Nemcsak az NBI-es fociklubok, de a másodosztályban szereplők 2020. évi beszámolója is a hagyományos május 31-i leadási határidő előtt kerül nyilvánosságra, ami a következő szezon licenszigénylési eljárásával van összefüggésben. Korábbi cikkeinkben már beszámoltunk a Mezőkövesd-Zsóry és a Budapest Honvéd tavalyi évéről, a sort pedig a debreceni focicsapat mögött álló DVSC Futball Zrt.-vel folytatjuk. A cég konszolidált, összevont beszámolója nemrég került fel a klub honlapjára.
A hajdúsági csapat dokumentumai azonban nemcsak azért érdekesek, mert kiderül belőlük, hogyan hatott a cégre a koronavírus-járvány és a miatta bevezetett szigorú korlátozások. A klub élete sportszakmai és vezetőségi, tulajdonosi szinten is nagyot fordult 2020-ban. Május végén nagy meglepetésre kiestek az NBI-ből, mely után nagyjából egy hónappal az addigi tulajdonos, Szima Gábor is a kiszállás mellett döntött. Helyére a Kósa Lajos vezette, újonnan létrehozott Debreceni Vasutas Sport Klub jött, ezzel együtt a csapat szakmai vezetése is átalakult.
Milliárdos támogatás közpénzből
Az eredménykimutatás szerint 2020-ban összevontan 943,3 millió forint árbevételt könyvelt el a Zrt. az előző évi 1,3 milliárd forint után. A bevételek csökkenésében két tényező is szerepet játszhatott: egyrészt a koronavírus-járvány miatt a zárt kapus mérkőzések jelentősebben visszavethették a jegyek eladásából származó és a kereskedelmi bevételeket is, másrészt a másodosztályban jellemzően mindig mérséklődnek a bevételek.
A beszámoló kiegészítő mellékletében szereplő részletes kimutatás is ezeket támasztja alá, gyakorlatilag minden kategóriában csökkenés mutatkozik előző évhez képest. Egyedüli kivétel a nem aktivált játékos játékjoga, itt 293,5 milliós bevételt szerepeltetnek az előző évi 171,5 millió után. A piaci lábon álló gazdálkodás szempontjából releváns jegyértékesítésből 100,9 millió forint folyt be a kasszába a korábbi 162 millió után. Enyhén visszaestek a szponzori, reklámbevételek is, 97,4 millió után 70,8 milliót köszönhetnek ennek a jogcímnek. A bevételek nagyrészét teszik ki a kereskedelmi bevételek és vagyoni értékű jogok, ezen a soron 681,5 millió forint után 458,7 millió szerepel.
Az értékesítésből származó bevételek ugyan visszaestek 2019-hez képest, ez teljes mértékig ellensúlyozta az egyéb bevételként elkönyvelt összeg. A korábbi 664,1 millió forint után 1,15 milliárd forint szerepel ezen a soron. Ugyan a 2019-es beszámolóban ennek az összetételét még nem részletezték, nem így a most leadott 2020-as dokumentumban. Az egyéb bevételek zöme két tételnek köszönhető:
- 230 millió forint TAO-támogatás folyt be a kasszába,
- illetve 753,7 millió forint kapott támogatás állami vagy önkormányzati hatóságtól.
Ugyan a TAO-támogatás is eltérített közpénznek tekinthető, 2011 óta ez rendszeres része lehet a bevételeknek, így önmagában az a tétel nem nevezhető túlzottan figyelemfelkeltőnek. Ellenben az a 753,7 millió forint, mely állami vagy önkormányzati hatóságtól érkezett, igen. Ilyen mértékű közpénzes dotáció nem volt jellemző a DVSC esetében.
Mivel összevont beszámolóról van szó, vagyis a Debreceni Labdarúgó Akadémia Kft. és a DLA Utánpótlás Nevelő Nonprofit Kft. számait is tartalmazza a dokumentum. A sok százmilliós támogatás az államilag kiemelt sportakadémia státusszal lehet összefüggésben, annak köszönhető ez a kiemelkedő állami dotáció.
Az önkormányzattól érkező támogatás néhány 10 milliós nagyságrendű volt az elmúlt években, egyéb állami forrásból pedig nem kaptak támogatást - legalábbis a kiegészítő melléklet erre enged következtetni.
Csökkenő átlagbér
Az elmúlt évhez képest összességében növekvő bevételekkel szemben a kiadások is magasabb szinten alakultak 2020-ban. Anyagjellegűként 783,8 milliót számoltak el a korábbi 683,3 millió után, személyi jellegűként pedig 1,3 milliárdot a 2019-es 1,08 milliárd után.
Bár a növekedésben nem számottevő tétel, azért említésre méltó változás, hogy a kiegészítő mellékletek szerint
a DVSC Zrt. cégvezetésének munkabére harmadával emelkedett. 12,1 millió forintot számoltak el a korábbi 8,9 millió után.
A DVSC azon kevés klubok egyike, melyek a dokumentumban külön is feltüntetik a sportolók és az egyéb alkalmazottak bérköltségét és létszámát. Ez pedig a szokásosnál pontosabb becslést tesz lehetővé a focisták átlagfizetésére. A dokumentum szerint 2020-ban 47 sportoló állt alkalmazásban szemben az egy évvel korábbi 46-tal, a bérköltségben azonban csökkenés mutatkozott. Ennek eredményeként
a játékosok átlagos havi bruttó bére 1,2 millió forintról 1,07 millióra mérséklődött 2020-ban.
128 millió veszteséget hozott 2020
A növekvő bevételek és ráfordítások eredőjeként a 2019-es nyereség tavaly jelentős veszteségbe fordult. Ez már üzemi szinten is megmutatkozott: 197 millió forint mínusz szerepel ezen a soron az előző évi 12,8 millió veszteség után. 2019-ben egy egyszeri, pénzügyi műveleteken elért jelentős bevétel 129 millió forintos nyereségbe fordította az adózott eredményt. Tavaly ekkora javulást azonban nem sikerült elérni, így 128,2 millió forintos veszteséggel zárta az évet a Zrt.
A háborús helyzet feszült.
Hogyan jöhet ki Magyarország jól a vámháborúkból?
Európa nyerhet Trump vámpolitikáján, de Magyarország részesül-e a jóból?
Hold Alapkezelő: Aki tud hosszú távon gondolkodni, tartson több részvényt vagy részvényalapot
Hosszabb távon is velünk maradhat a magasabb infláció – Klasszis Podcast
