Az MBH Bank szeretné lakossági ügyfeleit is minél inkább a zöld irányba terelni

Az ESG előtérbe helyezésével milyen céljai vannak a banknak rövid távon, és leginkább hosszabb távon?

Az ESG által nyújtott szemlélet és annak a mindennapi működésbe való beépítése alapvetően hosszú távú célja az MBH Banknak. Elsődleges célkitűzésünk ehhez kapcsolódóan a nettó karbonsemlegesség elérésére, és az ehhez vezető úton implementálandó szabályozói elvárások beépítésére fókuszál. Ugyanakkor a munkánk során több tényezőt is figyelembe veszünk az ESG-célok elérése érdekében, mind rövid, mind hosszú távon: ilyen lehet a reputáció és márkaérték növelése, vagy az ESG-tényezők integrálása a kockázatkezelési rendszerünkbe. Céljaink meghatározásakor fontos szempont volt számunkra a szabályozói elvárásoknak való megfelelés, hiszen a hatóságok részéről egyre nő az elvárás a pénzügyi intézmények felé, hogy vegyék figyelembe az ESG-tényezőket. Azt látjuk, hogy az üzleti világba is egyre inkább begyűrűzik az ESG, a gazdasági szférában is mára megkérdőjelezhetetlen létjogosultsággal bír. A hazai bankszektort megvizsgálva is az tapasztalható, hogy a nagybankok élen kívánnak járni az ESG és a fenntarthatóság területén. 

A versenyképesség növelése és megőrzése érdekében, így akár már rövid távon is eredményeket érhetünk el, például ESG-orientált termékek és szolgáltatások bevezetésével. Mindez pedig segíti az ügyfélkapcsolatok erősítését és növelheti az ügyfélelégedettséget, hiszen az ESG iránti elkötelezettség révén a konstrukciók kialakítási folyamatai során a bankok jobban megérthetik az ügyfelek fenntarthatósági céljait és igényeit. A fentieken túlmenően a munkaerő vonzása és megtartása is rövid távú cél lehet, ugyanis a munkavállalók – különösen a fiatalabb generációk – egyre inkább értékelik azokat a munkáltatókat, amelyek elkötelezettek a társadalmi felelősségvállalás mellett. 

Az előbb említettek azonban nemcsak a rövid távú célokat szolgálják, hanem hosszú távon is elősegíthetik a fenntartható növekedést és a pénzügyi stabilitást. Célunk, hogy fenntarthatóság szempontjából az MBH Bank a hazai bankpiac élmezőnyébe tartozzon. A fenntarthatóság alatt pedig az ESG-szemléletnek való megfelelést értjük, vagyis a környezeti (Environmental) hatások mellett a társadalmi (Social) és vállalatirányítási (Governance) kérdéseket is fontosnak tartjuk. Ilyen kiemelt társadalmi és vállalatirányítási értékek számunkra például az egészséges munkahelyi környezet, a nemi esélyegyenlőség megteremtése a működésen belül, ügyfeleink tisztelete és az MBH Bank transzparens és szabálykövető működésének biztosítása. 

Milyenek eddig az ügyfélreakciók? Mennyire foglalkoztatja a hazai vállalatokat a kérdéskör?

Az MBH Bank ügyfelei részéről egyértelműen nagy az érdeklődés az ESG-fókuszú termékek iránt, azonban az elmúlt évben tapasztalt magas kamatkörnyezet, és a tavalyi évben kidolgozás alatt álló, még be nem vezetett állami hitelprogramok hatására, nem volt lehetőségünk olyan mértékű növekedést elérni az ESG-fókuszú termékek értékesítésében, ami látható lett volna. Ugyanakkor ez idéntől megváltozni látszik, hiszen már több támogatott zöld állami hitelprogram is megjelent vagy bevezetés előtt áll, ami véleményünk szerint komoly fellendülést fog hozni. A napokban jelentettük be, hogy megújítottuk a MBH Zöldülő Vállalatok és az MBH ESG Új-Energia Részvény Alapjainkat, illetve a meglévő befektetési termékek újradefiniálása mellett MBH ESG Globális Részvény Alap néven új alappal is bővítettük a kínálatot. Bankcsoportunk jelzálogbankja, az MBH Jelzálogbank pedig rendszeresen bocsát ki zöld jelzálogleveleket, legutóbb épp tegnap indított útjára új zöldjelzáloglevél-sorozatot.

