|
| Vasbeton konténerek a bátaapáti tárolóban. Ma leviszik az utolsót is, aztán kiteszik a Megtelt táblát az egyes kamrára. |
Az utolsó hordónyi hulladék is bekerül a Bátaapáti Nemzeti Radioaktív Hulladéktároló egyes kamrájába. A 2018-ban megnyíló második kamrában új módszer szerint helyezik majd el a paksi atomerőmű kis- és közepes aktivitású hulladékát, ami 18 milliárd forint megtakarítást jelent.
4833 hordónyi radioaktív hulladék már a föld alatt van
Május 19-én, pénteken szállítják le az utolsó vasbeton konténert a Bátaapáti Nemzeti Radioaktív Hulladéktároló egyes kamrájába. A körülbelül 340 millió éves Mórágyi Gránitformációban létrehozott tárolót 2008 októberében adták át. Az első vasbetonkonténer 2012. december 5-én került végleges helyére.
|
Eddig még nem történt baj Az elmúlt közel 4,5 évben nem történt semmilyen, a biztonságot kedvezőtlenül befolyásoló esemény. A tároló működése során a kibocsátás és a környezeti monitoring egyaránt azt mutatja, hogy a tárolóból radioaktív anyag nem került a környezetbe - mondta a kommunikációs vezető. |
Honti Gabriella, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Nonprofit Kft. kommunikációs vezetője arról tájékoztatott, hogy mostanáig 537 konténerben 4833 hordó, kis- és közepes aktivitású atomerőművi eredetű radioaktív hulladékot - védőfelszereléseket, munkaruházatot, üzemterületen elszennyeződött eszközöket - helyeztek el.
Mostantól máshogy pakolnak - sokat spórolunk
Honti Gabriella hozzátette: a második kamrában új koncepciót alkalmaznak, a betonkonténereket kompakt hulladékcsomagok váltják le. Mostanáig egy vasbetonkonténerbe 9 hordó került, a hordók közti üres teret cementpéppel töltötték ki. A jövőben egy acél konténerben 4 hordót helyeznek el és a hordók közti üres teret folyékony radioaktív hulladékkal kevert cementpéppel töltik ki. A vasbeton konténer szerepét egy vasbetonmedence veszi át, a tárolókamra falát és alapzatát vastagon kibetonozva egy medencét alakítanak ki. A vasbetonmedence közel száz méter hosszú, 8 méter széles, 6,5 méter mélységű. A kompakt hulladékcsomagok már készen érkeznek az atomerőműből Bátaapátiba. Az új tárolási koncepcióval költségcsökkentés érhető el, ez a számítások szerint 18 milliárd forint.
A második kamra bányászati kialakítása megtörtént, jelenleg a betonozási munkálatok folynak. A tervek szerint 2018-ban már megkezdődik a kompakt hulladékcsomagok betárolása.
Elég lesz addig, amíg mennek a meglévő a paksi blokkok
Honti Gabriella arra is kitért, hogy a föld alatti vágatrendszer teljes hossza közel 6 kilométer, a lejtősaknák párhuzamosan vezetnek a föld alá, 1,7 kilométer hosszan, 10 százalékos lejtéssel. A tároló legmélyebb pontja körülbelül 250 méterre van a felszín alatt. A tároló itt éppen a Balti-tenger szintjén van. A tároló végleges befogadóképessége a tervek szerint 40 ezer köbméter, ez elegendő a jelenlegi 4 blokk teljes üzemidejére és a leszereléskor keletkező hulladék befogadására is.
|
A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. a radioaktív hulladék elhelyezését, a kiégett fűtőelemek átmeneti tárolását, a nukleáris üzemanyagciklus lezárását, valamint a nukleáris létesítmények leszerelését végzi. - a bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-Tároló (NRHT), amely az atomerőművi eredetű kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezését oldja meg, - a paksi Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója (KKÁT) az atomerőmű kiégett fűtőelemeinek biztonságos, a végleges elhelyezést megelőző átmeneti, 50 éves tárolására szolgál, míg - a kővágószőlősi Mecseki Környezetvédelmi és Kutató Bázis (MKKB) a Mecsek-hegységben folytatott uránércbányászat és ércfeldolgozás befejezését követően szükséges környezetvédelmi célú tevékenységeket végzi. |
Új világrend jöhet, új nagyhatalmakkal, kriptovalutákkal
Helyén maradhat a forint, ha odafönt el nem tolják
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
