Hogyan befolyásolja a jelenlegi gazdasági helyzet a magyar nagyvállalatokat?
Nagy általánosságban elmondható, hogy a nagyvállalatok pénzügyi értelemben erősek. Javarészt három kérdés szokott felmerülni: az infláció, a deviza volatilitás és az elszállt energiaköltségek témaköre, amelyek mindegyike természetesen érinti a nagyvállalatokat is – igaz, különböző mértékben, attól függően, hogy mely ágazatról beszélünk.
A megnövekedett terheket a legtöbb cég bevételi oldalon át tudja hárítani, azaz a költségnövekedés mellett a bevételi oldalon is növekedés tapasztalható; viszont ennek erős vonzata, hogy megnövekedett a cégek működőtőke-igénye, amit forgóeszköz-finanszírozással kell megoldaniuk. Jelenleg a nagyvállalatok számára pénzügyileg az jelenti a legnagyobb feladatot, hogy ezt a megnövekedett volument megfelelően kezelni tudják működő tőkével.
Melyek az energiaválságra, az inflációra és a devizaárfolyamok ingadozására legérzékenyebb ágazatok?
Ez heterogén. Az energia kapcsán természetszerűleg maga az energiaágazat, tehát a gáz- vagy villamosenergiával foglalkozó, illetve az olajipari cégek mindegyike erősen érintett, egyrészt a volatilitás, valamint a működő tőke már említett, elképesztő mértékű növekedése miatt.
Vannak olyan cégek, amelyek esetében a megemelkedett költségeket nem lehet teljesen áthárítani a fogyasztókra. Ezek jellemzően azok a vállalatok, amelyeknél az energiaköltség az összköltség jelentős hányadát adja. Ilyenek a villamosenergiától nagyban függő gyártási tevékenységek, de akár a szállodaipar is, ahol a költségek jelentős részét a rezsi- és energiaköltség teszi ki. Ezeknél a szektoroknál kiemelten erős hatásuk van az említett körülményeknek.
Összességében mi jelentette a legnagyobb megterhelést a cégek számára az elmúlt időszak kockázati tényezői közül?
Nem szeretnék általánosítani, mert ez valóban attól függ, hogy melyik ágazatról beszélünk. Azt mondanám, hogy ami igazán sokkszerű hatással lehet a cégekre, az kevésbé az infláció, és sokkal inkább az energia, kiemelten, ha energiaintenzív ágazatról van szó; illetve a deviza volatilitás is közrejátszik az olyan cégeknél, ahol költségoldalon számottevő a devizakitettség. Ez utóbbi esetben jelentkezhetnek lényegi nehézségek abban, hogy miként tudják jól kezelni a nyitott devizapozíciókat.
Vannak olyan cégek, amelyek pozitívan jöhetnek ki ebből az időszakból?
Természetesen mindig vannak nyertesek. Azok a cégek, amelyeknél költségoldalon nem olyan erős az inflációs nyomás – például a beszerzési költség kevésbé inflálódik, vagy a piacukat nem érintették annyira a nehezítő körülmények –, automatikusan árelőnybe kerülnek, és kedvezőbb árral, sikeresebben tudnak a piacon versenyezni. Továbbá mindig vannak plusz lehetőségek, megjelennek olyan termékek, amelyek jól illeszkednek az aktuális környezethez. Akik ezekben az ágazatokban tudnak lépni, előnyre tehetnek szert.
Hogyan tolódott el a nagyvállalatok hitelezési hangsúlya a beruházási-, projekt-, forgóeszközhitelek, devizahitelek tekintetében?
Az eltolódás egyértelműen látható, a hosszú futamidejű források most nem jellemzőek, inkább a forgóeszköz-finanszírozásra koncentrálnak. Az igény valós, így megnövekedett a kért forgóeszközhitel-volumen.
Azok vannak szerencsés helyzetben, akik az elmúlt 2-3 évben fel tudtak venni valamilyen hosszabb lejáratú forrást, még az akkori alacsony kamatköltség mellett. Ezek a cégek most nagyban tudnak támaszkodni ezekre a forrásokra, hiszen alacsony teher mellett tudnak beruházni.
Milyen hitelcélokra fókuszálnak a vállalatok jelenleg?
Leginkább a likviditásukat akarják biztosítani, ezért a folyószámlahitel-keretek megteremtése és megemelése a cél, illetve a konkrét forgóeszközhitelek megszerzése a működő tőke megsegítésére. A nagyvállalatoknál jelenleg ezeket a célokat látjuk erősödni.
Milyen finanszírozási formákhoz, támogatott konstrukciókhoz tudnak nyúlni a nagyvállalatok?
Támogatott konstrukció a nagyvállalati szektorban most nagyon kevés van, illetve a fiskális támogatási rendszer limitáltsága miatt most minden cég alapvetően a KAVOSZ termékekre összpontosít. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) volt még néhány termék, de alapvetően a támogatások a sérülékenyebb kkv-kra és mikrovállalkozásokra koncentrálnak.
Milyen kockázatokat látnak a nagyvállalatok részéről, romlott-e az elmúlt időszakban a nagyvállalatok kockázati besorolása?