Az ügyfélélmény növelése érdekében pedig folyamatosan dolgozunk a zöldhitelekhez kapcsolódó adminisztrációs pluszterhek csökkentésén, ugyanis a greenwashing elkerülése miatt jelentős adatszolgáltatást kell teljesítenie az ügyfeleknek. A jó hír, hogy mindegyik bank, valamint a szabályozó hatóságok is dolgoznak azon, hogy folyamatosan mérsékelve legyenek az adatigények, és hozzá tudjunk férni olyan adatbázisokhoz, amelyek egyébként is tartalmazzák a szükséges adatokat. 

A zöldhitelek, mondhatni, mindenki számára újdonságnak számítanak és mindenki egyetért azzal, hogy szükség van korszerűsítési hitelekre, de nekünk, bankoknak, biztosítanunk kell azt is, hogy egy korszerűsítés valóban szemmel látható megtakarítást eredményezzen.

Az ESG-szempontok a hitel és egyéb banki szolgáltatások árazásában mekkora tényező lehet a közeljövőben?

Természetesen a termékek árazásában is egyre nagyobb hangsúlyt kapnak majd az ESG-szempontok, mivel a befektetők, hitelezők és a szabályozók egyaránt elvárják a vállalatoktól, hogy felelősen viselkedjenek, és figyelembe vegyék a környezeti és társadalmi hatásokat, valamint az átlátható és etikus vállalatirányítást. Ezt a gyakorlatban nem lehet még egy-két százalék kamatfelárral vagy valamilyen díj beépítésével megvalósítani, mert sokkal összetettebb egy ügyfél ESG-szempontú értékelése, mint ahogy azt sokan gondolják. Sőt, meg kell különbözteti magának az ügyletnek és az ügyfélnek is az értékelését, mert egy zöldnek minősített beruházást egy szennyező vállalat is megvalósíthat, és az, hogy mitől zöld egy vállalat, nagyon sok mindentől függ. Szerencsére azért jelennek meg újabb és újabb jogszabályok, amelyek abba az irányba terelik a vállalatokat, hogy adatokat jelenítsenek meg magukról, olyan nem pénzügyi adatokat, amelyeket korábban még nem tettek meg és lehet, nem is mérték eddig. 

Bankként szeretnénk lakossági ügyfeleinket is minél inkább a zöld irányba terelni, és felhívni a figyelmüket zöld termékeinkre, amelyek fejlesztése jelenleg is folyamatos. Természetesen folyamatosan fejlesztjük az ügyfélértékelési módszereinket – vállalati és lakossági szegmensben is – amibe fokozatosan épülnek be ESG-kockázatok is, amelyek közvetetten az árazásra is kihatással tudnak lenni. A zöldhiteleknek egyértelműen van árazási előnye, így már csak emiatt is kijelenthető, hogy az ESG-szempontok hatással lehetnek egy ügylet költségeire.

Amennyiben az ESG-szempontok figyelembevétele érdemi drágulást eredményezne a banki szolgáltatások terén, lehet számítani arra, hogy az ügyfélkör egy jelentős része elpártol a hagyományos bankszektortól?

Ezt nem gondolom reális felvetésnek. Egyrészt nem célja ez egyik finanszírozónak sem a drágulás, sőt, inkább törekednek arra, hogy olcsóbb vagy azonos ára legyen a zöld termékeknek. Másrészt több tényezőt is figyelembe kell venni, amikor az ügyfelek lehetséges reakcióit mérlegeljük. Az egyik, hogy az ügyfelek egyre tudatosabbak az ESG-kérdésekkel kapcsolatban és ha az ügyfelek értékelik az ESG előnyeit, akkor elkötelezettek maradhatnak azokhoz a bankokhoz, amelyek ezeket a szempontokat előtérbe helyezik. A másik, hogy a pénzügyi szolgáltatások piacán egyre több a versenytárs, beleértve a fintech cégeket és az alternatív finanszírozási platformokat, amelyek gyakran alacsonyabb költségeket és innovatív megoldásokat kínálnak. Ha a hagyományos bankok nem tudnak versenyképes árakat kínálni, az ügyfelek elpártolhatnak tőlük, így már csak emiatt sem lehet költségnövekedésre számítani.

