Kihívója akadt Musknak – elvehetik tőle az évszázad találmányát?

Forrás: hyperloop-one.com

Az utazás gyakorlatilag megkerülhetetlen manapság, kiváltképp, ha az embernek ingáznia kell a lakhelye és a munkahelye között. Ez pedig őrjítően unalmas rutinná válhat, különösen, amikor órákat kell ülni a dugóban vagy egy meghibásodás miatt két állomás között reked az ember. Ezen próbál javítani Elon Musk, aki a Boring Company égisze alatt egy teljesen új vákuumvasúton dolgozik, és amivel nemrég sebességrekordot állított fel: az emberi csőposta 355 kilométer per órás sebességet ért el a legutóbbi teszteken.

Balról érkezik az új kihívó

A rekordot egészen december 18-ig sikerült tartani, a Virgin Hyperloop One ugyanis nem csak átvitte, de le is hagyta Musk korábbi rekordját. A Futurism cikke szerint a Virgin Group mögött álló milliárdos filantróp, Richard Branson vasútja ugyanis 387 kilométer per órás sebességet produkált a tesztpályán. Ráadásul a tesztpályán nem csak sebességet mértek, hanem egy új mechanizmust is teszteltek. A vonatok ugyanis nem csak a csőben, hanem szabadban is közlekednek majd, az ilyen szakaszok közti zsilipek működését és szigetelését vizsgálták.

Szuper aerodinamikus és gyors - ez a Hyperloop. Forrás: hyperloop-one.com

A teszt meglehetősen sikeresnek bizonyult: a Virgin Hyperloop rendkívül aerodinamikus, ráadásul mágneses vonatként a sín fölött lebeg, mindezt ráadásul kombinálják a levegőszegény környezettel (a csőben 200 ezer láb (kb. 60 kilométer) magasságnak megfelelő atmoszféra van), ami miatt elképesztő sebességre képes a csővasút. Az ő koncepciója némiképp eltér Musk teljesen föld alatti megoldásától, kérdés az, hogy végül versenytársakként, vagy partnerekként reformálják-e meg a tömegközlekedést.

De mi az ördög az a hyperloop-technológia?

A Hyperloop elnevezést Musk hozta be a köztudatba, ami egész egyszerűen egy közönséges vákuum-vasutat jelent. Mint ahogy arról már korábban is írtunk, az első ilyen vasút terve még a huszadik század fordulóján, egy bizonyos Robert Goddard rakétafejlesztőtől származik, aki 1909-ben vázolta fel az ötletét az első, földalatti vákuumvasútra. A tervet végül 1972-ben a RAND Corp. valósította meg egy tesztpályán, ez volt a Vactrain, ám a technológia végül sosem terjedt el igazán. Így egészen 2016-ig kellett várni, hogy megszülessen a kellő technológia, tudás és az üzleti modell ahhoz, hogy ebből a sci-fi projektből valami kézzelfogható legyen – ekkor lépett a porondra Elon Musk és a Boring Company, majd a többi hasonló kihívó, mint a Virgin Hyperloop is.

A Hyperloop egyfajta emberi csőposta. A tervek szerint a földalatti csövekben, levegőszegény (magyarul: vákuum) környezetben küldözgetik majd az embereket tartalmazó kapszulákat, méghozzá irtózatos sebességgel: Musk egy korábbi becslése szerint a vonatok akár 1220 km/h sebességet is elérhetnek. Csak összehasonlításképp: a világ leggyorsabb vonata, a sanghaji Maglev 430,98 km/h átlagsebességre képes. Ez azt jelenti, hogy Washington és New York között el lehetne érni egy Jóbarátok-epizód alatt – szemben a mostani 4 órás autóúttal.