A szabályozási környezet jelentősen szigorodott az elmúlt időszakban az ázsiai országban, miután a kormány lépéseket tett az esetleges monopolhelyzet ellen. Mint emlékezetes, az Alibaba még áprilisban összesen mintegy 2,8 milliárd dollárnyi összegnek megfelelő bírságot kapott a piaci fölényének vélt kihasználása miatt, de az állami piaci felügyelet (SAMR) által jegyzett szabályozás más vállalatoknak, így például a chatprogramokkal és fizetési felületekkel is foglalkozó Tencentnek is igen kellemetlen volt:

a kiadott szabályok sokféle magatartást megtiltottak a techcégek számára, beleértve azt is, hogy korábban a nagyok kényszeríthették a kereskedőket arra, hogy válasszanak az ország legnépszerűbb internetes szereplői közül – ez például egy régóta érvényes gyakorlat volt a piacon.

A SAMR a közzétett új irányelveket akkor úgy magyarázta, hogy segítségükkel „megállítják a monopolisztikus magatartást a gazdaságban és védik a tisztességes versenyt a piacon”.

Van abban logika, hogy a monopólium és a piaci fölénnyel történő visszaélések ellen fellépjenek, azonban a kormányzat átesett a ló másik oldalára, és elijeszti az innovátorokat a piacról

- fogalmazott Scott Kennedy, a washingtoni CSIS agytröszt szenior tanácsadója, hozzátéve, hogy a versenyszférának jelentős szerepe van a kínai gazdasági növekedés biztosításában.

A szakember a szigorítások veszélyeit abban látja, hogy elvehetik a vállalkozók kedvét az új bizniszek alapításától, valamint a már létező, elsősorban kisebb cégek esetében lecsökkenthetik a befektetési hajlandóságot.

A gazdasági növekedés megingása csak egyike a július elsején századik évfordulóját ünneplő Kínai Kommunista Párt előtt álló kihívásoknak – olyan problémák mellett, mint az elöregedő társadalom, a megugró adóssághegy, és a szélesedő egyenlőtlenségek.

Hogy áll most a kínai gazdasági növekedés?

A Világbank nemrég megemelte Kína 2021-re vonatkozó gazdasági előrejelzését, arra hivatkozva, hogy a COVID-19 elleni hatékony fellépés elősegítette az ország talpra állását. A szervezet így arra számít, hogy a kínai gazdaság idén 8,5 százalékkal nő, a korábbi 8,1 százalékos bővülési előrejelzéssel szemben. Tavaly egyébként 2,3 százalékos növekedést regisztráltak, így Kína lett az egyetlen olyan jelentősebb ország, ahol a járvány ellenére is jobban teljesített a gazdaság, mint az azt megelőző évben.  

Kennedy szerint Kína valószínűleg elsősorban az állam beruházásokra fog támaszkodni a következő évtizedben a növekedés fellendítéséhez – az elemző ezt azzal indokolja, hogy bár a fogyasztási kedv javul, a járvány előtti szint egyelőre még messze van. A fogyasztás fellendítése érdekében Kínának fel kéne szabadítania a szolgáltatószektor egyes részeit, így további lehetőségeket adva a fogyasztóknak pénzük elköltésére – tette hozzá.

(CNBC)