Azonban fontos kiemelnünk, hogy a kormányok és szabályozók is bevezethetnek olyan ösztönzőket, amelyek csökkentik az ESG-szempontokból fenntartható termékek és szolgáltatások költségeit, vagy éppen szankciókat alkalmazhatnak azokkal szemben, amelyek nem felelnek meg az ESG-kritériumoknak. Ez befolyásolhatja az ügyfelek döntéseit és segíthet fenntartani a hagyományos bankok versenyképességét. Továbbá az ESG-szempontok figyelembevétele hosszú távon csökkentheti a kockázatokat és növelheti a vállalatok értékét, ami pozitív hatással lehet a hitelköltségekre és a befektetési hozamokra. Az ügyfelek, akik ezt felismerik, akár hajlandóak is lehetnek többet fizetni az ESG-alapú szolgáltatásokért, nekünk, mint banknak pedig feladatunk olyan előnyökre és szükségletekre felhívni a figyelmet, amely számukra is piaci előnyt tudnak nyújtani a jövőben.

Hogyan tudja az MBH Bank az ESG témáját népszerűsíteni meglévő, vagy potenciális ügyfeleinek, hogy ezért válasszák a bankot? 

Az MBH Bank víziója, hogy a hazai pénzügyi piacon a fenntartható bankolás megteremtésének kulcsfontosságú szereplője legyen. A vízió megvalósítása érdekében két stratégiai célt jelöltünk ki, amelyek egyrészt az MBH pénzügyi intézményi szerepéből adódnak, másrészt mint önmagában működő vállalat fogalmaz meg saját működésére irányokat.  

Az MBH Bank első stratégiai célja így hangzik, „Partner a fenntartható pénzügyekben”. A célkitűzésünk keretében olyan infrastruktúrát, termék- és szolgáltatási palettát, kockázati keretrendszert, ügyféledukációs platformot kívánunk létrehozni a lakossági és a vállalati ügyfeleknek egyaránt, amely hozzásegíti őket saját fenntarthatósági céljaik megvalósításához. Egyben a hazai pénzügyi intézmény felelős szereplője kívánunk ezáltal lenni, aki támogatja a fenntartható gazdasági és társadalmi átalakulást. 

Második célkitűzésként pedig ezt határoztuk meg magunknak: „Felelős vállalat”. Ebben az esetben célunk a fenntarthatósági elvek adaptálása az MBH Bank saját működésébe, környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontból egyaránt. Ennek keretében dekarbonizációs célt jelöltünk ki, ebből adódóan pedig olyan irányítási rendszert hozunk létre, amely beépíti a szükséges ESG-kritériumokat a szervezet működésébe. 

Az említett célok elérése érdekében pedig 2023 decemberében együttműködést írtunk alá az Agrárminisztériummal a Nemzeti Parkokkal való együttműködésre vonatkozóan, illetve meghirdettük a Fenntartható Jövő Bankja programot, amely három meghatározó vállalás mentén valósul meg: a biológiai sokféleség védelme, a klímavédelem és zöld pénzügyi termékek palettájának bővítése. Ezen vállalásainkkal pedig még nagyobb mértékben járulhatunk hozzá a hazai dekarbonizációs célok eléréséhez, és a társadalmi átalakuláshoz. Ezen túl 2023-ban létrehoztuk az MBH Erdőt Dúzs község határában 10 ezer fa ültetésével, amelyet idén további 13 ezer fával bővítünk, így ezzel mi magunk is közelebb kerülhetünk saját dekarbonizációs céljaik eléréséhez.

