December 31-ig kellett leadni az első új jelentést
Az OECD adóharmonizációs törekvéseit az Európai Unió Tanácsa egy 2016-ban kiadott irányelvvel ültette át a gyakorlatba, amit Magyarország 2017 májusán illesztett be saját jogrendjébe. Bevezették az úgynevezett háromszintű dokumentációs követelményt; az országonkénti jelentést (Country-by-Country Report, vagy CBCR), a központi dokumentációt (MasterFile), illetve a helyi dokumentációt (LocalFile). Az országonkénti jelentés elkészítésére azon vállalatcsoportok kötelezettek, melyek éves konszolidált bevétele meghaladja a 750 millió eurót, míg főszabály szerint a riport elkészítése és benyújtása a csoport végső anyavállalatának feladata.
A szabályozásnak megfelelően Magyarországon a naptári éves adózók (vállalatcsoportok) 2017. december 31-ig kötelesek voltak eleget tenni a kapcsolódó kötelezettségeiknek, azaz elkészíteni és benyújtani az országonkénti jelentést az állami adóhatósághoz (adatszolgáltatási kötelezettség) vagy értesíteni az adóhatóságot arról, hogy a csoporton belül mely tagvállalat készíti el a jelentést és nyújtja be azt a helyi adóhatósághoz (bejelentési kötelezettség).
A nagyját majd anya elintézi - de a magyar leányoknak is van dolga
A Deloitte tapasztalatai szerint a legtöbb nemzetközi cégcsoport esetében az anyavállalat központilag koordinálta a CBCR folyamatot, sok esetben igénybe véve tanácsadók segítségét. Ebben a folyamatban a leányvállalatok jellemzően a riport összeállításához szükséges információk anyavállalat felé történő szolgáltatásával, valamint a bejelentési kötelezettség helyi szinten történő teljesítésével vettek részt.
Nem is olyan egyszerű, mint amilyennek látszik
Bár a nyomtatvány kitöltése egyszerű folyamatnak tűnik, számos buktatót hordozhat magában. Az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján látható, hogy bizonyos esetekben nehézséget okozhat annak meghatározása, hogy mely vállalatcsoportok esnek a CBCR kötelezettség hatálya alá, tekintettel például arra, hogy az egyes államok konszolidációra vonatkozó szabályai alapvetően eltérőek lehetnek, vagy szélsőséges esetben az is előfordulhat, hogy nincs erre vonatkozó szabály az adott országban. Ezáltal összetett kérdés annak meghatározása, hogy a CBCR kötelezettség szempontjából milyen szinten szükséges vizsgálni a konszolidációt és a 750 millió eurós értékhatárt.
További bizonytalanságot okozhat az adatszolgáltatás során jelentendő pénzügyi információk körének, például árbevétel, illetve fizetett adók meghatározása. Habár ezek egyértelműnek tűnhetnek, az egyes országok számviteli standardjai és a konszolidációs szabályok közötti eltérések miatt többféle értelmezés is lehetséges a tételek pontos meghatározását illetően – mutatott rá Tóth Hedvig, a Deloitte Magyarország adó- és jogi osztályának igazgatója.
Ezt a listát kell alaposan átnézni
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal legutóbb 2017. december 15-én tette nyilvánossá a honlapján azon országok listáját, melyekkel Magyarországnak jelenleg hatályos, elismert információcsere egyezménye van, tehát megvalósul az országonkénti jelentések automatikus megosztása az adott országok adóhatóságai között. (A listát a NAV honlapján nem könnyű megtalálni, itt van hozzá a link >>) A listán szereplő országok köre várhatóan tovább fog bővülni a 2018-as év során. Ezáltal módosulhat a magyar tagvállalatok CBCR jelentési kötelezettsége 2017-re is, így a már beadott bejelentő nyomtatvány is módosításra szorulhat a jogszabályban jelzett határidőn belül.
Tekintettel arra, hogy Magyarországnak jelenleg számos nagy gazdasági jelentőséggel bíró országgal, mint például Kínával, vagy az Egyesült Államokkal nincs hatályos aktivált információ-csere egyezménye, a gyakorlatban a magyar társaságok könnyen kötelezetté válhatnak a CBCR Magyarországon történő benyújtására, így szükséges mihamarabb tájékoztatni az anyavállalatot a Magyarországon jelenleg érvényben lévő előírásokkal és bírságolási környezettel kapcsolatban. Ez azért is fontos, mert az adatszolgáltatás és bejelentés elmulasztása, késedelmes, hiányos, vagy hibás teljesítése esetén az adóhatóság 20 millió forintig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki az adózókra.
Azoknak a magyarországi leányvállalatoknak, amelyek nem teljesítették határidőben a bejelentési, illetve adatszolgáltatási kötelezettségüket javasoljuk, hogy igyekezzenek mihamarabb pótolni azt, megjelölve a késedelem okát, így adott esetben csökkenthető az esetleges mulasztási bírság összege - írja a Deloitte.
