Mészáros Lőrincék karácsony előtt sem tétlenkedtek
Egészen pontosan két magántőkealapot indítottak útnak, közülük az egyiket azzal a céllal, hogy az sebtiben gründoljon egy ingatlanos vállalkozást. Amelynek székhelye a Mészáros-cégbirodalom számos társaságával azonos, ügyvezetője pedig a felcsúti milliárdos egyik legfontosabb bizalmi embere. Az alapokat kezelő cég fő tulajdonosa pedig a Mediaworks éléről idén áprilisban távozott Liszkay Gábor helyett lett a fideszes médiabirodalmat tartalmazó alapítványt, a KESMA-t gründoló társaság gazdája és vezetője.
A cikk eredetileg laptársunk oldalán, az Mfor.hu-n jelent meg.
Csalatkoznia kellett annak, aki azt hitte, hogy Mészáros Lőrinccel kapcsolatban az óévből még hátralévő szűk időben már nem jöhet több hír, hiszen az azt megelőző háromszázhatvanvalahány nap bővelkedett a bejelentésekben. A felcsúti milliárdoshoz tartozó Opus Global Nyrt. december 28-án tette közhírré, hogy kötelező érvényű ajánlatot tett az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. (TITÁSZ) megvásárlására. Az már nem kapott ekkora körítést, hogy a karácsony előtti hetekben több olyan cég is létrejött, amely Mészároshoz köthető – ezek azonosításához némi utánajárás, a nyilvános cégadatokban való kutakodás szükségeltetett.
Nem tud leállni Mészáros Lőrinc csapata. Fotó: MTI
A történtek képbe helyezéséhez kicsit vissza kell mennünk az időben. Méghozzá 2019 februárjáig. Akkor hozta létre egy, addig inkább az oktatásban utazó magánszemély, Lénárd Gábor Balázs a Chamartín19 Befektetési Alapkezelő Zrt.-t, 5 millió forintos alaptőkével. Alig fél évvel később, 2019 augusztusában azonban már ki is szállt a cégből. Amelyet az új tulajdonosok Primefund Befektetési Alapkezelő Zrt.-re kereszteltek át.
A nyilvánosan elérhető céginformációs adatok szerint jelenleg az alapkezelő minősített, azaz legalább 75 százalékos befolyással rendelkező tulajdonosa a nagykanizsai illetőségű Kertész József Tamás (a többiek neve és részesedése nem ismert). Első, egy hónap híján teljes üzleti évét a Primefund közel 2 millió forintos veszteséggel zárta, aminek következtében a saját tőkéje a jegyzett tőkéje alá esett, az alig haladta meg 2019 végén a 3 milliót. Arra, hogy történt-e tőkerendezés, a cégadatokból nem derül ki.
Érdekesség, hogy a cégközlönyben megjelent közzététel szerint a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága 2019 októberében elrendelte a Primefund Befektetési Alapkezelő Zrt. nevű cég törlését, amely székhelyeként akkor a számos Mészáros-cégnek helyet adó budapesti, VI. kerületi Andrássy úti cím volt feltüntetve. Meglehet, adminisztratív hiba történt, hiszen néhány héttel korábban ugyanezen a néven a cégbíróság bejegyzett egy társaságot – mint már említettük, a Chamartín19 jogutódjaként –, budapesti XVI. kerületi, Szabadkai utcai címmel. A két Primefund cégjegyzékszáma más, ráadásul a törlés ténye a cégközlönyön kívül sehol nem szerepel, ami arra utal, hogy véletlenül kerülhetett be ugyanazon a néven egy társaságalapítási kérelem, amelyet ilyen esetekben a cégbíróság el szokott utasítani.
Történetünk szempontjából Kertész Tamás József személye az érdekes. Ő ugyanis idén augusztus óta a Media Fundamentum Nonprofit Zrt. tulajdonosa és vezérigazgatója is. Ez utóbbi társaságot 2018 júliusában Liszkay Gábor indította útnak, azzal a céllal, hogy megalapítsa a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványt (KESMA). Ez aztán meg is történt, melyet követően a KESMA több száz médiaterméket kebelezett be. Liszkay 2018 júliusában még az e lapokat kiadó Mediaworks Hungary Zrt. vezérigazgatója volt, ám e posztjáról idén áprilisban távozott.
„Tekintettel a társaság nonprofit voltára, valamint arra, hogy vállalkozási tevékenységet nem végzett, társasági adó vonatkozásában adóalap levezetésre nincs szükség. A Társaság eredménye 641 ezer Ft veszteség, amely összeg a cél szerinti tevékenység eredménye” – olvasható a Fundamentum 2019-es éves beszámolójában. A cég saját tőkéje viszont 2019 végén negatív volt, a mínusz 16 millióra rúgott, s a nyilvánosan elérhető céginformációkban nincs jele annak, hogy a tőkerendezés megtörtént volna, noha erre a törvény kötelezi a cégeket.
S akkor el is érkeztünk a cikkünk vezetőjében említett cégalapításokhoz. Karácsony előtt két, újonnan gründolt magántőkealap jött létre: a Prime Finance Magántőkealapot november 20-án, a Prime Property Magántőkealapot december 8-án indították útnak. Mindkettőt a Kertész Tamás József által tulajdonolt (és elnökölt) Primefund kezeli, így nem meglepő, hogy az alapok a Szabadkai utcában vannak bejegyezve.
Kertész Tamás József személyén kívül más kapcsolódási pont is van Mészáros Lőrinchez. Az egyik, hogy a két magántőkealap létrehozásával egy időben, december 4-én megalakult egy Prime Hermima Kft. is, amelynek egyedüli tulajdonosaként a Prime Property Magántőkealap szerepel a hatályos cégnyilvántartásban (Opten). A kft székhelye a Mészáros-cégekével azonos, a budapesti, VI. kerületi Andrássy út, fő tevékenysége pedig saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése.
A másik, hogy ennek az új cégnek, a Prime Hermina Kft.-nek ügyvezetője az a Gombai Gabriella, aki Mészáros Lőrinc bizalmi emberének számít. A cégbirodalom számos tagjában vállal szerepet, idén júniusban például a Takarékbankkal és a Budapest Bankkal egyesülni készülő MKB Bank igazgatóságába került be. Mindezek fényében szinte magától értetődőnek tűnik, hogy a Prime Hermina az MKB-nál és a Takarékbanknál nyitott bankszámlát.
A nyilvánosan elérhető cégadatokból tehát arra lehet következtetni, hogy Mészáros Lőrinc csapata az utóbbi években már bevált módszert alkalmazta ismét. Egy magántőkealapon keresztül hoztak létre egy újabb ingatlanos céget, élve azzal a lehetőséggel, hogy a magántőkealapok tulajdonosai nem kötelesek felfedni a kilétüket. Így biztosat ez esetben sem lehet mondani arról, hivatalosan ki tett be pénzt a két Prime-magántőkealapba.
Eladó ingatlan, Budapest XIV. kerület 
Eladó ingatlan, Budapest VII. kerület 
Eladó ingatlan, Budapest IX. kerület, Üllői út 63 
Magyarország uniós támogatásoktól eshet el az LMBTIQ közösség jogait csorbító törvénymódosítások miatt. Jelenleg az Európai Bizottság (EB) vizsgálja, hogy a jogszabályi változtatások a jogállamisági rendelet hatálya alá esnek-e, azaz az EU pénzügyi érdekeit veszélyeztető módon sértik-e a jogállami normákat.
