Néhány évvel ezelőtt még jó példaként és óriási sikersztoriként emlegették a családi vállalkozásként induló, majd óriásira növő Forever 21-t, amely legjobb időszakában évente 4 milliárd dollár értékű eladásokat produkált, és világszerte mintegy 43 ezer embert foglalkoztatott. Most 40 országból, köztük minden uniós tagállamból távoznak, és az amerikai üzletek harmadát is biztosan bezárják a csődeljárás keretében.
Hogy buktak ekkorát?
Iparági szakértők és volt alkalmazottak is egybehangzóan arról beszélnek a csőd kapcsán, hogy a Forever 21 vesztének okát a menedzsment kétes döntéseiben kell keresni, mint például a megkérdőjelezhető ingatlanügyletek és üzletpolitika. A helyzetet pedig tovább rontotta, hogy az időközben még inkább családi biznisszé váló (a házaspár két lánya is felső vezetői posztot tölt be) üzletláncnak nincs igazgatósági tanácsa, így hiányzott a külső visszajelzés az alapítók döntéshozatalakor.
A New York Timesnak a cég volt alkalmazottai olyan képet vázoltak, amiből az bontakozik ki, hogy a vállalatot a végletekig központosította a Chang házaspár, hiszen mind a stratégia, mind a tervezés és a felvásárlás a mai napig az ő és belső körük felügyelete alatt zajlott, és utódjaiknak is lányaikat nevezték meg a pozícióikban. Ráadásul a nagy riválisokkal ellentétben a céget sosem vitték tőzsdére, a Forever 21 99 százalékban a család tulajdonában maradt.
Mindezek ellenére időnként mégis felmerült az újító szándék, az üzletlánc sorra fogadta fel a marketing és stratégiai szakértőket, csak hogy utána teljességgel figyelmen kívül hagyja a tanácsaikat, sokszor pedig teljesen szembe menjen azokkal.
|
| (Fotó: Wikimedia Commons/Hans Olav Lien) |
A legnagyobb pofára esést azonban az elhibázott vezetői döntések mellett az ingatlanügyletek hozták. Dowon Chang egyik legnagyobb álma mindig is az volt, hogy a Forever 21 boltjai hatalmasak legyenek, így roppant agresszívan terjeszkedtek, korábbi Mervyn’s, Sears, és Saks üzletek helyén nyitották meg a legújabb boltjaikat plázákban. Ezeket azonban a fenntartás költségei miatt elvétve sikerült nem mínuszosra kihozni, ráadásul az áruellátás biztosítása is egyre nehezebbé vált a webshopok népszerűségének növekedése miatt. A volt alkalmazottak emellett kiemelték, hogy Chang mindig is erősen ellenezte, hogy a Forever 21 bezárja a nehezen fenntartható plázai óriásüzletek bezárását, és sokszor inkább csak átköltöztette a rosszul teljesítő boltokat a bevásárlóközpontok másik felébe. Egy üzleti szakértő erről a lap kérdésére egészen egyszerűen úgy fogalmazott, hogy a Forever 21 problémája nem a plázai jelenlét volt, hanem hogy nem tudták, mikor kell kiszállni.
Az agresszív terjeszkedési stratégia előbb-utóbb nemzetközi szinten is megjelent, hiszen 2005 és 2017 közt hétről 262-re nőtt az Amerikán kívüli boltlánc: az alkalmazottak szerint ebbe annyira felkészülés nélkül vágott bele a cég, hogy sokszor még az egyes országok munkaügyi törvényeivel sem voltak tisztában, miközben a riválisaik olyan otthonosan mozgó cégek voltak Európában, mint a svéd H&M, vagy a spanyol Zara. A nemzetközi részleg kálváriája már 2015 óta tart, az akkori számok szerint a cégnek körülbelül havi 10 milliós veszteséget okozott a külhoni üzletek fenntartása.
Megjelent még egy cég
A K-pop által elindított, a világon szélsebesen végigsöprő Dél-Korea lázra támaszkodva a két lány, Linda és Esther Chang elindította a Riley Rose szépségmárkát, amely elsősorban az ázsiai országban divatos kozmetikumtípusok forgalmazásával foglalkozik. A cég honlapján feltűnt értesítő alapján minden jel arra utal ugyanakkor, hogy az átszervezés keretében a Riley Rose már a Forever 21 webshopjában folytatja majd a pályafutását, és az önálló oldala is megszűnik, azaz az anyavállalat menti a menthetőt.
Mi jön most?
A csődeljárással úgy tűnik, hogy végre új szelek fújnak a Forever 21 háza táján. A tervek szerint csökkentik a fizikai bolthálózatot és egyre inkább a webshopos eladásokra fókuszálnak majd, ráadásul hivatalosan is új vezetőket hoznak be, ezzel is arra törekedve, hogy talpon maradjon a cég. Egy biztos, ez nem lesz könnyű feladat: körülbelül 347 millió dollárral tartoznak a beszállítóiknak.
Brüsszel és Tokió közös fellépést sürget. 
