A geotermális projektek fejlesztésével foglalkozó EU-Fire Kft. szerint a települési távhőrendszerek átállítása a geotermális energiaforrásokra már az első években is 15 százalékkal csökkentheti a hőtermelés költségeit, és ez az arány a beruházás megtérülése után tovább javulhat.
Jelenleg alig tucatnyi magyar településen - például Makón és Csongrádon - hasznosítják a geotermikus energiát a távfűtésre. Ugyanakkor Magyarország területének mintegy kétharmada - elsősorban a Kisalföld, az Alföld, az északi karsztos területek és Zala megye - megfelelő körülményeket kínál a geotermikus energia felhasználására.
Mennyibe kerül?
Kovács Péter, a cég ügyvezetője szerint a megtérülés szempontjából fontos feltétel, hogy a területen legyenek stabil hőigények. Mérsékli a költségeket az is, ha a geotermiában gondolkodó település már eleve rendelkezik távhőrendszerrel - tette hozzá.
Egy átlagos projekt 10 millió euróba - mintegy 3 milliárd forintba - kerül, ebben már benne van az új termelő- és visszasajtoló kutak fúrásának költsége is. Azonban ha már van a területen termálkút, és meglévő távfűtési rendszerre kell rácsatlakozni, jóval olcsóbb lehet a beruházás - jelezte az ügyvezető.
Kovács Péter felhívta a figyelmet arra, hogy a geotermális energia hasznosításakor nem égetnek el tüzelőanyagot, nincsenek fűtőanyagköltségek, így a termelés hosszú távon is kiszámítható. A technológia alkalmazásának kiterjesztése az államnak is milliárdos bevételt jelenthet a megtakarított szén-dioxid értékesítésével.
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
Eljött a nők ideje az egyik legférfiasabb szakmában
