A Növekedési Hitelprogram új típusa, az NHP Hajrá és a Széchenyi Kártya Program újabb típusú hitelei mikrovállalatokat, valamint a kis- és középvállalati (kkv) szektort célozták meg. Mivel mindkét hitelcsoport kamattámogatással vehető igénybe, ezért a vállalati hitelek között ezek a konstrukciók kifejezetten kedvezőnek számítanak.
Az államilag támogatott kölcsönök további előnye, hogy a lehető legkedvezőbb kamat minden banknál elérhető, ahol kínálják a terméket. Ezen a téren az NHP Hajránál lehet eltérés: a bankok legfeljebb 2,5 százalékos éves kamattal folyósíthatják a vállalkozásoknak a kölcsönt, de akár úgy is dönthetnek, hogy ennél alacsonyabb kamattal hirdetik meg a terméket - emiatt lehet eltérés a bankok ajánlatai között.
A Széchenyi-hitelnél az elérhető kamat a kamattámogatás mértékétől függ, ezt pedig a termék típusa határozza meg. A Széchenyi Munkahelymegtartó Hitelnél például a 2,5 százalékos ügyleti kamat csaknem egészét, 2,4 százalékot vállal át az állam, így az igénylő vállalkozásnak mindössze 0,1 százalék kamatot kell a felvett hitelösszeg után fizetni. Ha más céllal szeretne Széchenyi-hitelt felvenni, akkor az annak megfelelő kamatot kell megfizetni.
A különbség valami másban rejlik
A kamattámogatott vállalati hiteleknél a fentiek alapján nem a kamatláb az elsődleges összehasonlítási szempont, hiszen a központi támogatások a bankoktól függetlenek. Nem úgy a hitel mellé megnyitott céges bankszámlák - ezen a téren a Bank360.hu vállalati bankszámla kalkulátora szerint akár több százezer forintos különbség is lehet a számladíjak között, ha a teljes futamidőt nézzük.
Ahhoz, hogy a különbség egyértelműen látszódjon, érdemes megnézni néhány példát. Egy kisebb árbevételű cégnél nem annyira számottevő a különbség, de két éves futamidővel számolva - figyelembe véve, hogy az első és második éves számladíjak eltérhetnek egymástól - a számla fenntartásának a költsége jelentősen eltérhet a pénzintézeteknél. 25 millió forintos árbevétellel kalkulálva 177 ezer forint és 216 ezer forint között alakulhat a számlavezetés díja.
Ennél szembetűnőbb a különbség egy évi 100 millió forintos árbevételt elérő cég esetében: itt az éves számlaköltség 269 ezer forinttól akár 600 ezer forint körüli összegig is terjedhet, ha azonos számú tranzakciókkal kalkulálunk. Két éves futamidővel számolva a számla fenntartásának a költsége 534 ezer forintnál kezdődik, de akár az egymillió forintot is meghaladhatja. Ez még egy nagyobb árbevételű cég számára sem mindegy, hiszen a több százezer forintos különbözetet számos egyéb célra fel lehet használni, különösen a koronavírus-járvány idején.
A fentebb már említett Széchenyi Munkahelymegtartó Hitel igénylésénél az alacsony THM miatt például kifejezetten sokat számít a megfelelő számlacsomag kiválasztása: egy 50 millió forintos hitelnél a hitel költsége a tőketartozáson felül összesen 545 833 forint, ami több banknál is kevesebb, mint a két évre kalkulált számlaköltség.
Mi alapján érdemes választani?
Ha az elsődleges cél valamelyik kedvező vállalati hitel igénylése, akkor értelemszerűen azokat a bankokat érdemes számításba venni, ahol elérhető a keresett kölcsöntípus. Ezek közül pedig érdemes azt választani, ahol a számlaköltségek alacsonyabbak - ezt az összehasonlító kalkulátorral ellenőrizhetjük, akár tételesen lebontva a díjakat
“Az összehasonlításnál érdemes a teljes futamidőre vonatkozó számlavezetési költségekkel számolni, nemcsak az elsőéves díjakkal, hiszen az indulásnál több bank is kínálhat olyan kedvezményt - ingyenes számlavezetést vagy kedvező kártyadíjat -, amire a második évtől már nem számíthatunk” - javasolja a Bank360.hu szakértője, Vrazsovits Rita.
Vlagyimir Putyin orosz elnök újságíróknak pénteken Asztanában beszélt erről. 
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
