A Covid miatti távmunka után a legtöbb cég küzd azzal, hogy milyen típusú munkarendre álljon át. Bár gyakran a hibrid verziót választják, vagyis nem követelnek teljes jelenlétet minden nap, azért valamennyi irodai munkára kötelezik a dolgozókat, csakhogy ennek módja és kialakítása a mai napig komoly gondot okozhat.
A "talán" nem elég jó
"Az új, hibrid munkarendben a vezetők előtt álló rejtélyt manapság mindenki ismeri, aki valaha is tervezett már születésnapi összejövetelt", mondta Zach Dunn, a hibrid munkarend amerikai szakértője a The New York Times-nak:
"Nagyon nehéz bárkit is rávenni, hogy eljöjjön egy buliba, ha mindenki azt jelöli meg, hogy 'talán' ott lesz."
Így amikor Dunn tanácsokkal látja el a vezetőket azzal kapcsolatban, hogyan szervezzék az irodába való visszatérést dolgozóik számára, rendkívüli stresszel találkozik, hiszen a vezetők még mindig nem tudják, azzal tesznek-e jót a munkának és a dolgozóiknak, hogy előírják, mely napokat kötelező a munkahelyen tölteni, vagy rugalmasabb hozzáállással és munkán kívüli tevékenységekkel és étkezéssel csábítsák őket a munkahelyre.
A helyzetet külön nehezíti, ha a Covid-esetek száma növekedni kezd, ahogy például az USA-ban történik most. Erre reagálva például az Apple múlt héten közölte a dolgozókkal, hogy a vállalat a heti három napról két napra csökkenti az irodai jelenlét követelményét.
Dunn szerint a változás egy folyamatban lévő gondolkodásmód-váltás bizonyítéka, amelynek során a vezetők felhagynak a merev szabályokkal, és megpróbálják az irodát az eddiginél zökkenőmentesebben beilleszteni a dolgozók életébe: "A vezetők gyakran túlságosan ragaszkodnak az irodában töltött napok számához, mint mérőszámhoz" - mondta. Ehelyett most már "az irodának ki kell érdemelnie a helyét az átlagember hetében".
Néhány vállalat, mint például az Airbnb, nemrég közölte alkalmazottaival, hogy soha többet nem kell visszatérniük az irodába; mások, mint például a Goldman Sachs, ahol a dolgozók a hét öt napján térnek vissza, továbbra is buzgón kiállnak a személyes munkavégzés előnyei mellett. A vállalkozások jó része azonban most már a hibrid munka homályos birodalmában mozog. A BlackRock például három napot kér a dolgozóitól az irodában, a Citigroup pedig legalább kettőt. És rengeteg hibrid munkahely még mindig próbálja eldönteni, hogy hány nap megjelenésre kötelezze a munkavállalókat, miközben úgy találják, hogy a jelenlétet nem egyszerű nyomon követni és betartatni.
Egyelőre káosz van
Számos cégvezető még mindig vakarja a fejét: A ManpowerGroup, a több mint 4500 irodával rendelkező globális munkaerő-kölcsönző cég, adatai szerint a megkérdezett munkáltatók közel harmada még nem döntött az irodába való visszatérés konkrét terveiről. Azok pedig, akik éppen az elvárások meghatározásán vagy finomításán dolgoznak, tisztában vannak azzal, hogy sok minden forog kockán, többek között az, hogy a munkavállalók hogyan alakítják ki egymás közötti kapcsolataikat, és hogyan látják a vállalat vezetését.
"Egy szót emelnék ki: káosz" - mondta Becky Frankiewicz, a ManpowerGroup elnöke. "Egy kanadai vezérigazgató nagyjából három hete azt kérdezte tőlem: ’Becky, kinyitottuk az irodákat, és senki sem jött vissza, most mit csináljunk?’".
"Az első lépés az volt, hogy 'Nyissuk ki az ajtókat, és nézzük meg, ki jön vissza'" - magyarázta. "Aztán eljutottunk oda, hogy 'Oké, most már tisztáznunk kell az elvárásokat, akár csapatonként, akár a hét egyes napjain.'”
Egy világszerte több mint 10 000 irodában végzett felmérés szerint az amerikai irodai dolgozók közel 20 százaléka heti egy napot, körülbelül 10 százalékuk heti két napot, mindössze öt százalékuk heti három napot, még kevesebben heti négy vagy öt napot töltenek az irodában, több mint 50 százalékuk viszont nem is megy be minden héten. A Kastle munkahelyi biztonsági cég adatai szerint a szerda a legnépszerűbb nap az irodába járásra.
Az együttlét varázsa
A Jefferies, egy New York-i befektetési bank, különféle ösztönzőket próbált ki, hogy a dolgozókat jobban lelkesítse az irodai munka iránt, és arra kérte a vezetőket is, hogy határozzák meg az elvárásokat azzal kapcsolatban, hogy a dolgozók milyen gyakran menjenek be. A cég vezetője, Rich Handler, továbbá rendszeresen posztol az Instagramon, amelyben arra biztatja az irodában tartózkodó alkalmazottakat, hogy küldjenek neki közvetlen üzenetet, ezzel esélyt kapva egy vacsorameghívásra. A hónap elején Handler és a cég elnöke, Brian Friedman egy emlékeztetőt is kiküldött, amelyben arra buzdította a dolgozókat, hogy a közösségre vágyó fiatalabb kollégák érdekében kezdjenek el javítani a jelenléti arányukon.
"Azok számára, akik még nem jártak rendszeresen az irodában, megértjük, hogy ijesztőnek tűnhet, főleg, hogy elveszni tűnik a kényelem érzése, amely elsősorban az otthont jellemzi " - írták. "Mégis, szilárdan hiszünk abban, hogy e realitások negatívumait messze felülmúlja a személyes együttlét varázsa."
De nem minden munkavállalót hatja meg az ilyenfajta lelkesítés - vagy hajlandó úgy tenni, mintha meghatná. Emellett sok vállalatvezető megpróbál egyensúlyt teremteni, és a személyes együttműködés előnyeit népszerűsíteni anélkül, hogy egyenesen előírná a dolgozók számára, hogy részt vegyenek benne.
A Relay Paymentsnél, egy atlantai online fizetési platformnál a vállalat vezetősége észrevette, hogy az idén tavasszal belépő és irodában dolgozó alkalmazottak kis csoportja sokkal energikusabbnak tűnt a munkájukkal kapcsolatban, mint a távmunkában dolgozók. Nem feltétlenül voltak termelékenyebbek, de boldogabbnak tűntek. Ezért a múlt hónapban a vállalat közölte a munkatársakkal, hogy arra ösztönzi őket, hogy hetente két napot jöjjenek be, amit ingyenes ebéddel jutalmaznak.
Egy átlagos hétköznap a 90 helyi dolgozónak körülbelül a fele van az irodában, amit Amy Zimmerman, a humán erőforrás vezetője annak jeleként értékel, hogy a közösséget anélkül is ösztönözni tudják, hogy azt erőltetnék.
"Az volt a kihívás, hogy akarjuk is ezt a változást" - mondta Zimmerman. "Ne csak azt mondjuk, hogy "Hé, mindenki legyen az irodában heti két napot", anélkül, hogy elmondanánk, mi a különbség az irodai és az otthoni munka között, és mit tehetünk az irodában, amit otthon például nem."
A magyar külügy is megszólalt. 
