Magyar és amerikai cégekből álló konzorcium tett ajánlatot, folynak a tárgyalások – nyilatkozta nagyon szűkszavúan Jellinek Dániel, az Indotek Group fő tulajdonosa, miután a Bloomberg hírügynökségen keresztül kiderült, hogy több hazai cég és egy amerikai befektető közösen megvenné a Budapest Airport Zrt.-t (BA). Jellinek azt mondta, hogy a konzorcium kisebbik, nem magyar szereplője amerikai. (vélhetően az Indotek amerikai résztulajdonosáról van szó). A BA tulajdonosai azonban korábban megerősítették a hosszú távú elköteleződésüket, és semmilyen módon nem jelezték, hogy megválnának a cégtől. (A koncesszió még 60 évig érvényes)
Nem tudni, mekkora részhez jutna az Indotek, de nyilvánvalóan nem néhány százalékhoz, bár ha a MOL valóban benne lesz a konzorciumban, akkor valószínűleg az olajvállalat is nagyobb részt birtokolhat. Az Indotek vélhetően jól fölmérte, mekkora hasznot hajthat a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren zajló kereskedelmi és ingatlanhasznosítási tevékenység hosszú távon. Részletesen ismerhetik a BA fejlesztési terveit, ezek további bővülésről szólnak – persze a tempó erősen függ a járványtól és attól, hogy mikor állhat helyre az utasforgalom.
Az üzemeltető átvilágításánál igenis nagy potenciált láthattak például az áruszállításban, ami a járvány alatt sem szünetelt, sőt, európai összehasonlításban is jó eredményeket mutatott. Ezt szolgálja a néhány hete teljes kapacitással működő Cargo City, amit még bővíthetnek is, a légi áruszállítás kereslete ugyanis növekszik, főleg ázsiai légitársaságok részéről. Raktárok üzemeltetésben évtizedes tapasztalatot szerzett az Indotek, tehát a tulajdon mellett akár az üzemeltetésbe is beszállhat.
A repülőtéri bevételek többsége a repüléssel közvetlenül összefüggő szolgáltatásokból (leszállási-, továbbá földi kiszolgálási díj) származik, de az egyéb kategória – kiskereskedelem, ingatlan hasznosítás, parkolás, reklámhely értékesítés – egyre növekvő arányt képvisel. A járvány előtti utasforgalom, ha lassan is, de egy éven belül visszaállhat, s ez után folytatódhat a felívelés – erre számítanak a hosszútávú befektetők, így az "egyéb" részaránya még nagyobb lehet.
Az Indotek Groupnak sokéves tapasztalata van úgymond prédák kiszemelésében, felvásárlásában és feljavításában. Ez a nyilvánosan elérhető üzletpolitikai alapelveiben is kereken ott áll. A csoport egyik cége, az Indotek Investments Alapkezelő Zrt. fő stratégiája, hogy „kifejezetten olyan ipari, iroda és kereskedelmi ingatlanokat vásárol, amelyek értékteremtésre nyújtanak lehetőséget hasznosítás, átstrukturálás, újrapozicionálás útján. Ezek lehetnek gondosan kiválasztott nyíltpiaci tranzakciók is, de felszámolásokból és banki stresszhelyzetekből is rendszeresen akvirálunk.” – fogalmaznak elég egyértelműen.
NER-repterek és hajókikötők
Amint látjuk a ferihegyi példán is, a leggazdagabb nagyvállalkozók (közülük sokan a kormány holdudvarához tartoznak) erősen vonzódnak a légi és vízi kikötőkhöz. Sármelléken 2014 októberében a reptéri infrastruktúra nagy részét birtokló, felszámolás alá került cégben 700 millió forintért a Széles Gábor nagyvállalkozó érdekeltségébe tartozó SGH Aviation Hungary Kft. 49 százalékos tulajdonrészt vásárolt. A repteret 2012 márciusa óta Hévíz város önkormányzatának 100 százalékos tulajdonában álló Hévíz-Balaton Airport Kft. üzemelteti, ám idén nyáron a kormány javaslatára az állam váratlanul 90 százalékos tulajdont szerzett ebben a kft-ben. Akár koncesszió is jöhet majd az üzemeltetésre, ez csak kormánydöntés kérdése, s ezért a jogért már eséllyel indulhatna bármelyik más nagyvállalkozó.
A vízi kikötőknél a Balaton a NER főcsapásának iránya. Ott a vitorláskikötőket szerezhetik meg, a Balatoni Hajózási Rt. 11 ilyen objektum üzemeltetési jogára keres vállalkozót. Október 20-án zárul a pályázat, a cég hosszú távú stratégiai érdekeivel összhangban szigorú feltételeket szabott. Ezek között szerepel, hogy a leendő üzemeltetőnek komoly anyagi biztosítékokat kell vállalnia, valamint munkáltatói jogutódlással át kell vennie a jelenlegi személyzetet is.
Az Indoteknek hovátországi kikötőkhöz is közvetlen köze lett tavaly nyáron, amikor a csoport felvásárolta a Vitézy Tamás milliárdos vállalkozó csőd szélére került Adriatiq Holidays Group nevű cégének kinnlevőségeit. A csomagban két dalmáciai kikötő koncessziós joga és több hotel is hozzá került. Az Adriatiq portfóliójában egy nagy kemping, két szerkezetkész szálloda és jelentős nagyságú fejlesztési területek találhatók.
Nem elég felvásárolni, a megszerzett vagyonelemeket üzemeltetni, bérbeadni vagy értékesíteni is kell. Ebben is sokéves gyakorlata van az Indotek Groupnak. Üzleti célú ingatlan portfóliójában 20 hazai és külföldi pláza található, messze piacvezető a B és C kategóriás iroda-és raktárpiacon, több hotelt vásárolt a közelmúltban.
A kiskereskedelmi portfólió zászlóshajói a magyar plazák, ezek egy részét már felújították. Ezen a részpiacon is felvásárlással terjesztette ki hatókörét. Idén januárban vette meg a Diófa Alapkezelőt, s ezzel annak portfólióját is megkaparintotta. Ide tartozik például a kispesti Shopmark bevásárlóközpont, amit látványosan átpozícionáltak és korszerűen felújítottak. Ennél is nagyobb falat volt évekkel ezelőtt több vidéki pláza, amik még a járvány idején is viszonylag stabilan működnek, forgalmuk sokkal kevésbé érezte meg a külföldiek hiányát, mint több fővárosi központ.
Tavaly Jellinek Dániel belekóstolt a román piacba is, megvett egy marosvásárhelyi üzletközpontot. Ez az első fecske a keleti szomszédunkban, biztosra vehető, hogy több vidéki romániai nagyvárosban is vizsgálódik, főleg kereskedelmi projektekre és közepes lakásberuházásokra célozva.Tavaly húzós év volt azért is, mert a csoporthoz került a budapesti Gellért hotel és a Dunához közeli Sofitel szálloda is.
Meg kell jegyezni, hogy ahová beteszi a lábát az Indotek, ott nem sokkal utána méretes állami támogatás érkezik a céghez. Így történt ez közvetve az Appeninn Holding Nyrt. egy részének megvásárlása után is. Ott az új szerzemény két leányvállalata jutott milliárdokhoz a Kisfaludy-program keretében. Az Appeninn révén az Indotek áttételesen az MNB Növekedési Kötvényprogramjában is részt vesz – és hozzájut friss forint milliárdokhoz, amit aztán főleg felvásárlásokra és beruházásokra fordíthat. Például a Budapest Airport Zrt. egy részének megvételére.
Brüsszel szorosabbra fűzi a viszonyt két európai miniállammal. 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
