A padló alá küldheti a Teslát Trump gyomrosa

Hatalmas érdeklődés – és egyes körökben némi káröröm – övezte Donald Trump és Elon Musk június eleji „szakítását”, majd a történet újabb fordulatait. Jelenleg ott tart a dolog, hogy július elején Musk egy új párt, az Amerika Párt megalapítását helyezte kilátásba, Trump pedig közösségi médiás üzenetben fenyegette meg egykori szövetségesét.

„Elon talán messze több állami támogatást kap, mint bárki emberi lény a történelemben, és támogatások nélkül Elonnak valószínűleg be kéne csuknia a boltot és hazamennie Dél-Afrikába. Nincs több rakétakilövés, műholdak vagy elektromos autógyártás, és Országunk egy VAGYONT spórolna. Talán a hatékonyságot felügyelő hatóságnak, a DOGE-nak alaposabban meg kellene vizsgálnia a Musk vállalatainak nyújtott állami támogatást?”

- írta az elnök, akiről tudjuk, hogy napok alatt képes akár saját korábbi döntéseivel is szöges ellentétben álló lépéseket tenni, és ezeket elnöki rendeletek formájában szinte azonnal végrehajtandó utasításokká is formálni.

Azt, hogy Musk új pártja – ha tényleg megalakul és elkezd támogatókat gyűjteni – mekkora fenyegetést jelent Trumpra, a Republikánus Pártra és mennyire kavarhatja fel az amerikai politikai rendszer sok évtizedes állandóságát, egyelőre nehéz felbecsülni. Azt viszont, hogy Trump az állami támogatások megvonásával való fenyegetőzése mekkora ütést vihet be Musknak, illetve Musk cégeinek, sokkal könnyebb.

Hatalmasat.

Eltűnő dollármilliárdok

A Washington Post összesítése szerint Musk két zászlóshajója, a Tesla és a SpaceX az elmúlt bő húsz évben összesen mintegy 38 milliárd dollárnyi (jelenlegi árfolyamon közel 13 ezer milliárd forintnyi) állami támogatást kaptak állami szerződések, kölcsönök, támogatások és adókedvezmények formájában. Csak 2024-ben 6,3 milliárd dollár amerikai adófizetői pénz ment a két céghez.

Tekintve, hogy a SpaceX nagyjából 4,5 milliárdos, a Tesla pedig meredek esés után az egy évvel korábbi 15 millárd helyett csupán 7,1 milliárdos profitot ért el 2024-ben, jól látható, hogy mindkét céget igencsak súlyosan érintené az állami támogatások megvágása, illetve az általában a piacon, versenyben elérhető árrésnél kedvezőbb feltételeket biztosító állami szerződések elvesztése.

Első látásra talán úgy tűnhet, a SpaceX van nagyobb veszélyben, hiszen az űripari cég rengeteg megrendelést kap például a zajló amerikai holdprogram keretében, műholdakat gyárt és bocsát fel amerikai állami ügynökségeknek, míg a Tesla autóit zömmel magánszemélyek veszik. A fenti ábrán is az látható, hogy az utóbbi években már a SpaceX kapta a több állami pénzt. A valóságban azonban a Teslának legalább annyi félnivalója van az állami pénzek elapadásától.

És ez ráadásul a Tesla esetében már nem puszta fenyegetés, hanem a folyamat elkezdődött – és úgy tűnik, sokkal gyorsabban és nagyobbat üthet a Teslán, mint korábban számolták.

Kreditbiznisz

A Tesla eddig két fő formában profitált amerikai állami támogatásokból. Az új elektromos autók vásárlói mostanáig 7500 dolláros (nagyjából 2,5 millió forintos) összeget írhattak le szövetségi adóterheikből. Ez a pénz ugyan nem jutott el közvetlenül a Teslához, azonban a gyakorlatban jelentősen növelte a cég forgalmát, hiszen ennyivel olcsóbban juthattak a vásárlók az autóikhoz. A Tesla, mint az amerikai piacon messze piacvezető elektromosautó-gyártó, különösen jól járt: amennyiben a tavaly az Egyesült Államokban eladott több mint 630 ezer Tesla mindegyikére lehívták az adókedvezményt, az 4,7 milliárd dollárt vett ki az adófizetők zsebéből.

