Arie Kopelman, a Chanel egykori elnöke és operatív igazgatója, október 7-én, 86 éves korában hunyt el manhattani otthonában. Kopelman kulcsszerepet játszott abban, hogy a Chanel egy kissé ódivatú, francia cégből globális luxusmárkává váljon.
A Chanel történetének kezdetét sokan ismerik, a folytatást talán kevesebben. A divatházat Gabrielle „Coco” Chanel alapította 1910-ben, nem sokkal később az ő vezetésével alkották meg az első, szintetikus parfümöt, a Chanel No. 5-t, de a nevéhez fűződik a legtöbb nő gardróbjában megtalálható „kis fekete ruha” is. Ez a két dobás már Coco Chanel életében világhírűvé tette a céget. A fény azonban idővel kissé megkopott.
1985-ben a divatipar határterületéről érkező Kopelman lett a Chanel elnöke és operatív igazgatója, miután 14 évig a Chanel reklámkampányait készítette a Doyle Dane Bernbach reklámügynökségnél. „Apám mindig azt mondta, hogy a Procter & Gamble kézikönyvét alkalmazta a Chanelnél” – nyilatkozta fia arra utalva, hogy Kopelman a Chanel reklámstratégiáját teljesen új, innovatív alapokra helyezte: a híresen precíz, szervezett stratégiákkal rendelkező Procter & Gamble-nél szerzett üzleti tapasztalatait alkalmazta a luxusmárkánál. A marketingben valóban úttörő szerepet játszott, a Chanel No. 5 parfümjét például a MTV-n (Music Television) reklámozták, hogy elérjék a fiatalabb generációkat is.
A Coco Mademoiselle különösen sikeres lett, és Kopelman vezette a Chanel No. 5 modernizálását is, beleértve a Nicole Kidman főszereplésével készült, Baz Luhrmann által rendezett reklámkampányt is, ami a maga idejében egészen úttörő volt:
Kopelman irányítása alatt a Chanel új, mára ikonikussá vált illatokat dobott piacra, köztük a Coco-t, a Coco Mademoiselle-t vagy a Chance-ot, amelyek a világ legkelendőbb női illatai közé tartoznak.
Egyik legismertebb újítása azonban a férfiaknak szánt Chanel Égoïste parfüm provokatív reklámkampánya volt, amely a szürrealizmus elemeit alkalmazva egészen újszerűen szólította meg a vásárlókat. „Azt akartuk, hogy a kampánynak holdudvar hatása legyen” – mondta Kopelman az egyik interjújában.
Az ő ideje alatt a Chanel nemcsak az illatok területén, hanem a kiegészítők, a kozmetikumok és a bőrápolási termékek piacán is jelentős növekedést ért el. Amikor átvette a Chanel vezetését, mindössze két önálló Chanel-üzlet működött az Egyesült Államokban, nyugdíjazásakor, 2004-ben viszont már 17 külön butikban várták a vásárlókat.
Kopelman és felesége, Coco, a New York-i társasági élet meghatározó alakjaivá váltak. Az üzletember élete végéig aktívan részt vett a Chanel irányításában, 2008-ig az igazgatóság alelnökeként segítette a munkát. Számos jó célért is megmozdult, többek között 1989-ben Ronald Reagan elnök nevezte ki az Egyesült Államok Holokauszt Emléktanácsába. Kopelman elismerései között szerepelt a Fragrance Foundation Hall of Fame (Illat Alapítvány Hírességek Csarnoka) díja és három CFDA-díj is.
A Chanel nem torpant meg
A Chanel 2023-as pénzügyi eredményei erőteljes növekedést mutattak: bevétele elérte a 19,7 milliárd dollárt, ez 16 százalékos erősödést jelent a 2022-es 17,2 milliárd dollárhoz képest. Az adózás utáni nyereség 3 százalékkal, 4,73 milliárd dollárra nőtt.
A regionális bevételek Európában 18,8, Ázsiában 21,6 százalékkal nőttek, míg az amerikai piac bővülése szerényebb, 2,6 százalékos volt. A Chanel 1,2 milliárd dollárt fordított beruházásokra és a munkavállalói létszám 14 százalékkal nőtt tavaly.
Bár a számok szépek, azt a cég vezetése is elismeri, hogy a jövő kihívásokat hozhat. Philippe Blondiaux pénzügyi igazgató szerint a következő években nehezebb környezetre kell számítani, azonban a Chanel továbbra is jelentős összegeket akar befektetni a márka fejlesztésébe és az ügyfélélmény javításába. A cél a fenntartható növekedés biztosítása.
A vihar előszele már érzékelhető: a minapi hírek szerint csökkent a világ legnagyobb luxuscikk-gyártójának számító LVMH Moet Hennessy Louis Vuitton SA bevétele az idei harmadik negyedévben éves összevetésben, mivel az emelkedő árak és a gazdasági bizonytalanság visszafogta a vásárlásokat. A francia cégcsoport bevétele 19,08 milliárd euró volt a szeptember végéig tartó három hónapban, ami 3 százalékos csökkenés árfolyam-ingadozásoktól és vállalati akvizíciós hatásoktól megtisztított, úgynevezett organikus alapon. Az elemzői várakozások átlagában 2 százalékos növekedés szerepelt.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 423,84 pontos, 0,4 százalékos emelkedéssel, 105 146,55 ponton zárt pénteken. 
