelligenciára: a magyar fejlesztésekben nagy a potenciál
Privátbankár.hu | 2020. augusztus 10. 13:34
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az emberiség élethossznövekedése miatt 2030-ra akár 40 millió új egészségügyi munkahelyre is szükség lehet, addigra azonban 9,9 millió orvos, ápoló és szülésznő fog hiányozni a szakmából. Az EIT Health és a McKinsey&Company tanulmánya szerint a mesterséges intelligencia (AI) forradalmasíthatja az egészségügyi ellátást, segítségével jobb és hatékonyabb ápolási eredmények érhetőek el és javulhat a betegek tapasztalata az egészségügyi rendszerekkel kapcsolatban is. A magyar startupok ígéretesnek tűnnek ebben a szegmensben.
Vállalat Mészáros Lőrincék kiszálltak az üzletből, amit most jóváhagyott a GVH
Baka F. Zoltán | 2020. augusztus 10. 12:15
Az Audax megveheti az EKER-t.
Vállalat A döccenő után: mi lesz az autóipar sorsa?
Privátbankár.hu | 2020. augusztus 8. 16:29
A magyar járműgyártás az utóbbi években komoly sikertörténet volt. A járvány miatt viszont előbb a gyártósorok álltak le, majd a vevők is eltűntek, így az értékesítés is lenullázódott. Rövid távon ez óriási problémákat okoz, a helyzet viszont talán nem olyan tragikus, mint amilyennek tűnik.
Friss
hírlevél