Lényegi romlás nem történt. A bankrendszer arra számított, hogy 2022. év végére már jobban tornyosulnak a kockázatok, nem is feltétlenül a nagyvállalatoknál, hanem inkább a kisebb szegmensekben. Ez még nem tapasztalható, így továbbra is azt gondolom, hogy jól működik a rendszer; a nagyvállalatoknál pedig konkrét problémával még nem találkoztunk. Úgy látom, hogy ők eddig nagyon jól vészelték át ezt az időszakot. Szinte biztos, hogy ezek a cégek is szembesülnek majd kihívásokkal, de valószínűleg nem olyan mértékűekkel, amelyek például banki szinten is problémát okoznának.
Hogyan tudják a vállalatok saját maguk mérsékelni a kockázatokat, fenntartani a működésüket?
A legtöbb cég azzal tudja mérsékelni a kockázatokat, hogy elhalasztja azokat a pénzügyi beruházásait, amelyek tőkeigényesek, vagy valamilyen hitel szükséges hozzájuk, helyette pedig arra koncentrálnak, hogy az alaptevékenységük zökkenőmentes legyen.
Emellett próbálják biztosítani, hogy minél nagyobb tartalékkal rendelkezzenek, nemcsak önerőből vagy saját pénzből, hanem finanszírozási oldalon is. Ha mindez megvan, akkor bármilyen kis zökkenőre jól tudnak reagálni, ezáltal pedig fenn tudják tartani a biztos üzletmenetet. Alapvetően azt látom, hogy a legtöbb cég erre és a fő tevékenységére koncentrál, így pedig a nehezebb pillanatokat is könnyebben át tudják majd vészelni.
Válságállónak tekinthető a Magyar Bankholding tagbankjai, az MKB Bank és a Takarékbank nagyvállalati ügyfél-, illetve hitelportfóliója?
Ahogy mondtam is, eddig egyáltalán nem észleltük komolyabb probléma jeleit. A cégek nagyon együttműködőek, megismerhetjük jelenlegi pénzügyi állapotukat. Azt gondolom, hogy mind az infláció, mind a deviza volatilitás látható a cégek működési, pénzügyi eredményein, de szerencsére még mi sem tudtunk valós problémát azonosítani.
Számítanak arra, hogy nőni fog a nemteljesítő hitelek aránya?
Széles körben elfogadott, hogy legkisebb valószínűséggel a nagyvállalatoknak adódnak pénzügyi gondjaik; ugyanakkor, ha elvétve adódik, az jelentősebb összegű szokott lenni. Alapvetően nem számítok arra, hogy a mi portfóliónkban olyan probléma lesz, ami veszteséget okoz a banknak. Nehézségek elképzelhetők, továbbá az is, hogy valamilyen könnyítésre is szükség lesz, de úgy vélem, hogy a cégek mostani állapotukban azt a pályát, amit mi is láttunk makrogazdasági szinten, kezelni tudják a következő egy évben.
Mit látnak, mekkora a nagyvállalatok részéről az igény a zöld finanszírozás iránt (különösen az energetika területén)?
Véleményem szerint ezen a területen két dolog történik: egyrészt a cégek szeretnének a teljes működésükről valamilyen zöld certifikáttal rendelkezni, elfogadott, nemzetközi minősítőtől. Ez reputációs kérdés is, a jövőben egyre fontosabb lesz a nagy cégeknél, ezért erre koncentrálnak.
Másrészt a beruházásaikat szeretnék valamilyen zöld úton megvalósítani és ezt tükröztetni a finanszírozásban is. Erre már volt példa, amikor az NKP kötvénysorozatban több mint tíz zöld kötvény jelent meg. Egyértelműen látszik, hogy Magyarországon is megjelent az igény, de úgy látom, hogy a zöld szabályozás még kezdeti fázisban van európai szinten is, és nem teljesen kiforrott itthon sem.
Ami most a legaktuálisabb idehaza, az egyértelműen az, hogy a megújuló energia finanszírozásában sokan látnak lehetőséget. Ezt maga a jegybank is támogatja egyébként az eszköztárával: tőkekedvezményt tud nyújtani a bankoknak arra az esetre, ha a kiadott finanszírozást valamilyen zöld, megújuló termékre fordítják. Mindez azért is különösen érdekes most, mivel az energiapiacon éppen nagyon turbulens és volatilis állapot figyelhető meg. Az ilyen típusú finanszírozások és beruházások nagyon intenzívek, és véleményünk szerint nagyon változatosak lesznek a következő pár évben.
Tudna olyan zöld fejlesztést mondani, amelyen már dolgoznak a Magyar Bankholding partnerei?
Igen, alapvetően leginkább azon dolgoznak, hogy a nagyon volatilis gáz- és villamosenergia-árak mellett stabilabb, kiszámíthatóbb zöld villamos energiát termeljenek valamilyen megújuló formában, és ezt hosszú távon értékesítsék a partnereiknek, hiszen ezzel kiszámíthatóságot és összességében a mostanihoz képest valószínűleg alacsonyabb villamosenergia-költséget tudnak majd garantálni a vevőiknek. Ez lehet most egy olyan termék, ami igazán izgalmas.
A forint tartja magát. 
