Nagyvonalú ajánlat
Ausztrália egyes részein heves viharok okoztak áramkimaradásokat, miután az áramszolgáltatók az infrastruktúra megrongálódása miatt nem tudják kielégíteni a keresletet. Az Elon Musk által alapított, és azóta a Teslával egyesült cég, a Solar City olyan naperőműveket gyárt, melyek a nappal megtermelt áram egy részét tárolni tudják, azt éjszaka töltik be a hálózatba, így gyakorlatilag folyamatos ellátást tudnak biztosítani. Musk azt javasolta Ausztráliának, hogy a cég egy 100-300 megawattóra kapacitású akkumulátortelepet létesít a most gondokkal küzdő Dél-Ausztráliába, amely elegendő kapacitás ahhoz, hogy a kimaradások megszűnjenek.
Musk az ajánlatot azzal a nagyvonalú feltétellel egészítette ki, hogyha a szerződéskötéstől számított 100 nap alatt nincs kész a létesítmény, akkor nem kér érte pénzt, ingyen van Ausztráliának. A 100 megawattóra fölötti kapacitású telep ára kilowattóránként 250 dollár lenne (így a 100 megawattórás 25 millió), amihez még hozzájön a szállítás, a szerelés költsége és az esetleges vámok. Az ausztrál miniszterelnök megfontolja az ajánlatot, miközben máshonnan is elkezdtek érdeklődni a lehetséges megrendelők.
Ukrajna is kér belőle
A Twitteren valaki megkérdezte Muskot, hogy Ukrajnában is létesítene-e akkumulátortelepet, mire ő közölte hogy igen, az ár ugyanúgy 250 dollár kilowattóránként. Erre maga az ukrán miniszterelnök, Volodimir Hrojszman reagált, hogy szeretne tárgyalni a részletekről. Érthető módon nagy kereslet lesz az ilyen rendszerek iránt, hisz eddig az elektromos áram tárolása lényegében megoldatlan volt. Ha hiány keletkezett és nem lehetett újabb erőművet üzembe állítani, akkor még felmerült a külföldről való import, ha volt fölös kapacitás és elég vezeték (a kontinensnyi Ausztráliában ez értelemszerűen szóba sem jön).
A svéd kolléga sem kispályázik
Eközben Musk egy korábbi kollégája, aki időközben önállósította magát, Svédországban tervez egy 4 milliárd eurós akkumulátorgyárat építeni, miután a térségben igen gyorsan növekszik az elektromos autók iránti kereslet, az akkugyártás pedig nem tart lépést ezzel. A svéd Peter Carlsson, aki a Tesla anyagbeszerzését irányította, mielőtt visszatért hazájába, úgy gondolja, hogy hosszú ideig nagy lesz a kereslet, miután az autógyárak még csak most tervezik a saját akkumulátorok gyártását, hogy ne legyenek teljesen kiszolgáltatva a távol-keleti gyártóknak.
A Reuters szerint a távol-keletiek is megkezdték közben az európai gyártás előkészítését: az LG Chem Lengyelországban épít gyárat, a Samsung jövőre kezdi meg a termelést Magyarországon. Carlsson cége, a Northvolt viszont egy akkora gyárat szeretne, mint a Tesláé Nevadában: 32 gigawattórás éves kapacitást szeretne elérni 2023-ra, amikor teljesen felfut a termelés. A gyártás jórészt automatizált lenne, mindazonáltal szükség lesz 2500-3000 jól képzett emberre. A gyár helyi megújuló energiát alkalmazna működéséhez és a régióban bányászná a szükséges anyagokat, mint a kobalt, a nikkel és a lítium.
Nem versenytársak
A leendő gyár helyét még nem jelölték ki, és a szükséges 4 milliárd eurót is elő kell teremteni. Carlsson abban bízik, hogy az iparág cégei és az intézményi befektetők egyaránt részt fognak venni a finanszírozásban. A gyár egyébként nem csak autóakkumulátorokat, hanem a Teslához hasonlóan erőművekben és a háztartásokban felhasználható akkukat is szeretne gyártani. Elon Muskot és a Teslát nem tekinti versenytársnak, mert azt mondja, hogy mindkettejüket az a cél vezérli, hogy a világ kevésbé függjön a fosszilis energiától, ugyanakkor az új iparág még távol van attól, hogy erős verseny alakuljon ki (ha ez kialakul, akkor jön majd a nagy áresés, és akkor fog az elektromos autók ára a belsőégésűek szintjére csökkenni).
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 74,04 pontos, 0,07 százalékos csökkenéssel 101 306,73 ponton zárt hétfőn. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
