A K&H nagyvállalati növekedési indexe azt mutatja, hogy az elmúlt évek eddigi legpesszimistább pénzügyi várakozása jellemzi a cégeket: 1,8 százalékos árbevétel- és 3,9 százalékos nyereségcsökkenéssel számolnak.
„Mindez a hazai és külföldi forgalom együttes csökkenésének tudható be” – tájékoztatott az eredményekről Patrick Van Overloop, a K&H Üzleti ügyfelek divízió vezetője.
A pénzintézet a hazai, 2 milliárd forint feletti éves árbevétellel rendelkező nem-állami vállalatokat kérdezte, adatait a tavalyi év legvégén kapott válaszok alapján most tette közzé. A cég már tavaly októberben közölt hasonló felmérésében is borús képet festett az idei kilátásokról.
A pénzintézet szerint az elmúlt években jellemző 30-40 százalékos aránnyal szemben 2020 végén csupán minden ötödik cég (19 százalék) várta, hogy a következő 12 hónapban növekedhet az árbevétele. Az exportra vonatkozóan még borúlátóbbak a várakozások, ugyanis a külföldi piacokon csupán minden nyolcadik cég (13 százalék) számít bevételnövekedésre. Ez különösen az ipari cégek számára meghatározó, ugyanis közülük minden harmadik cég esetében 40 százalék fölötti a külföldi piaci értékesítés részaránya - tette hozzá a pénzügyi vállalat.
Kiemelte továbbá, hogy 3-4 százalékról 22 százalékra ugrott azok aránya, akik árbevételük csökkenésével kalkulálnak. A teljes nagyvállalati szektort tekintve a legkisebbek, a 2-4 milliárd forint éves forgalmú cégek a legpesszimistábbak, esetükben ugyanis 3,4 százalékos visszaesési várakozás figyelhető meg a szektorra átlagosan jellemző 1,8 százalékos csökkenéshez képest.
Ehhez képest árnyaltabb képet festett a PwC. A globális tanácsadó cég évente megkérdezi többszáz itteni cég felsővezetőjét arról, hogy mire számít rövid- és középtávon. A PwC Vezérigazgató felmérésnek nevezett összegzés idei adatai szerint a vezetők 65 százaléka gondolja a globális és a magyar gazdaságról is, hogy a növekedési ütem gyorsulni fog – ez az előrejelzés az eddigi legoptimistább jövőkép. A tavalyi várakozásokhoz képest hatalmas ugrás tapasztalható, erre magyarázatul szolgál az is, hogy a Covid-19 miatti megtorpanás után visszapattanást várnak a vezetők, mivel a járvány vége belátható közelségbe került – utalt rá a tanácsadó.
Megjegyezte ugyanakkor, hogy nem érzékelhető ekkora elmozdulás a saját bevételek alakulásával kapcsolatos előrejelzéseken, ami a PwC szakemberei szerint azzal is magyarázható, hogy 2015 óta a megkérdezettek jelentős többsége mindvégig bizakodó volt a 12 hónapos kilátásokat illetően, vagyis magas volt a bázis. A vállalatok árbevétel-növekedési kilátásai szinte egyeznek a tavalyi optimizmus mértékével, a 3 éves perspektívát nézve pedig a pozitív várakozások tovább javultak.
Koncz Barbara, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának cégtársa elmondta, hogy a felmérés alapján a vállalatok több mint egyharmadát (38 százalék) nem érintette hátrányosan a járványhelyzet. Azok a vállalatok, amelyek működésére negatívan hatott a pandémia, a legtöbben 2022-re teszik, hogy teljesítményük eléri a járvány kitörése előtti szintet. Tehát gyors javulást remélnek a vezetők.
A K&H idézett felmérése kitért a nyereségvárakozásokra is, ott is negatív csúcsot ért el az index. A korábban jellemző 3-4 százalékos arányhoz képest ugyanis kiugróan magas, 29 százalék azoknak az aránya, akik a következő 12 hónapra nézve csökkenő profitra számítanak, míg növekvő kilátásokkal csupán a cégek 14 százaléka számol. Mindez a teljes szektorra nézve átlagosan 3,9 százalékos nyereségcsökkenést jelent - közölte a pénzintézet.
A luxustermékek egyik jellemzője volt, hogy a piacuk válságálló, érzéketlenek az általános kereslet hullámzására, ám ez sem látszik már örök igazságnak. 
