Végső, módosított határidőre, szeptember 30-ra a székesfehérvári focicsapat mögött álló gazdasági társaság, a Fehérvár FC Kft. is leadta a tavalyi évre szóló éves beszámolóját. Eszerint összességében a nemzetközi porondon történő próbálkozásnak is köszönhetően szinte pontosan sikerült megismételnie a cégnek az előző, 2018-as év gazdasági teljesítményét. Nagy elmozdulások nem történtek ugyanis szinte egyetlen fontosabb beszámolósoron sem. A részletek azonban rejtenek érdekességet. Példáult azt, amire a 444 hívta fel a figyelmet, miszerint ugyan ismét NBI-es szinten kiemelkedő árbevételhez jutott a Fehérvár (9,5 milliárd forinthoz a korábbi 10,1 milliárd után), azok összetétele egyáltalán nem alakult a legkedvezőbben.
A kiegészítő mellékletben közzétett megoszlás szerint ugyanis hiába az új stadion, hiába a bajnoki címért vívott harc, vagy épp a nemzetközi porondon való próbálkozás, a nézők még kevesebbet hoztak a konyhára, mint korábban. Belépőjegyekből ugyanis 294 millió forintra tett szert a klub a 2018-as 429,6 millió forint után. Ellenben a szponzorok (melyekkel kapcsolatban a vegytisztán piaci alapú elhatározás megkérdőjelezhető) több pénzhez juttatták a Fehérvárt. Szponzori és reklámbevételek 7,7 milliárdra emelkedtek a korábbi valamivel több mint 5 milliárd forint után.
Ami viszont kiesett 2018-hoz képest az értékesítésből származó árbevételből, annak egy nagy része visszafolyt az egyéb bevételeknek köszönhetően. 1,2 milliárdot könyveltek el ugyanis a korábbi 893 millió forint után. A ráfordítások gyakorlatilag stagnáltak előző évhez képest így üzemi szinten 3,8 milliárdos nyereség keletkezett a korábbi 4 milliárd után, ezt pedig már csak minimális befolyásolta a pénzügyi eredmény és az adófizetési kötelezettség. Így végeredményben 3,78 milliárdos nyereség jött ki év végén az előző évi 3,8 milliárd után.
A ráfordításokon belül egy sorra mindenképpen érdemes külön kitérni, ezt pedig a bérköltség. Bár a Kft. a kiegészítő mellékletében nem szerepelteti külön a játékosok számát és azok bérköltségét, nagyjából mégis megbecsülhető a számok alapján. A játékosokat ugyanis jellemzően vagy szellemi munkásként tüntetik fel, vagy teljes munkaidős alkalmazottként, a Fehérvár esetében ez utóbbi jellemző. A rájuk eső átlagos bruttó bér 2,5 millió forintra jön ki 2019-ben a korábbi 2,4 millió forint után. Azt ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy ebben az adminisztratív személyzet, irodai dolgozók bérköltsége is magába foglaltatik.
Két év leforgása alatt tehát már igen tetemes profitot tudott termelni a fehérvári focicsapat, ennek ellenére osztalékot továbbra sem fizetett ki magának a tulajdonos, a Futball-F Kft. Ellenben ahogy a 2018-as tevékenység nyomán, úgy 2019-ben is újabb milliárdokat csorgatott vissza a Fehérvár FC Kft. a közvetlen tulajdonosnak, a Futball-F Kft.-nek, mely egy jelentős összeget utal vissza a saját anyagcégének a Futball Invest Kft.-nek (ennek közvetlen tulajdonosa már Garancsi István).
A Fehérvár FC Kft-nek 2009 és 2015 között ugyanis egyáltalán nem ment annyira a szekere, mint az elmúlt pár évben. Akkor a veszteségek ellensúlyozására és a fennmaradás biztosítása érdekében a tulajdonosnak rengeteg pótbefizetést kellett eszközölnie. A sorra kimutatott milliárdos veszteségek teljesen leapasztották a cég saját tőkéjét, a számviteli szabályoknak való megfelelőség érdekében nem volt más lehetősége Garancsi Istvánnak. Ennek megfelelően:
- 2009 és 2013 között 2,6 milliárd forintot,
- 2014-ben 1,5 milliárdot,
- 2015-ben pedig 1,37 milliárd forintot tolt be a Kft.-be.
Mindösszesen tehát 5,47 milliárd forint tőkepótlást hajtott végre Garancsi István a cégek láncolatán keresztül. Ebből a 2018-as eredménynek köszönhetően 2,5 milliárd forintot fizetett vissza a Fehérvár FC Kft., 2019-ben pedig 2,87 milliárd forintot - derül ki a most közzétett kiegészítő mellékletből. Egészen pontosan a saját tőkén belül a lekötött tartalék sorról tűnt el ez az összeg "pótbefizetés" visszautalása jogcímen. Ezen a soron pedig mint írják,
"a lekötött tartalék és a tőketartalék állománya részben a tulajdonosok által a társaság rendelkezésére bocsátott pótbefizetések összege, valamint a képzett fejlesztési tartalék összege".
A korábbi befizetés visszautalását erősíti meg a közvetlen tulajdonos, a Futball-F Kft. kiegészítő melléklete, ahol az eredménytartalék soron tűnt fel egy, a focicsapat mellékletében szereplő 2,8 milliárdos tétellel forintra megegyező összeg "korábban rendelkezésre bocsátott pótbefizetés visszafizetése" sor.
Két év alatt tehát Garancsi István visszacsorgatta azokat a forintokat, amiket 2009 és 2015 között a cég és a focicsapat megmentése érdekében kellett tőkepótlásként betolnia a Fehérvár FC-be. Erre gyakorlatilag a nemzetközi kupaporondon való szereplés és az általa megnövekedett büdzsé és profittermelés adott lehetőséget.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 514,86 pontos, 0,36 százalékos emelkedéssel, 143 587,15 ponton történelmi csúcson zárt hétfőn.
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
