Egy egész iparág munkáját teszik tönkre Andy Vajnáék a titkolózással

A magyarországi reklámköltések értéke a televíziós hirdetések nélkül meghaladta a 160 milliárd forintot tavaly, ami 12,11 százalékos növekedés 2015-höz képest - ismertette Hivatal Péter, a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) ügyvezetőségének tagja az Evolution - Az online evolúció két napja című konferencián szerdán Budapesten.

A 2016-os évre vonatkozó televíziós reklámpiaci felmérés összesítése még nem zárult le, így a 2015-ös reklámtorta TV nélküli számait hasonlították össze a 2016-os reklámköltéssel. Ennek az az oka, hogy az Andy Vajna által Eximbankos hitellel megvásárolt TV2 egyáltalán nem hajlandó közölni információt a pénzügyeiről, mert - ahogy a 24.hu cikkében fogalmaznak - még kiderül mennyi közpénzmilliárd vándorolt a csatornához.

A TV2 visszautasítja a vádakat

A TV2 a cikk megjelenése után reagált. Azt írják: "Ma több sajtóhírben megjelent, hogy a TV2 Csoport nem szolgáltatott adatokat a 2016-os reklámköltésekről. Ez nem felel meg a valóságnak, a TV2 Csoport a korábbi évek metodikáját követve a megadott határidőre közölte azokat az MEME által kijelölt EY-jal.

Tehát, az hogy a szakmai szervezetek a mai napon nem kommunikálták a televíziós piac változását, nem róható fel a TV2-nek. A kérdésre az MRSZ és a MEME illetékesei tudják megadni a választ."

Brutálisan nőtt az állami költés

Mindenesetre az a televíziós számok ismeretének hiányában is egyértelmű, hogy az online piac vezető szerepe tovább erősödött: 2015-ben 37,5 százalékot, 2016-ban pedig több mint 40 százalékot tett ki a reklámtortából. A reklámpiacon az állami költések mértéke 80 százalékkal emelkedett, és a nemzetközi szereplők költései is 25 százalékkal nőttek. Tavaly a kiemelt sportesemények - Foci EB, Olimpia - is befolyásolták a reklámköltéseket.

Beszélt a kormány erőszakos nyomulásáról is a médiapiacon: szerinte a vásárlások erős befolyással voltak nemcsak az iparági szereplőkre, hanem a fogyasztókra is. Több médium váratlan megszűnése (Metropol, Népszabadság, Class FM), az új szereplők piacra lépése (Ripost, Rádió 1, Lokal) és a médiatulajdonosi változások nemcsak a média-, hanem a szolgáltatói- és hirdetői szegmensek működésében is megtorpanást okoztak, és emellett a fogyasztók média-fogyasztási szokásait is átrendezték. Összességében a tejes iparágra nehezedően piaci bizonytalanság tovább fokozódott a tavalyi évben - áll az eseményt követően kiadott közleményben.

Hihetetlen, de sikerült többet eladni printből

A várakozások felett, 22 százalékkal bővült a digitális reklámköltés, melyre 68 milliárd forintot fordítottak a vállalkozások. A mobilon történő reklámozás nagyságrendje 80 százalékos bővüléssel megközelíti a 17 milliárd forintot.

A sajtó reklámbevételei és a lapeladásból származó bevételei is minimálisan nőttek 2016-ban. A sajtópiac 32,352 milliárd forint reklámbevétele 118 millió forinttal több az előző évinél. A lapeladásból származó bevétel 172 millió forinttal 58,124 milliárd forintra emelkedett tavaly. A kiadóvállalatok a print költésen kívül 7,708 milliárd forint online hirdetési árbevételt értek el, 23 százalékkal többet, mint az előző évben. A print piac összesített árbevétele így 98,184 milliárd forint lett. A rádiós piac árbevétele 5,6 százalékos növekedést ért el, ami rekordnak számít, 9,57 milliárd forinttal.

A direktmarketing piac és a közterületi reklámpiac is nőtt tavaly: előbbi 8,9 százalékkal 31,9 milliárd forintra, utóbbi 8,1 százalékkal 16,3 milliárd forintra.