Míg tavaly 21 százalék tartott az adóterhek növekedésétől, ez az arány idén 50 százalék, a válsághelyzetekre való felkészültség, a munkaerő romló egészségügyi állapota és a félrevezető tájékoztatás szintén nagyot ugrott előre a kockázati tényezők listáján a megkérdezett 240 vezérigazgató szemében.   

A felmérés szerint a vezetők 65 százaléka gondolja a globális és a magyar gazdaságról is, hogy a növekedési ütem gyorsulni fog – ez az előrejelzés az eddigi legoptimistább jövőkép. A tavalyi várakozásokhoz képest hatalmas ugrás tapasztalható, erre magyarázatul szolgál az is, hogy a Covid-19 miatti megtorpanás után visszapattanást várnak a vezetők, mivel a járvány vége belátható közelségbe került. 

Nem érzékelhető ekkora elmozdulás a saját bevételek alakulásával kapcsolatos előrejelzéseken, ami a PwC szakemberei szerint azzal is magyarázható, hogy 2015 óta a megkérdezettek jelentős többsége mindvégig bizakodó volt a 12 hónapos kilátásokat illetően. A vállalatok árbevétel-növekedési kilátásai szinte egyeznek a tavalyi optimizmus mértékével, a 3 éves perspektívát nézve pedig a pozitív várakozások tovább javultak. 

Az elmúlt évben a nagyvállalatok személyi állománya a világjárvány ellenére nem változott jelentősen a vezérigazgatói interjúk alapján, harmaduk nyilatkozott úgy, hogy kénytelen volt csökkenteni alkalmazotti létszámát. Ez arra utal, hogy a makroszinten kimutatható munkanélküliség-növekedés inkább a kkv-szektor elbocsátásaihoz köthető. Ugyanakkor 2021-re újra minden második megkérdezett vállalatvezető létszámnövekedéssel kalkulál, és a következő három évre ez az arány felkúszik egészen 62 százalékra. 

Átlagosan tíz százalékponttal emelkedett minden kockázati tényező esetében azok aránya, akik tartanak az adott faktortól. A dobogó legfelső fokára, mintegy 82 százalékos aránnyal, betört a pandémia és más egészségügyi járványhelyzet okozta fenyegetettség. A világjárványt a szakemberhiány és az árfolyam ingadozás követi, nyomában a bizonytalan gazdasági növekedéssel és a kiber fenyegetettséggel. Talán nem meglepő, hogy a stratégiai kockázatkezelésbe legtöbben ezt az első négy tényezőt, valamint a változó fogyasztói magatartást és a gyors technológiai változást építik be. 

Néhány elem jelentős változást mutat tavalyhoz képest: a növekvő adóterhektől közel 30 százalékponttal többen tartanak, minden második vezető valós veszélynek jelölte, attól tartva, hogy a pandémia alatt bevezetett gazdaságfenntartó támogatásoknak ez lesz a forrása. Aggasztó még a válsághelyzetekre való felkészültség szintje, a munkaerő romló egészségügyi állapota, és a félrevezető tájékoztatás. Mindhárom tényező esetén megközelítőleg 25 százalékponttal növekedett azok aránya, akik tartanak tőle.

A növekedési tervek területén nagy változást nem hozott a 2020-as év: tovább csökkent, de még mindig legjellemzőbb vállalás a működési hatékonyság javítása, második helyen az új szolgáltatás vagy termék piacra dobása, illetve az organikus növekedés terve szerepel. Tovább csökkent közben azok aránya, akik új stratégiai szövetséget, vagy más vállalkozókkal, vagy startupokkal való együttműködést terveznek. Szintén strukturálisan csökkent a külpiacok fontossága, ha növekedési tervekről van szó. 

„Az újratervezés jellemzően stratégiai szinten zajlik, a vezérigazgatók fele a szervezeti célokat is változtatja a Covid-19 okozta válság hatására. Akik változtatnak, döntően vállalatuk jövőállóvá tételét, fenntarthatóságát jelölik meg célként, és erősebben akarnak visszatérni az új normalitásba. A magyar vezérigazgatók több mint háromnegyede digitális transzformációra tervez többet költeni, 77 százalék költséghatékonysági kezdeményezésekbe invesztál. Az viszont nem jó hír, hogy csökkent a külpiaci fókusz. A digitális transzformáció mellett az export a legjobb eszköz a sikerhez” – emelte ki Lőcsei Tamás, a PwC Magyarország vezérigazgatója.

A legtöbb szektor esetében a hosszú távú hatásokkal kapcsolatos várakozások közül kiemelkednek az online térben való jelenléttel, az automatizálással és a technológiai fejlődéssel összefüggők. Tízből hat vállalatvezető tervez továbbá innovációs, vagy kutatás-fejlesztési befektetést, és a kiberbiztonságba is ennyien fektetnek többet a jövőben. Szintén több mint a vállalatok fele növeli a ráfordításait a vezetőfejlesztés terén, és alig marad el az 50 százaléktól azok aránya, akik a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási kezdeményezésekre akarnak többet áldozni a következő időszakban. 

Miközben a vállalatok egyharmada kénytelen volt 2020-ban csökkenteni munkavállalói létszámát, a tervek szerint ez a csökkenés csak átmeneti. Ugyanakkor a megváltozott és megtanult új működésben a munkavállalóhoz kapcsolódó elvárások is változtak. A versenyképességhez való hozzájárulást elsősorban a szervezeti kultúra fontosságában, az elkötelezettség és belső kommunikáció erejében, a munkavállalói alkalmazkodóképességen és a munkavállalók jólétében látják ma a vezetők. A hatékonyság növelését az automatizálás és a technológia alkalmazásával szándékoznak elérni.

Koncz Barbara, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának cégtársa elmondta, hogy a felmérés alapján a vállalatok több mint egyharmadát (38 százalék) nem érintette hátrányosan a járványhelyzet. Azok a vállalatok, amelyek működésére negatívan hatott a pandémia, a legtöbben 2022-re teszik, hogy teljesítményük eléri a járvány kitörése előtti szintet. Tehát gyors javulást remélnek a vezetők. 

Az eredmények szerint a digitalizáció és automatizáció jelentőségét szinte minden iparágban fokozta a koronavírus-járvány. A pénzügyi szektorban például az online vásárlás térnyerését a vállalatvezetők 86 százaléka várja a következő 12 hónapban. Ezzel párhuzamosan az árukhoz és a szolgáltatásokhoz való fizikai helyszínen történő hozzáférés igényének csökkenését közel 70 százalék prognosztizálja, és a készpénzhasználat visszaszorulására is számítanak.

A személyes munkakörülményei szinte mindenkinek megváltoztak, így azok a vezetők is hiányolnak valamit a Covid előtti életükből, akik cégének teljesítményét nem érintette hátrányosan a vírus. A legtöbben, a megkérdezettek háromnegyede, a munkavállalókkal és a vásárlókkal vagy az ügyfelekkel folytatott személyes kapcsolatépítést hiányolja, és szintén a többségnek hiányérzete van amiatt, hogy az irodában most nincs lehetősége motiválni a munkavállalóit.

Egyharmaduknak hiányoznak az utazások, az irodai spontán találkozások, és egynegyedük jobban értené az ügyfeleit vagy munkavállalóit, ha személyesen látná reakcióikat. Önmagában az irodai munkavégzés azonban csak a válaszadók 8 százalékának hiányzik, mutat rá a PwC kutatása.