Az elmúlt napokban kis túlzással több komolyabb egyesülési és felvásárlási tranzakciót (M&A – merger and acquisition) jelentettek be, mint előtte hónapokig. A szakértők szerint a gyors felfutás két okra vezethető vissza, egyrészt a koronavírus elleni vakcinák kapcsán pozitív hírek érkeztek, emellett az is fontos, hogy az amerikai elnökválasztás lezárult. Mindezek a bankárok és jogi tanácsadók szerint globálisan felbátorította a piaci szereplőket, hogy vizsgálják felül a potenciális egyesüléseket és felvásárlásokat, és kezdjenek meg akár nagyszabású tranzakciókat is.
Mindez látványos eredményt hozott, hiszen csak a hétfői napon világszerte csaknem 40 milliárd dollár értékű ügyletet kötöttek meg. Ez pedig egyértelműen jelzi, hogy a cégvezetők megfelelő célpontok esetén szívesen használják az olcsó finanszírozási formákat. A szakértők szerint ugyanis rég nem látott likviditás bőség van, aminek köszönhetően olcsón lehet hitelhez jutni. Illetve a fenti okok miatt a bizonytalanságok enyhülésével a készpénzállományt is érdemes lecsökkenteni, hiszen a mostani nullás kamatkörnyezetben ezek hozama nem növelik a vállalat eredményeit.
Felpörögtek az események
A hét elején óriási meglepetést keltett például az a hír, amely szerint a spanyol BBVA pénzügyi csoport beleegyezett abba, hogy eladja az amerikai üzletágát a PNC Financial Services Groupnak. Az ügylet azért is keltett nagy feltünést, mert a 2008-as válság óta ez lesz az amerikai bankrendszer második legnagyobb üzlete. Az újonnan létrejövő bankcsoport gyakorlatilag az egész országban jelen lenne, hiszen az Egyesült Államok 30 legfontosabb piacából 29-ben érdekelt lesz. Arról nem is beszélve, hogy mérlegfőösszegét tekintve az ötödik legnagyobb amerikai bank lesz.
Nem a banki ügylet volt azonban az egyetlen nagy tranzakció, amit a napokban bonyolítottak. A Home Depot barkácshálózat, amely a világjárvány győztesei közé tartozott (az otthon dolgozó közül sokan nekiálltak maguk, hogy rendbe hozzák lakásukat és környezetüket) 9,1 milliárd dolláros készpénzügylet keretében egyesült a korábbi leányvállalatával, a HD Supply-vel.
A héten jelentette be a kanadai Endeavour Gold, hogy 1,86 milliárd dolláros részvényügyletben egyesül a rivális Teranga Golddal. Európában pedig a milánói tőzsdén jegyzett Nexi közölte, hogy exkluzív tárgyalásokat folytat a dán Nets megvásárlásáról, a tranzakció 7,2 milliárd eurós lehet.
Nem baj, hogy Biden nyert, csak adóemelés ne legyen
A hirtelen megélénkülő piac kapcsán a szakértők úgy vélekednek, hogy ugyan Joe Biden győzelme nem jelent extra motivációt, ám önmagában az a tény, hogy egy bizonytalansági faktor megszűnt sokat lendített a piaci szereplők hangulatán.
Persze arról sem szabad megfeledkezni, hogy a befektetők számára az is pozitívum volt, hogy a demokratáknak nem sikerült elsöprő győzelmet aratniuk, és a törvényhozás két házában továbbra is vélhetőleg kiegyenlített viszonyok lesznek. Így ugyanis az új elnök, Joe Biden által tervezett adóemelés nem, vagy csak kompromisszumok árán valósulhat meg. Az a várakozás, hogy nem sok különbség lesz a szabályozási jóváhagyások vagy az adórendszer tekintetében, szintén hozzájárul a bizonytalanság csökkentéséhez és növeli a bizalmat, vélekedett a Financal Timesnak nyilatkozó egyik szakértő.
Itthon: állami segítség az ellenséges kivásárlásokkal szemben
A válság miatt számos iparágban keletkeztek problémák, és mindez az érintett vállalkozások értékét is befolyásolta. Így azok a befektetők, akik komolyabb tőketartalékkal, vagy jelentős hitelkerettel rendelkeznek, most akár nagybevásárlást is tarthatnak. Ezzel egyébként a magyar állam is kalkulált már a tavasz folyamán, és az akkor hozott gazdaságvédelmi intézkedések egyike volt az esetleges ellenséges felvásárlások kapcsán nyújtható gazdaság segítség. Sőt, ezt annyira komolyan gondolhatták fenyegetőnek, hogy még a nemzeti konzultációban is szerepelt egy olyan kérdés: Ön mit gondol, Magyarország védje meg a magyar vállalatokat az ellenséges célú külföldi felvásárlástól?
A nyár folyamán ennek kapcsán egyébként azt kommunikálták: a kormány semmiképp nem akarja korlátozni a tőke szabad áramlását, és üdvözöl minden tranzakciót, amely az eladónak, a vevőnek és a munkavállalóknak is érdeke. Meg akarja ugyanakkor gátolni azt, hogy vállalkozásokat az átmeneti nehézségek kényszerítsenek eladásra, és emiatt kerüljenek új tulajdonoshoz.
Nagyon feltört az Indotek
A bejelentett egyik nagyobb, tőzsdei céget is érintő tranzakciók során szerencsére nem is avatkoztak közbe, amikor két kormányközeli vállalkozó, Tiborcz István és Mészáros Lőrinc túladott az Appeninnben lévő érdekeltségén. A vásárló Jellinek Dániel, illetve cége az Indotek csoport volt. Az üzletember egyébként a C kategóriás ingatlanok piacáról elmozdulva az elmúlt években az ország egyik legnagyobb ingatlanmogulja lett. Nem véletlen, hogy nagyot mert álmodni, és egy ennél is nagyobb üzletet is nyélbe ütött, megszerezte ugyanis Európa egyik legnagyobb logisztikai vállalkozását, a Waberer's International Nyrt. részvényeit.
Jellinek Dániel azonban a hírek szerint ezek után sem dőlt hátra, és állítólag a ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airportra is szemet vetett. Más kérdés, hogy a hazai sajtó szerint – amelyet Jellinek cáfolt - a tranzakciót követően végül állami kézbe kerülne a vállalat, de olyan információk is keringenek, hogy a kormány direktben venné vissza az üzemeltető céget.
A magyar piacon a válság egy üzleti csoport látványos felemelkedése mellett inkább az állami terjeszkedést és a NER üzletemberek portfóliójának a finomhangolását hozta eddig. Komoly nemzetközi társaságok vagy ismert „keselyűnek” titulálható felvásárlók nem jelentek meg az utóbbi hónapokban. Ugyanakkor a jegybank által indított, és a héten alaposan felduzzasztott NHP Hajrá arra is lehetőséget ad, hogy M&A tranzakciókat finanszírozzanak az érintettek, így nem lenne meglepő, ha akár komolyabb üzletekről is hallanánk a következő időszakban.
A kormány átalakítaná, megerősítené a jegybank tulajdonosi ellenőrzését, a felügyelőbizottság működését. 
