A befolyása, a tudása, a hatalma, azaz a pénz miatt, amit a menedzsment felhalmozott? Amellyel akár elnökválasztásokat is befolyásol? Vagy, mert veszélyes, káros anyagokat bocsát ki évtizedek óta? Netán mert túlzott mértékben befolyásolja a világ energiaszükségletét?
A jövőnk múlik rajtuk
Ez is, az is. A világ 50 legveszélyesebb vállalata című könyv – Jukka-Pekka Haeste és Hannu Sokala finn újságírók munkája – rendkívül bátor vállalkozás. Nem tudom, hány pert akasztottak a nyakukba a világ legbefolyásosabb cégei, de a kötet Magyarországon is megjelent, a Scolar gondozásában, Panka Erzsébet kiváló fordításában.
Csakhogy ma egy könyv elvész az itthoni hatalmas túlkínálatban, az érték elsüllyed a lektűrök ingoványos mocsarában, az áltudományos fércmunkák, a ki tudja hányadszor, egyébként fölöslegesen kiadott kötetek, pszichológiainak álcázott, agymosásos fércmunkák, és soha, senki által otthon nem lapozgatott, kifejezetten ajándékba szánt, reprezentatív művészeti albumok között.
Az sem talál rá könnyen a polcokon, aki általában érdeklődik a gazdaság iránt, mert ezeknek a cégeknek a működése, sikere, bukdácsolása már túllép a gazdasági szférán. A jövőnk a szerzők szerint nem a választásokon dől el, nem a kormányüléseken vagy a parlamentben, de még csak nem is a nemzetközi megállapodásokon, hanem az óriásvállalatok termékfejlesztő laboratóriumaiban és sarokszobáiban.
Megtudhatjuk, miért olyan hatalmas ezeknek a vállalatoknak a növekedési potenciálja, és miért olyan vonzók a befektetők számára, miközben veszélyeztetik a szabad választást, a magánéletet, a környezetet és a demokráciát. De lapozzunk is rögtön bele!
A Boeing és a biztonság
A 20. helyen a világ egyik legismertebb repülőgép gyártója, a Boeing áll. „Távol a piacgazdaságtól. Spórolt az új repülőgépek biztonságán.” mindkét állítás merész. A cég, amelynek sorsa érthető módon, nagyon szorosan fonódott össze a politikával, 2001. szeptember 11. után 40 ezer munkavállalót bocsátott el, mivel senki nem vásárolt repülőgépet.
Ugyanakkor egy másik kulcsmondat: 2004-ben a Boeing bevételeinek 60 százaléka a védelmi rendszerek értékesítéséből származott. A Boeing azonban megállapításuk szerint még az USA kormányánál is sokszor erősebb: a járvány miatt 60 milliárd dolláros segélycsomagra volt szükségük, mégis nemet mondtak minden olyna javaslatra, amelyben az állam résztulajdonossá vált volna a segélycsomagért cserébe.
Ami a közvetlen életveszélyt illeti: kiderült, hogy a 737-esek baleseteit az okozta, hogy az új Max modelljét a régi 737-esek törzsére építették, melyet számítógépes hibák is tetéztek. Mindez több száz ember halálát okozta.
Putyin meghosszabbított keze
Nézzük a legveszélyesebb tíz gigavállalatot: JP Morgan, Alibaba, Goldman Sachs, Gazprom, Deutsche Bank, Facebook, Amazon, Saudi Aramco, Tencent, Google.
A nevek között van, amit mindenki ismer, és olyan is, akit Magyarországon kevesen. A szerzők még 2021-ben írták a kötetet, tehát nem tudhatták, hogy a Gazprom léte és döntései válnak leginkább veszélyessé, sok ezer ember halálát okozva és az egész világot megrengetve. A cím - a „gázóriás Putyin meghosszabbított kezeként működik” – ma igazabb, mint bármikor.
Mitől lehet veszélyes egy bank? Ha például bedől, csődbe megy, és ezzel milliókat zsebel ki. De a helyzet soha nem ilyen egyszerű. A Deutsche Bank helyzetét elemezve a szerzőpáros visszanyúl egészen a náci korszakig, megkockáztatva Thomas K. McCraw amerikai történész megállapításainak idézését, miszerint egy vizsgálat megállapította, hogy „a bankban rendkívül nagy gazdasági hatalom koncentrálódott, és hogy támogatta a náci rezsim bűnös politikáját.” A bank sorsa a XXI. században – más módon persze - több szálon összefonódott Angela Merkellel.
Méregkeverők és korrumpálók
Néhány tömör megfogalmazás: a Coca Cola „világelső a szemetelésben”, Odebrecht: A korrumpálás nagymestere, Bayer: a felelősségteljes méregkeverő 1898 óta. A világ leghíresebb vállalatai egyben tehát a legveszélyesebbek is lennének? Érdekes böngészni a listát, a Walt Disney Companytól az LVMH-ig, az Apple-től a Huawei-ig és az IKEA-ig. Feltűnő a kínai cégek előre lépése e téren is, erre utal az egyik fejezetcím: Kína a jövő szuperhatalma? – és lehet, hogy a kérdőjel hamarosan el is tűnik…
Van, amikor a kockázat nem érinti közvetlenül a magyar olvasót – de hát ez ma már ritka, mint a fehér holló, hiszen a világ legnagyobb online áruházai és közösségi oldalai révén a globalizáció soha nem volt akkora mérvű, mint ma, nem beszélve az energiaháborúról.
A két finn író óriási munkával böngészett végig sokezer újságcikket, történelmi tanulmányt, titkos szerződést, ahhoz, hogy megírhassák a könyvet és rávezessenek bennünket, olvasókat, arra, hogy kik irányítják ma a világot.
A jeges idő ellenére is utcára mentek. 