A szövetségi adókedvezményt Trump július 3-án elfogadott „nagy és gyönyörű”, törvénycsomagja törölte el, szeptember végével. (Ez is egy adalék ahhoz, hogy a nyilvánosan az amerikai államháztartás helyzetéért aggódó Musk miért pont ennek, az egyébként az amerikai államadósságot tízéves távlatban a becslések szerint 3,4 ezermilliárd dollárral megdobó törvénycsomagnak az elfogadásához kötötte saját pártjának megalapítását.)

Kérdés, hogy a Tesla a versenytársaktól, a Musk elleni politikai indíttatású bojkottól, valamint az elektromos autók iránti kereslet globális csökkenésétől eleve súlyosan érintett eladásait mennyire veti vissza, ha gyakorlatilag a cég minden modellje 7500 dollárral megdrágul az amerikai piacon.

Ennél is közvetlenebbül érinti viszont a Tesla bevételeit egy másik intézkedés. Az uniós rendszerhez hasonlóan az Egyesült Államokban is mérik az egyes gyártók teljes eladott flottájának átlagos széndioxid-kibocsátását, és amennyiben ez egy bizonyos érték felett van, súlyos büntetést szabnak ki rájuk. A büntetést úgy lehet megúszni, hogy az érintett gyártók más, az emissziós normákat túlteljesítő gyártóktól vesznek krediteket.

A Tesla – hiszen kizárólag zéróemissziós, elektromos meghajtású autókat gyárt – rengeteg ilyen kreditet kapott, és ezeket aztán jó pénzért eladta. Olyannyira jó pénzért, hogy a cég tavalyi nettó bevételének 38,6 százaléka, 2,8 milliárd dollár ezeknek a krediteknek az eladásából származott. (Az összes nettó bevétel ugyebár a fentebb is említett 7,91 milliárd dollár volt.)

Az idei első negyedévben még súlyosabb a helyzet, ugyanis a cég 2025 első negyedévére ugyan 420 millió dolláros nettó bevételt jelentett, azonban ha ebből kivonjuk az 595 millió dollárt, amit a Tesla a kreditek eladásából szerzett, akkor a cég már 175 millió dolláros veszteséget könyvelhetett volna el az év első három hónapjában.

A Trump-kormányzat már beiktatása után bejelentette, hogy kivezetik az emissziós normák túllépéséért kirótt szövetségi bírságokat, júniusban pedig megvonták Kalifornia állam – az összes az Egyesült Államokban eladott zéróemissziós jármű 34 százaléka ebben az államban talál gazdára, amely így messze vezeti ezt a statisztikát – jogát arra, hogy zéróemissziós krediteket adjon ki. A lépés előrejelezheti azt, hogy minden, ilyen programokat futtató szövetségi államban sor kerülhet a zéróemissziós járművek elterjedését e formában támogató programok leállítására.

Gyors lehet a zuhanás

A Tesla kreditekből származó bevételei mindenképpen csökkenésre voltak ítélve, ahogy más, hagyományosabb gyártók is felfuttatták saját zéró-, vagy közel nulla emissziós járműveik gyártását, azonban a csökkenés üteme jóval lassabbnak és fokozatosabbnak ígérkezett. Egy konzervatívabb júliusi – 14 Wall Street-i elemző véleményét összesítő – becslés szerint 2025-ben a Tesla krediteladásból származó bevételei 21 százalékos csökkenéssel 2,17 milliárd dollárra eshetnek vissza, majd nagyjából hasonló ütemben csökkennének tovább a következő években.

Azonban a William Blair befektetési szolgáltató a Reuters által idézett előrejelzése ennél sokkal borúsabb képet mutat. A cég elemzései szerint a Tesla kreditbevételei már idén 40 százalékkal, 1,5 milliárd dollárra eshetnek vissza, 2026-ra pedig már csupán 595 milliós bevételre számítanak e forrásból – 2027-re pedig már nulla bevételt prognosztizálnak ezen a területen.

Márpedig a jelenlegi eladások és piaci trendek mellett ez azt jelentené, hogy a Tesla üzleti eredménye minden bizonnyal negatívba fordulna, méghozzá nagyon záros határidőn belül.

