A Meta lépése gyakorlatilag azt jelenti, hogy nem alkalmazkodik a szabályozáshoz, inkább teljesen kivonul erről a hirdetési piacról – foglalja össze a Telex.
Külföldi befolyástól fél az EU
Az októberben hatályba lépő rendelet célja, hogy visszaszorítsa a választásokba való külföldi beavatkozást, valamint a politikai dezinformáció terjedését. Az új szabályok alapján a közösségi platformoknak világosan fel kell tüntetniük, ki fizette a politikai hirdetést, illetve használtak-e személyes adatokat a célzás során.
A Meta közlése szerint nem kíván megfelelni ezeknek a követelményeknek, és inkább leállítja az érintett hirdetéstípusokat – nemcsak az uniós tagállamokban, hanem más európai piacokon is, így például az Egyesült Királyságban. A vállalat szabályzata részletesen felsorolja, milyen hirdetések tartoznak ebbe a kategóriába.
Fotó: Facebook
Az EU és a Meta közötti konfliktus e kérdésben nem új keletű: a cég már két éve jelezte, hogy problémásnak tartja a tervezett szabályozást. Most viszont világossá vált, hogy a világ egyik legnagyobb technológiai vállalata a visszavonulást választja az alkalmazkodás helyett.
Posztolni még lehet
A cég ugyanakkor hangsúlyozta: a politikai témájú tartalmak posztolását nem tiltja meg, sem a felhasználóknak, sem a politikusoknak. Ami változik: az ilyen tartalmakat nem lehet majd fizetett hirdetésként népszerűsíteni a Metánál.
Nem a Meta az egyetlen technológiai szereplő, amely így próbálja megkerülni az uniós megfelelést: a Google már tavaly jelezte, hogy leállítja a politikai hirdetések kiszolgálását az EU-ban. Az amerikai cég akkor azt kifogásolta, hogy a rendelet túlságosan tág értelemben definiálja, mit tekint politikai hirdetésnek, ezért nem tudná jogszerűen és következetesen teljesíteni az elvárásokat.
Állami kitüntetéssel díjazta az ukrán elnök Helmeczi Lászlót, és az Oroszország ellen ötödik éve védekező Ukrajnát segítő Kárpátaljai Sárkányellátó Alapítványt. 
