A Deloitte 11 közép-európai országban készített, évente megismételt felmérése szerint a magyar pénzügyi vezetők saját cégük pénzügyi kilátásait illetően a legpesszimistábbnak számítanak a régióban, ennek ellenére a bevételek és a működési nyereségráta tekintetében a közép-európai országokhoz hasonló növekedést várnak 2016-ban. Ehhez, régiós összehasonlításban is kiemelkedő prioritásként kezelik üzleti modelljük újragondolását vagy átstrukturálását.
Fény az éjszakában
A felmérés szerint a hazai pénzügyi vezetők mindössze 31 százaléka tekint optimistán vállalata pénzügyi helyzetére, ami régiós összevetésben kiemelkedően borúlátónak számít. A jelenlegi, kedvezőtlennek ítélt gazdasági helyzetük ellenére viszont a megkérdezettek 65 százaléka vár növekedést a 2016-os eladásokban.
Demeter Ákos, a Deloitte Zrt. partnere tovább árnyalta a képet: „A magyar pénzügyi vezetők az elmúlt évhez képest jóval szerényebb GDP-növekedéssel számolnak. Ez részben összefügg az üzleti környezetben lévő bizonytalansággal, amelyhez a nemzetközi pénzügyi és gazdasági instabilitás is hozzájárul.
Ennek eredményeként a hazai pénzügyi vezetők közép-európai társaikhoz viszonyítva kisebb arányban tervezik beruházási kiadásaik növelését, így a hazai beruházások növekedésének aránya elmaradhat a közép-európai átlagtól. A külső bizonytalanság tehát továbbra is egy kiemelt kockázati tényező a hazai pénzügyi vezetők életében, azonban ennek forrása változott az elmúlt évben.
Itt az ideje váltani?
Az előző évi felméréseink eredményeivel ellentétben idén már nem a gyorsan változó jogi és adózási környezet, hanem a piaci nyomásból fakadó árcsökkentés jelenti a legkomolyabb kihívást. A főbb kockázatok dobogóján ezt követik az egyre szigorodó üzleti szabályozások, valamint a társasági és adójog gyors változásai.
A cégek számára ezért a belső költségeik csökkentése, valamint bevételeik növelése jelentik az elsődleges prioritást: a megkérdezettek csaknem 88 százaléka tervez valamilyen formában vállalati restrukturálást vagy új üzleti modell bevezetését, mellyel nem csak a hazai, hanem a nemzetközi piacon is árbevétel-növekedést szeretnének elérni.”
Itt nem lesz teljes foglalkoztatottság?
A KSH adatai visszaigazolták a tavalyi felmérés munkanélküliség csökkenésével kapcsolatos várakozásait, amikor a pénzügyi vezetők 38 százaléka gondolta, hogy az elkövetkező egy év során csökkenni fog a munkanélküliség. Ez az arány idén 21 százalékra olvadt, a stagnálást vizionálók tábora pedig a tavalyi 33 százalékról jelentősen, mintegy 58 százalékra növekedett.
A munkanélküliség emelkedését váró pénzügyi vezetőkkel együtt (21%) megállapítható, hogy a pénzügyi vezetők átlagosan változatlan munkanélküliségre számítanak Magyarországon.
Vásárlás biztos lesz
A vállalati fúziókat és felvásárlásokat illetően kis mértékben, de még pozitívabb irányba módosult a tavalyi eredmény: a pénzügyi vezetők csaknem fele, 48 százaléka számít bővülésre, 48 százalékuk nem vár változást, míg az elmúlt év 11 százalékával szemben csupán 4 százalékuk számít csökkenésre az elkövetkező egy évre vonatkozóan. Ez azért sem váratlan eredmény, mert 2015 folyamán is jelentősen nőtt az ilyen jellegű tranzakciók száma.
A hazai pénzügyi vezetők csupán 19 százaléka számít vállalatuknál munkaerő-bővülésre 2016 során, ugyanakkor 70 százalékuk szerint pedig idén sem lesz pénzügyi területen szakértői munkaerőből hiány, amely arány régiós szinten kimagasló.
Ha mégis meg kell határozni, mely területen van leginkább hiány, akkor elmondható, hogy a középvezetői szint számít idén is a legkritikusabbnak (58%), de az előző évekhez képest jelentősen megnőtt azon válaszadók száma is, akik szerint a tehetséges pályakezdő dolgozók felkutatása egyre komolyabb problémát jelent most, és jelenthet a jövőben.
A belső finanszírozás a legvonzóbb
Habár a magyarországi cégek számára elérhető finanszírozási költségek alakulásáról megoszlanak a vélemények, a pénzügyi vezetők túlnyomó része, 81 százaléka gondolja úgy, hogy a vállalkozások számára könnyen hozzáférhetőek a szükséges hitelforrások.
A banki hitelfelvétel megítélése a tavalyi évhez képest nem változott: napjainkban a pénzügyi vezetők 40 százaléka tartja ezt vonzó lehetőségnek, ugyanakkor tőkefinanszírozást csupán a válaszadók 25%-a választana. Ennek megfelelően nem meglepő, hogy 68 százalékuk inkább „befelé fordul”, és a belső finanszírozási formát tartja vonzónak.
„A jelenleg instabil gazdasági környezet rosszul hatott a vállalatok kockázatvállalási hajlandóságára is. 2016 folyamán a magyar cégek 77 százaléka várhatóan nem vállal nagyobb kockázatot, amely hozzáállás a felmérésben résztvevő más régiós országokra is jellemző, bár némileg kisebb mértékben” – tette hozzá Demeter Ákos.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza. 