„Ha az összes kormányzati programot elveszik, a Tesla elkezdene pénzt veszteni, készpénztartalékokat égetni, az árfolyam pedig összeomlana”

– fogalmaz a Sky News-nak Gordon Johnson, ismerten Tesla-szkeptikus befektetési elemző.

A Tesla árfolyama érdekes hullámvasutat járt be az elmúlt hónapokban. 2024 decemberében, Trump Elon Musk segítségével elért választási győzelme után a cég piaci értéke meghaladta a 1,5 billió dollárt, és ezzel a Tesla a világ egyik legértékesebb vállalatává vált. Azonban Trump beiktatása és Musk kormányzati szerepvállalásának kezdete után az árfolyam zuhanni kezdett, és a 479 dolláros csúcsról április elejére 222 dollár alá is benézett.

Aztán jött egy felfelé mutató korrekció, és ugyan ezt trendet látványosan megtörte a Musk és Trump közti balhé június elején (amikor 344 dollárról hirtelen 284 dollárra esett az árfolyam, és a „nagy és gyönyörű törvénycsomag” július eleji megszavazása is meglátszott benne (ekkor 316 dollár felettről 294 dollár alá estek a részvények árai, alapvetően a Tesla még mindig jóval többet ér, mint 2024 október végén, amikor 214 dollár alatt is járt az árfolyam.

Ez viszont azt is jelenti, hogy a befektetők talán még nem árazták be teljesen a Trump-Musk csörte hosszabb távú következményeit, illetve az állami támogatások vártnál gyorsabb kivezetését.

A zsenialitás nem ismer pénzügyi kockázatot?

Vannak azonban, akik szerint ez csak legfeljebb egy kátyú az úton, és a Tesla újra rácáfolhat a kétkedőkre és a károgókra, ahogy 2003-as alapítása óta már annyiszor. Ahogy a Tesla autóit megvásárlók sem csak egy járművet, hanem egy életérzést, a szebb és tisztább jövő ígéretét vették meg, úgy a Tesla részvényeibe fektetők sem csupán egy autógyárba fektettek eddig sem. (Ez jól tetten érhető abban, hogy a Tesla jelenleg is a sokszorosát éri az olyan, jóval több autót gyártó vállalatoknál, mint a Toyota vagy a Volkswagen. A Tesla jelenlegi piaci értéke ezermilliárd dollár környékén van, míg a japán óriáscégé csupán 221 milliárd, a Volkswagené pedig mindössze 54 milliárd dollár körül mozog.)

A Tesla filozófiáját és legfőképpen Elon Musk személyét sokan garanciának látják a piacot megelőző, látnoki innovációs képességre. A cég például rengeteget fektetett a mesterséges intelligencia területére – talán az autógyártás és az MI összeházasításából sülhet ki a következő időszak nagy járműipari durranása? Vagy a Tesla technológiája a robotok piacán hozhat valamilyen áttörést?

„A Trump-viszály nem változtat a véleményünkön. A Tesla a legalulértékeltebb MI-fogadás ma a piacon”

– írja Dan Ives, a Wedbush Securities vagyonkezelő cég szakértője egy friss elemzésében. Ives ugyan elismeri, hogy a kormányzati támogatások fontos szerepet játszottak a Tesla sikereiben, de úgy véli, a cég minden termékét átszövő innovációnak nagyobb szerepe volt ebben.

A Tesla mindenesetre júniusban látszólag közelebb lépett Musk egyik legrégebbi, eddig teljesítetlen ígéretéhez, a teljesen önvezető autóhoz, illetve a cég önvezető taxijának a piacra dobásához, amikor a texasi Austinban valós körülmények között tesztelte a RoboTaxi prototípusait.

Csakhogy egyre inkább gyűlnek a bizonyítékok arról, hogy Musk mégsem az a hófehér, csendben, magát vezetve suhanó autón érkező, a világot jobb hellyé tévő innovátor, mint aminek sokáig eladta magát. A Tesla halálosan sötét titkairól egy következő, néhány napon belül megjelenő cikkünkben írunk bővebben.