Fontosnak tartjuk, hogy a már meglévő és további kezdeményezéseinknek megfelelő stratégiai keretet adjunk, ennek érdekében pedig létrehoztunk egy ESG- és fenntarthatóság-területet a vállalatcsoporton belül, amely kialakította az MBH Bank ESG-stratégiáját. A stratégiánkban meghatározott célok mentén igyekszünk felhívni az ügyfeleink figyelmét a ESG és fenntarthatóság fontosságára.

Látnak olyan termelői, ipari trendeket a magyar gazdaságban, amelyeknek épp fontos lenne a globális gazdaságban az ESG-megítélés? 

Konkrét trendeket nem szeretnék kiemelni, mert azt látjuk, hogy egy-egy lokális kezdeményezés elég lassan terjed el, ugyanakkor azt egy nagyon jó kezdeményezésnek tartottuk, hogy a parlament elfogadta a magyar ESG-törvényt, ami lassan, de minden vállalatot abba az irányba terel, hogy foglalkozzon a témával, a napi működésének részévé tegye a szemléletet, és ami a legfontosabb, erről folyamatosan számot is adjon. Ugyanakkor egy jó nemzetközi példa a német beszállítói láncokra vonatkozó átvilágítási törvény. Ez az új szabály érinti a német anyacéggel rendelkező magyarországi vállalatok mellett a hazánkban működői német cégek beszállítóit, illetve a Németországba exportáló cégeket is. A makrogazdasági adatok alapján egyértelmű, hogy közvetlen vagy közvetett módon több ezerre tehető azon magyarországi vállalkozások száma, amelyek részesei a német beszállítói láncnak, többszáz ezer főt foglalkoztatva cégeikben, ezzel pedig elindult egy odafigyelés és számadás az ESG-törekvésekről.

Tudnak egy számszerűsíthető értéket rendelni ahhoz, hogy egy vállalatnak van egy ESG-score a neve mellett vagy sem, amennyiben bankjukhoz fordul? Bankjuk ezt miként kezeli? 

Egy vállalat ESG-score vagy -rating meghatározása manapság még rendkívül nehéz folyamat. Számtalan módszer és vállalat van, amely készít ilyet, sőt, Magyarországon a Budapesti Értéktőzsde már rendelkezik egy ilyen kezdeményezéssel, amit most a KAVOSZ is folytatni fog. Ahogy azt korábban is említettem, egy ügyfél ESG-szempontú értékelése sokkal nehezebb, mint magáé az ügyleté. Attól, hogy egy vállalat például csak zöld-villamosenergiát használ és szelektíven gyűjti a szemetet, arra is oda kell figyelnie, hogy milyen a munkavállalók vagy felsővezetők összetétele nem szerint. Emellett természetesen még számtalan példát lehetne sorolni, hogy mi mindenre kellene figyelnie. Egy ESG-ratinghez akár kétszáz adatra, információra is szükség lehet, sőt, akár még ennél is többre. A különböző minősítő cégek, de még a szabályozó hatóságok is keresik az ideális, mondhatni arany középutat, ahol olyan és annyi adatot kérnek be a vállalatoktól, ami alapján reálisan meg lehet becsülni egy vállalat felkészültségét ESG téren, ráadásul úgy, hogy ugyanannyi kérdés vagy szempont nem lehet releváns egy 5 főt vagy 5000 főt foglalkoztató vállalatnál. 

Mi az MBH Banknál rendelkezünk egy ügyfélbesorolási szempontrendszerrel, azonban ez nem nevezhető még teljesértékű ESG-score-nak, de már elindultak az egyeztetések különböző piaci szakértőkkel, hogy legyen egy olyan módszertan, ami alapján képesek legyünk ESG-score-t adni az egyes vállalatoknak.

Hosszú út áll még előttünk, azonban úgy gondoljuk, ha a napi működésünk részévé tesszük ezt a fajta gondolkodást és minden üzleti döntésnél figyelembe vesszük az ESG-faktorokat, akkor napról napra könnyebb lesz az elvárásoknak való megfelelés.