A Meta lépése gyakorlatilag azt jelenti, hogy nem alkalmazkodik a szabályozáshoz, inkább teljesen kivonul erről a hirdetési piacról – foglalja össze a Telex.
Külföldi befolyástól fél az EU
Az októberben hatályba lépő rendelet célja, hogy visszaszorítsa a választásokba való külföldi beavatkozást, valamint a politikai dezinformáció terjedését. Az új szabályok alapján a közösségi platformoknak világosan fel kell tüntetniük, ki fizette a politikai hirdetést, illetve használtak-e személyes adatokat a célzás során.
A Meta közlése szerint nem kíván megfelelni ezeknek a követelményeknek, és inkább leállítja az érintett hirdetéstípusokat – nemcsak az uniós tagállamokban, hanem más európai piacokon is, így például az Egyesült Királyságban. A vállalat szabályzata részletesen felsorolja, milyen hirdetések tartoznak ebbe a kategóriába.
Fotó: Facebook
Az EU és a Meta közötti konfliktus e kérdésben nem új keletű: a cég már két éve jelezte, hogy problémásnak tartja a tervezett szabályozást. Most viszont világossá vált, hogy a világ egyik legnagyobb technológiai vállalata a visszavonulást választja az alkalmazkodás helyett.
Posztolni még lehet
A cég ugyanakkor hangsúlyozta: a politikai témájú tartalmak posztolását nem tiltja meg, sem a felhasználóknak, sem a politikusoknak. Ami változik: az ilyen tartalmakat nem lehet majd fizetett hirdetésként népszerűsíteni a Metánál.
Nem a Meta az egyetlen technológiai szereplő, amely így próbálja megkerülni az uniós megfelelést: a Google már tavaly jelezte, hogy leállítja a politikai hirdetések kiszolgálását az EU-ban. Az amerikai cég akkor azt kifogásolta, hogy a rendelet túlságosan tág értelemben definiálja, mit tekint politikai hirdetésnek, ezért nem tudná jogszerűen és következetesen teljesíteni az elvárásokat.
Monetenegró és Albánia is. 
